Támadással fenyegette a szíriai hadsereget a jordániai fővárosban, Ammánban tartózkodó Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn.
Az afríni offenzíváról nevezték el az amerikai nagykövetség melletti sugárutat
Átkeresztelték Ankarában hétfőn az afríni török katonai offenzíva nevére az amerikai nagykövetség mellett húzódó sugárutat. Az új Olajág feliratokat kora délután gondosan elhelyezték az ankarai városháza alkalmazottjai - jelentette az AFP francia hírügynökség tudósítója a helyszínről. Törökország január 20-án indította el az Olajág hadműveletet az Ankara által terrorszervezetnek tekintett, de az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban az Egyesült Államok szövetségeseként harcoló Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia ellen Afrínban. Az offenzíva miatt ismét nőtt a feszültség a két NATO-tagállam között. Törökország azzal fenyegetett, hogy az Afríntól mintegy száz kilométerre keletre fekvő Manbídzs felé nyomul tovább, ahol amerikai katonák állomásoznak a YPG oldalán. A névváltoztatásról az ankarai városháza döntött a múlt héten. A nagykövetség címe ugyanakkor nem változik, mert a hivatalos címe a modern Törökország megalapítójáról, Atatürkről elnevezett, a most átkeresztelt sugárútra merőleges körúton található. Az átnevezett sugárút eddig Nevzat Tandogan ankarai kormányzó (1929-1946) nevét viselte. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter csütörtöki és pénteki látogatása alatt Ankara és Washington megállapodott, hogy munkacsoportokat hoznak létre, amelyek feladata a szíriai kérdésben a felek közötti nézetkülönbségek tisztázása lesz. Ankara nem első alkalommal él az "utcadiplomácia" módszerével: január elején az Egyesült Arab Emírségek utcáját keresztelte át Fahreddin pasa utcára. Ömar Fahreddin az oszmán birodalom parancsnoka volt, aki Medinát védte az első világháború idején. Abdallah bin Zájed al-Nahján emírségekbeli külügyminiszter bírálta a döntést, azzal vádolva meg az oszmánokat, hogy bűncselekményeket követtek el medinai lakosok ellen.
Recep Tayyip Erdogan török államfő kijelentette, hogy a szíriai kormánynak súlyos következményekkel kell szembenéznie, ha megállapodik a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciával.
Cavusoglu elmondta, hogy a török csapatok nem kímélik majd a szíriai kormányerőket, ha a kurdok segítségére sietnek az ostromlott Afrín térségében. A szíriai felkelőket támogató Törökország január végén bevonult Észak-Szíriába, és szárazföldi, illetve légi offenzívát indított az általa terrorszervezetnek tartott YPG ellen. A Washington pártfogását élvező kurdok Damaszkusztól kértek segítséget. Az első kormányközeli milíciák médiaértesülések szerint hétfőn érkezhetnek meg a tartományba.
"Ha a rezsim az YPG segítségére siet, akkor senki és semmi sem állíthat meg minket, a török államot és a török katonákat" - fenyegetett jordániai sajtótájékoztatóján Cavusoglu. "Ez vonatkozik Afrínra, Manbídzsra és az Eufrátesztől keletre fekvő területekre is" - tette hozzá a kurd erők kezén lévő főbb térségeket felsorolva.
A török külügyminiszter jelezte: Ankara számára nem jelent gondot, ha a damaszkuszi kormányerők azért érkeznek Afrín és Manbídzs térségébe, hogy megtisztítsák a régiót a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábjának tartott Népvédelmi Egységektől.
Erdogan elnök hétfőn Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetést, és ebben kijelentette: Szíria kormánya következményekkel találja szemben magát, ha megállapodik az YPG-vel. Hozzátette, hogy az YPG ellen indított afríni hadművelet a tervek szerint folytatódik.
A török elnöki hivatal egyik illetékese szerint az orosz és a török vezető tárgyalásának témája a szíriai idlíbi és afríni helyzet legutóbbi fejleményei voltak.
A szíriai kurdok napok óta győzködik a damaszkuszi kormányt arról, hogy nyújtson segítséget nekik. A SANA szíriai állami hírügynökség hétfő reggel úgy értesült, hogy a kormányhű erők a következő órákban elérik Afrín térségét.
Egy magas rangú kurd tisztségviselő vasárnap elmondta, hogy sikerült megegyezésre jutni Damaszkusszal. A kurd autonóm területeket vezető hatóságok egyik tanácsadója, Badran Dzsia Kurd úgy tudja, hogy a katonai megállapodás alapján a kormányerők a határrégiókban állomásoznak majd.
Mintegy nyolcszázan kerültek őrizetbe
Immár 786 embert vettek őrizetbe Törökországban az utóbbi egy hónapban, amiért az észak-szíriai Afrínban indított török hadműveletet ellenző és arról a hatóságok szerint valótlan állításokat tartalmazó posztokat tettek közzé a közösségi médiában vagy a katonai beavatkozás ellen tiltakozó megmozdulásokon vettek részt - közölte hétfőn a török belügyminisztérium. A kormány szerint ez terrorista propagandának minősül.
A török haderő azért indított offenzívát január 20-án az északnyugat-szíriai Afrín kerületet ellenőrző Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen, mert Ankara a törökországi kurd szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja az YPG-t.
Ráadásul az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban modern fegyverekkel támogatta a szövetséges YPG-t az Iszlám Állam szélsőségesei elleni harcban, és a török vezetés úgy vélte, hogy a szíriai kurd milícia "bővülő fegyverarzenálja" veszélyt jelent Törökországra nézve.
A belügyi tárca jelentése az őrizetbe vettek kilétére nem tért ki, de korábbi híradásokból tudni lehet, hogy a török orvosi szövetség (TTB) több vezetőségi tagja, valamint a harmadik legnagyobb parlamenti párt, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) számos képviselője is köztük van.
Ankara a HDP-t a PKK politikai szárnyának tekinti.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a közelmúltban jelezte, hogy a hatóságok "lépésről lépésre követik a HDP-t", és egyúttal azt javasolta, hogy távolítsák el a "török" jelzőt a szíriai hadműveletet ellenző intézmények nevéből, így a TTB-éből is.
