Az ELTE társadalmi nemek – most megszüntetett – mesterképzésének céljáról tavaly az oktatók is elismerték, hogy az az „antigender mozgalom elleni küzdelemről” is szól.
Miközben most a genderszak védelmében megnyilatkozók mindannyian a nemi egyenlőség kérdésének fontosságát hangsúlyozzák, mintha leginkább ezt szolgálná a képzés, a korábban megjelent tematikákból jól látszik, nem erről van szó elsősorban. De elég csak meghallgatnunk a Tilos Rádióban 2017. január 18-án elhangzott beszélgetés felvételét, amelyen Kövér Van-Til Ágnes szakigazgató és Gregor Anikó oktató fejtette ki, mi a célja a tavaly szeptemberben az ELTE Társadalomtudományi Karán elindított társadalmi nemek mesterszaknak.Történelmi pillanatnak nevezték, hogy az országban első helyen indul magyar nyelven ilyen képzés (a CEU-n ugyanis angol nyelven folyik). „Hogyan történik, hogy valaki megáll a tükör előtt, és azt mondja, én fiú vagyok, én lány vagyok, és ezt adottként veszi. És sok idő kell ahhoz, hogy ez tudatos választás legyen, hogy az emberek képesek legyenek kiemelkedni ezekből a dobozokból. Lehet a tradicionális életformát választani, de ha úgy érzi, hogy valami mást akar, akkor erre legyen lehetősége. Tehát választási lehetőségek nyílnak meg. Erre világít rá a társadalmi nemek tudománya” – magyarázták az oktatók.
Kiemelt fogalomként említették az „ambiguitást”, ami eredetileg kétértelműséget jelent, azonban itt az „ellentmondásosság, bizonytalanság” kifejezésére használták, utalva a nemekkel kapcsolatos választási lehetőségre.
Hozzátették, a képzés célja az is, hogy a hallgatók rálássanak a társadalmi nemek egyenlőtlenségi helyzetére, a diszkriminációra. Erre a műsorvezető rákérdezett: akkor valójában emberi jogi aktivistákat képeztek? A válasz egyértelmű igen volt, majd arról is szó esett, megszólítják a nőjogi civil szervezeteket, hogy a hallgatókat gyakornokként foglalkoztathatják. Kitértek arra, hogy az a civil szervezetek szerepe, hogy az elméleteket átültessék a gyakorlatba, és felhívják a figyelmet az igazságtalanságokra. Példaként elhangzott, hogy a kormány által a nők megbecsüléseként kommunikált „Nők40” intézkedés oka valójában – legalábbis szerintük –, hogy fizetetlen munkaerőt, azaz nagymamákat akartak felszabadítani a gyerekek mellé, csak azért, hogy megspórolják a bölcsőde- és óvodaépítést. A képzés további céljaként megjelölték az „antigender mozgalom elleni küzdelmet” és a szexuális kisebbségek védelmét is. Megtudhattuk emellett – a szakindítást alátámasztandó –, hogy a Társadalomtudományi Karon már sok szakdolgozat született a társadalmi nemekhez köthető témakörökben, évente harminc-negyven.
Sajnálattal állapították meg, hogy az alapképzésen nincs olyan óra, ami erről szólna, ám ezen „segíteni fognak”, a mesterképzés oktatói tartanak majd előadásokat az érdeklődőknek hetente saját szakterületükről.
Kiemelt fogalomként említették az „ambiguitást”, ami eredetileg kétértelműséget jelent, azonban itt az „ellentmondásosság, bizonytalanság” kifejezésére használták, utalva a nemekkel kapcsolatos választási lehetőségre.
Hozzátették, a képzés célja az is, hogy a hallgatók rálássanak a társadalmi nemek egyenlőtlenségi helyzetére, a diszkriminációra. Erre a műsorvezető rákérdezett: akkor valójában emberi jogi aktivistákat képeztek? A válasz egyértelmű igen volt, majd arról is szó esett, megszólítják a nőjogi civil szervezeteket, hogy a hallgatókat gyakornokként foglalkoztathatják. Kitértek arra, hogy az a civil szervezetek szerepe, hogy az elméleteket átültessék a gyakorlatba, és felhívják a figyelmet az igazságtalanságokra. Példaként elhangzott, hogy a kormány által a nők megbecsüléseként kommunikált „Nők40” intézkedés oka valójában – legalábbis szerintük –, hogy fizetetlen munkaerőt, azaz nagymamákat akartak felszabadítani a gyerekek mellé, csak azért, hogy megspórolják a bölcsőde- és óvodaépítést. A képzés további céljaként megjelölték az „antigender mozgalom elleni küzdelmet” és a szexuális kisebbségek védelmét is. Megtudhattuk emellett – a szakindítást alátámasztandó –, hogy a Társadalomtudományi Karon már sok szakdolgozat született a társadalmi nemekhez köthető témakörökben, évente harminc-negyven.
Sajnálattal állapították meg, hogy az alapképzésen nincs olyan óra, ami erről szólna, ám ezen „segíteni fognak”, a mesterképzés oktatói tartanak majd előadásokat az érdeklődőknek hetente saját szakterületükről.
