Ma a történelem írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák. A diákok emelt és középszinten adnak számot tudásukról.
A vizsgákon változás, hogy a témák szűkültek, résztémák kimaradtak, például politika-, eseménytörténeti egységek, ami mintegy 15 százalékos csökkentés, és több esetben az érdemi tartalmak, folyamatok beépültek az általánosabbá váló gondolatsorokba. Néhány esetben pontosították a témakörök címét is.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre adható pontok aránya mindkét szinten a jelenlegi 90-60-ról 100-50-re módosul. Az írásbeli feladatokra adható 100 pont pedig 50-50 arányban oszlik meg a teszt és az esszék között - tette közzé honlapján az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Mind közép-, mind pedig emelt szinten új feladattípusként jelenik meg a komplex tesztfeladat.
Ez alkalmas lehet arra, hogy a vizsgázó egy vagy több forrás segítségével összetettebb, több kompetencia alkalmazását igénylő forráselemzést végezzen el egy adott témakörön belül. A komplex tesztfeladat a 12 tesztkérdés egyikét képezi, helyes megoldásával a legmagasabb pontszám szerezhető meg a tesztfeladatok között.
Az esszékérdések száma csökkent, középszinten eddig nyolc lehetőségből hármat választott a vizsgázó, ehelyett az új vizsgaleírás szerint négyből két témát választhat, emelt szinten pedig az eddigi tízből négy helyett hatból hármat választhat. A változtatás oka, hogy a pedagógiai mérési adatok azt mutatják, az alacsonyabb számú esszéfeladatok is megfelelően mérnek, emellett költséghatékonysági és környezetbarát szempontokat is figyelembe vettek.
Emelt szinten a kevesebb esszé miatt az időkeret felosztása is változik. Eddig 90 perc jutott a tesztre és 150 perc az esszékre, most 100 perc a tesztre és 140 perc az esszékre az esszék számából fakadóan.
Ezen a szinten új esszétípus jelenik meg, a komplex feladat, amely irányulhat például valamely, több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatására, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítására, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetésére.
A 2016/2017-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016-os tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak - jelezték.
Robogóval ment a tanár a metró miatt késő diákért
A 3-as metró reggeli leállása sokaknak gondot okozott a szerdai történelemérettségire siető diákok közül. 7 óra után a Nyugati téren kezdett füstölni egy jármű, emiatt állt le a közlekedés a vonal északi felén. (A közlekedés negyed 9-kor állt helyre a BKK Facebook-oldala szerint.)
Az Eduline több iskolából úgy értesült, hogy voltak a metróleállás miatt késő diákok.
A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban egy szép emberi gesztusról számoltak be: az egyik diákért robogóval ment el egy tanár, egy másik telefonon jelentkezett be, neki azt mondták, üljön taxiba. Egy harmadik késő diákot pedig megvárta a csoportja, így öt perccel később kezdték el a vizsgát.
Az érettségi rendjét szabályozó rendelet szerint az önhibáján kívül késő diák még aznap pótlóvizsgát tehet az adott tárgyból, ha az igazgató engedélyezi. Ha viszont neki felróható okból késik, akkor már csak javítóvizsgát tehet az erre kijelölt időpontban.
Átlagos nehézségűek voltak a történelem feladatok a tanárok szerint
Átlagos nehézségűnek ítélték a szerdai történelem írásbeli érettségi feladatait az MTI-nek nyilatkozó középiskolai tanárok.
A békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium igazgatója, a történelem szakos Komáromi István az MTI-nek elmondta: tanárként és a diákokkal való rövid beszélgetések alapján is úgy látja, átlagos, közepes nehézségű volt a középszintű történelem érettségi feladatsor, megfelelő felkészüléssel a négyes érdemjegy elérése nem okozhat gondot.
A tesztsort jónak, a tananyagra épülőnek ítélte meg, hozzátéve, hogy talán az utolsó két tesztfeladat volt némileg "túlcizellált", a forrásra, illetve a táblázatra épülő nehezebb.
A középszintű esszéfeladatokról Komáromi István azt mondta, mind a tatárjárásra, mind a dualizmus kori nehéziparra vonatkozó esszékérdés túlságosan leszűkítette a vizsgázók lehetőségeit. Előbbinél sem az előzményeket, sem a következményeket nem kérték, kizárólag az 1241-42-es évek eseménytörténetét várták. A dualizmus kori kérdés pedig kihagyta az élelmiszeripar és a vasútépítés felvirágzását, és kizárólag a nehéziparra kérdezett rá.
A használható segédeszközökről, atlaszokról szólva elmondta: valóban segítséget jelentettek, különösen a hadtörténeti jellegű kérdéseket választók "leshettek le" róla segítő információkat.
Komáromi István az emelt szintű történelem érettségiről megjegyezte: az első részt nem tartja ugyan könnyűnek, de jól megválaszolható volt, az esszék pedig kifejezetten jók voltak. A tatárjárás emelt szinten is téma volt, itt azonban az okait és a következményeit is le kellett írniuk a diákoknak, ami véleménye szerint számukra kifejezetten könnyű tételnek számít, és inkább a középszintre lett volna való.
Makuláné Gulicska Valéria, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium történelem szakos igazgatóhelyettese az MTI-nek elmondta: a diákok bizakodóan, jó kedéllyel álltak fel az érettségi után, azt mondták, nem érezték nehéznek a középszintű feladatsort, és a rendelkezésre álló idő is elegendő volt számukra.
A rendelkezésre álló források és ismeretek alapján a megadott időn belül teljesíthetők voltak a feladatok - közölte a veszprémi Lovassy László Gimnázium történelem szakos tanára az MTI kérdésére.
Schindler László elmondta, hogy a tanulók elmondása szerint nem voltak nehezek a feladatok, bár a megadott ábrák egy része a képek minősége miatt nehezen volt értelmezhető.
Az idegen nyelven érettségiző tanulók kizárólag magyar nyelvű atlaszt használhattak, de mint a diákok elmondták, ez nem jelentett számukra problémát.
Hozzátette: a magyar nyelven érettségizők fele-fele arányban választottak a négy lehetséges kérdés közül kettőt, a németül érettségizők nagy többsége a reformációt és Magyarország 1956-os eseményeit számon kérő esszékérdést választotta.
Hozzátette: emelt szinten, magyar nyelven kevesen érettségiztek a Lovassy gimnázium diákjai, német nyelven öt tanuló mérette meg tudását, többségük a céhes ipart, a Kádár-korszakot és a 18-19. századi nemzetiségek helyzetét érintő kérdések közül választott. A tanulók véleménye szerint a segédeszközök jó szolgálatot tettek, a megadott források informatívak voltak.
Átlagos nehézségűnek értékelte az idei középfokú történelem érettségi vizsga írásbeli feladatait Hegedűs Beáta történelemtanár, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese.
Azt mondta, az esszék egy kicsit könnyebbek voltak, a rövid feladatok azonban gondolkodtatóbbak, többféle kompetenciát igénylőek. A diákoknak a rendelkezésre álló időben "feszítetten kellett dolgozniuk", nem volt jellemző, hogy a feladatlapokat korábban beadták volna, ugyanakkor az atlaszok több esetben segítséget nyújtottak számukra.
Hosszabb esszének sokan a tatárjárást, rövidnek a második világháború kirobbanását választották - jegyezte meg. Hozzátette: a diákok a vizsgát követően összességében optimistán nyilatkoztak.
