A kormány menekültválság-kezelésével többen elégedettek, mint ahányan a kormánnyal az utóbbi években bármilyen üggyel kapcsolatban voltak – derül ki a Medián közvélemény-kutatásából. Erőssé vált a menedékkérőkkel szembeni idegenkedés.
A százas skálán az állampolgárok elsöprő többsége – átlagosan hetvenkilenc, illetve hetvennyolc ponttal – jelezte, hogy egyetért azzal, a menekültáradat miatt egészségügyi és terrorveszély van az országban – rögzítette a Medián. A cég még a röszkei határincidens előtt készítette a reprezentatív felmérést. Ebből kiderül, a migrációs hullám erőteljes hatással van az idegenekkel és bevándorlással kapcsolatos nézetekre és a politikai preferenciákra is.
Erőssé vált a menedékkérőkkel szembeni idegenkedés, míg 2014 novemberében a megkérdezettek hatvanhat, most hetvenkilenc százaléka szigorítaná a menekültjogi szabályokat. A lakosság nagy többsége, ötvennyolc százaléka inkább erőszakosnak és követelőzőnek tartja a migránsokat, olyanoknak, akik nem tartják tiszteletben a törvényeket. Negyvenkét százalék viszont békésnek és együttműködőnek tartja őket. Elenyésző volt azoknak a száma, akik szerint hazánknak előnyére válna a bevándorlók befogadása, az állampolgárok zöme szigorú, börtönbüntetéssel járó törvényi fellépést tart helyesnek.
Jelentős többség képviseli azt az álláspontot, hogy emberségesen kell bánni a menekültekkel, ám abban már nincs konszenzus, hogy ellátásuk a kormány, a civilek vagy mindkettő feladata lenne. Az önkéntes segítők munkáját is elismerik, de még nagyobb elégedettség övezi a rendőrség teljesítményét.
A kormány menekültválság-kezelésével többen elégedettek, mint ahányan az utóbbi években bármilyen üggyel kapcsolatban voltak. A Jobbik támogatottsága annak ellenére esett vissza, hogy migránspolitikája jóval több ember véleményével egyezik, mint ahányan rá szavaznának. Az LMP és az MSZP táborában is erősek a bevándorlókkal szembeni ellenérzések. Egyedül a baloldali kispártok szimpatizánsai támogatnak karakteres menekültpárti álláspontot. A Fidesz menekültügyi álláspontját hatvanhat százaléknyian ismerték, míg a többi pártét csak egy kisebbség – az MSZP-ét (36), a Jobbikét (34) a DK-ét (19), az LMP-t (14) – tudta beazonosítani.
Kiderült, a felnőttek harmincnégy százaléka ért egyet a határok hermetikus lezárásával és azzal, hogy az illegális határátlépők ellen a gumilövedék, könnygáz is bevethető. Csak minden ötödik válaszadó tudta nagyságrendileg helyesen megbecsülni, hány menekült érkezett az idén hozzánk, a többség alábecsülte a számukat. Túlbecsülték viszont azt, hogy pillanatnyilag mennyien tartózkodnak nálunk. Az uniós kvótajavaslatot szinte egyenlő arányban helyesli és utasítja el a társadalom.
Készpénzt is vár az átláthatatlan Migration Aid
BK–KCS
„Segítségre van szükségünk! Kifogytunk az élelmiszerekből, míg a határnál naponta több ezer ember halad át és várakozik éhesen!” – írta Facebook-oldalán tegnap a Migration Aid. A tranzitzónák megszüntetése után a szervezet adománystopot hirdetett, most viszont már nemcsak enni-innivalót kérnek, hanem mobiltelefon-feltöltő kártyát „a kapcsolattartók telefonszámlájának támogatásához”, benzinkártyát „az önkéntes fuvarozók benzinköltségeinek támogatásához”, valamint Tesco- és Erzsébet-utalványokat. Emellett közölték: pénzbeli adományokat is tudnak fogadni „PayPalon keresztül”.
Korábban úgy nyilatkoztak, nem kapnak pénzadományokat, majd arról lehetett hallani, a készpénzt egy „önkéntesekből szerveződő felügyelőbizottság” kezeli. „Eddig nem volt jellemző a pénzadomány, de valóban szükségünk van pénzre is, mert több raktárt bérlünk, s a bérleti díjakat ki kell fizetni. Van már mentőautónk is, adományként kaptuk, a megtankolásához is pénz kell” – közölte lapunkkal néhány hete Zsohár Zsuzsanna, a szervezet szóvivője.
Miután Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti felszólalásában a migránsokat segítő civilszervezetek támogatásáról beszélt, a Migration Aid a szervezetek listáját és a támogatási összegeket tudakolta. A Fidesz-frakció úgy reagált: „a kormány kétszázmillió forinttal támogatja azt a három humanitárius szervezetet – a Magyar Vöröskeresztet, az Ökumenikus Segélyszervezetet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot –, amely segíti a migránsok ellátását. A 2015 júniusában indult Migration Aid nevű Facebook-csoport nem tartozik, átláthatatlansága miatt nem is tartozhat a közpénzzel támogatottak közé”.
Röviden. Parlamenti vitanap lehet kvótaügyben
Kedden hatezer embert fogtak el a rendőrök tiltott határátlépés miatt a Police.hu adatai szerint, ebből a szerb határszakaszon mindössze tizennyolcat.
A kvóta eljárási szempontból rendkívül aggályos, olyan eljárást követett az Európai Bizottság és a parlament, amely nem létezik. Elvonták a nemzeti parlamentek hatáskörét, tartalmilag pedig a napnál világosabb, hogy a kvóta nem megoldás semmire – közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette, parlamenti vitanapot kezdeményeznek az ügyben, a nemzeti szuverenitást súlyosan sértő kérdésekben előterjesztéssel kívánnak élni az uniós fórumokon. A keddi ötpárti tanácskozáson a liberálisok és a szocialisták csak hosszú távú szempontokat vetettek fel – mondta Kósa.
A Fidesz-KDNP parlamenti képviselője, Hollik István a migránsügy kapcsán bírálta a baloldalt és a Jobbikot is. Emlékeztetett rá, Vona Gábor, a Jobbik elnöke nemrég még azt mondta, az iszlám az emberiség utolsó reménysége. Megjegyezte, „a szélsőséges párthoz közeli emberek bevándorlókkal üzleteltek, bevándorlókat szállítottak a fővárosba.” A Jobbiknak fel kellene hagynia kétszínű viselkedésével és cukiságkampányával – vélekedett.
László Tamás XV. kerületi fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, Európa kezd összefogni és felismerni, hogy ebben a válsághelyzetben mi a szerepük a kormányoknak, a helyi közösségeknek. Hozzáfűzte, migránsügyben csak Magyarország viselkedett határozottan és tisztességesen. Az ügy kezelésében egyszerre van szükség igazságlátásra és irgalomra is, „kegyetlenkedés vagy fejetlenség születik abból, ha ezeket kijátsszák egymás ellen” – hangsúlyozta.
„A származási országok is aggódnak a migráció miatt, Irak, Szíria, Afganisztán és Líbia vezetői is aggodalmukat fejezték ki az ENSZ-ben amiatt, hogy közösségek tömegei hagyják el ezeket az országokat” – mondta tegnap Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az MTI-nek. A politikus részt vett az ENSZ közgyűlési időszakát kísérő tanácskozásokon.
Az illegális migráció okozta válság kezelése érdekében folyamatos, közvetlen kapcsolatban áll egymással Ljubisa Dikovic szerb és Benkő Tibor magyar vezérkari főnök, tegnap Zomborban tárgyaltak egymással – közölte a Honvédelmi Minisztérium.
A Terrorelhárítási Központ is vizsgálja a migránsok által a határnál elhagyott telefonok tartalmát, hogy kiszűrje a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket, és a lehető legrövidebb időn belül hiteles információkat szerezzen – közölte a TEK.
