A német hatóságok az év végéig 250-300 ezer menedékkérő érkezésére számítanak - idézte a német sajtó vasárnap Frank-Jürgen Weisét, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) vezetőjét. Az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) igazgatója a bankok mintájára stressztesztnek készül alávetni az Európai Unió határait.
A Bild am Sonntag című lapnak a tisztségviselő elmondta: az általa vezetett hivatal nem képes megbízható előrejelzésekkel szolgálni az újabb menedékkérők várható számáról, ez ugyanis a német belügyminisztérium feladata. A BAMF mindenesetre úgy számol, hogy az év végig további 250-300 ezer menedékkérő érkezik az országba, a hivatal erre az adatra alapozva méri fel saját lehetőségeit. Ha a menedékkérők az említettnél nagyobb létszámban jönnének, az rendkívül nagy nyomás alá helyezné a hatóságokat - mondta Weise.
A hivatalvezető hozzátette: a jelenleg még elbírálásra váró 530 ezer kérelmet nem sikerül az év végéig feldolgozni.
Frank-Jürgen Weise július első felében adott egyik nyilatkozatában elmondta, hogy a szervezeti fejlesztések révén felgyorsult a menedékjogi kérelmek elbírálása. Az újonnan érkező kérelmezők körében az ügyek átfutási ideje átlagosan három hónap, az egyszerűbb esetekben egy hét. Azonban valamennyi kérelmet együttvéve még mindig igen hosszú, több mint hat hónap az átfutási idő, ami a feltorlódott ügyhátraléknak tulajdonítható.
A BAMF az idei első fél évben mintegy 283 ezer kérelmet bírált el, annyit, mint tavaly egész évben - mondta akkor Frank-Jürgen Weise.
„Meg akarjuk nézni, hogy a tagállamok miként kezelnének egy válsághelyzetet az EU külső határain”
A Frontex igazgatója, Fabrice Leggeri a Welt am Sonntag című lapnak elmondta, hogy a határőritei ügynökség októberben tervezi megvizsgálni néhány EU-tagállam, köztük Németország és Görögország esetében, hogy hol vannak határaik gyenge pontjai.
A német belügyminisztérium egyik szóvivője megerősítette, hogy Berlin részt akar venni a stresszteszten. A berlini kormány információi szerint még Finnország, Szlovénia és Románia is jelentkezett a vizsgálatra. „Meg akarjuk nézni, hogy a tagállamok miként kezelnének egy válsághelyzetet az EU külső határain” - tette hozzá Leggeri.
Mint mondta, a gyenge pontok megtalálásához különböző forgatókönyveket játszanak majd le a tengeri, szárazföldi és légi határokon.
