Nagy Imre néhai miniszterelnökre és mártírtársaira emlékezik ma az ország kivégzésük 60. és újratemetésük 29. évfordulóján.
Újratemetésükre - az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józseffel, Nagy Imre titkárságvezetőjével és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézával, a Nagy Imre-kormány államminiszterével együtt - 1989. június 16-án került sor.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án - azon a napon, amikor Kádár János, az MSZMP főtitkára meghalt - a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket posztumusz bűncselekmény hiányában felmentette.
A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak szimbolikus eseménye volt.
Bemutatták az 1956 utáni megtorló perek adatbázisát
Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 60. évfordulója alkalmából bemutatták az 1956-os forradalom utáni megtorló perek adatbázisát - mondta Galambos István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) munkatársa az M1 aktuális csatornán szombaton.
A NEB, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és számos szakember együttműködésével létrejött adatbázis a perek56.hu internetes oldalon érhető el. Célja az információs kárpótlás, hogy az érintettek, a hozzátartozók és a magyar társadalom megismerhesse ezeknek az eljárásoknak a legfontosabb adatait, áldozatait és résztvevőit - közölte a szakember.
Kifejtette, az adatbázisban több száz nyomozó, ügyész és bíró neve található meg, és az is kiderül, ki milyen szerepet játszott az eljárásokban. Volt, aki önként jelentkezett, hogy részt vegyen a megtorlásban, és volt aki inkább elhagyta a bírói pályát, minthogy ilyen szerepet vállaljon - mondta Galambos István.
Az adatbázis folyamatosan bővül, hiányosságait pótolják a kutatók - fűzte hozzá a történész.
