Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló hétfői európai parlamenti (EP) meghallgatáson várható kérdések nagy többségét már tisztázta a kormány az európai intézményekkel - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben. A kormányszóvivő hozzátette: az ülésen különböző "bevándorlópárti civil szervezetek" érveltek a magyar kormány ellen.
Trócsányi László: Magyarország üdvözli a civilek részvételét a kihívások megoldásában
Magyarország üdvözli a civil társadalom részvételét az Európa előtt álló kihívások megoldásában, de különbséget kell tenni a különböző szerepek között, tagadhatatlan ugyanis, hogy a kormányok bírnak a legnagyobb legitimitással - fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén. Az ülés egyik témája a magyar jogállamiság helyzete volt. A meghallgatás kezdetén a magyar miniszter hangsúlyozta, a kormány nyitott a párbeszédre, számos kérdést sikerült már lezárni konstruktív megközelítéssel. Az ülésen mások mellett az Alapjogokért Központ, az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is részt vett.
Európa lassan elfogadja a magyar bevándorláspolitikát
A hozzászólók többsége kritikus volt a kormánnyal szemben, Magyarország migrációs politikáját azonban szépen lassan elfogadják és alkalmazzák Európában - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter az ülést követően, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzete volt az egyik témája.
A tárcavezető sajtótájékoztatóján a magyar bevándorlási politikát bíráló képviselők és civil szervezetek bírálata kapcsán úgy vélekedett, ködben él, aki azt gondolja, "hogy minden szép, minden jó, probléma nincs, a terrorizmus nem létezik, a közbiztonsággal és a közrenddel nem kell foglalkozni, és tulajdonképpen egy a lényeg, hogy minél több ember be tudjon jönni". Sajtóértekezletén az igazságügyi miniszter kijelentette, biztosan lesznek vitáik az illegális bevándorlók őrizetbe vételéről készülő törvényről, "ez természetes, ezt meg is szoktuk", "Magyarország azonban felelősséget érez nem csak a saját polgáraiért, hanem Európa polgáraiért is".
Mint mondta, az illegális határátlépések száma nem csökken, ezért szükséges valamilyen jogi lépés, és ez ennek a része. Hozzátette, "a határellenőrzésnek valódi határellenőrzésnek kell lennie".
Trócsányi László kifejtette, szerinte a dublini egyezmény és a schengeni határellenőrzési kódex között van egyfajta konfliktus, ő pedig az utóbbira helyezi a hangsúlyt. A jelenleg hatályos uniós menekültügyi szabályok meglehetősen vitathatóak, mivel akkor születtek, amikor még közel sem érkezett ennyi menedékkérő a kontinensre - fűzte hozzá.
A menedékkérők áthelyezése a gyakorlatban megbukott, 10 ezer embert vettek át eddig a tervezett 160 ezerből - szögezte le a miniszter, aki szerint ez semmiképp nem nevezhető "európai sikertörténetnek". Kiemelte emellett, a kvótaperben komoly jogi érveket vonultat fel a kormány, szakmailag rendkívül alapos keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságán.
Újságírói kérdésre válaszolva Trócsányi László úgy vélekedett, hogy nincs menekültek, migránsok elleni hangulatkeltés Magyarországon. Elmondta, tavaly nagyjából 450, 2015-ben pedig mintegy 500 ember kapott menekültstátust az országban.
Gál Kinga, a LIBE fideszes alelnöke a Magyarország elleni "bosszúhadjárat" újabb elemének nevezte a bizottsági meghallgatást, amelyet szerinte ezúttal a magyar migrációs politika váltott ki, "mert az nagyon más, mint az, amit szeretne látni a nagy része Európának". Számtalan csúsztatás és félreértelmezés hangzott el az ülésen, azonban minket igazol mindaz, amit eddig tettünk és teszünk a migráció terén - mondta a képviselő, hozzátéve, hogy ha a felszólaló civil szervezeteken múlna, akkor mindenkit be kéne engedni Európába, márpedig ezt nem szabad megtenni.
Kovács Zoltán: A hétfői ülésen bevándorláspárti szervezetek érvelnek a magyar kormány ellen
A szóvivő az M1 aktuális csatornának azt mondta az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülése kapcsán, hogy "magukat civilnek valló", alapvetően a bevándorlást segítő szervezetek, illetve politikusok érvelnek a magyar kormány ellen.
Hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt másfél évben következetesen képviselte álláspontját az illegális migrációval kapcsolatban. A második védelmi vonal felállítására azért van szükség, mert nullára akarják csökkenteni a migránsok számát, "tehát lehetetlenné akarjuk tenni, hogy illegálisan Európába lehessen jönni" - fűzte hozzá.
Azt is hangsúlyozta, hogy a jogszabályi szigorításokra azért van szükség, mert a bevándorlók már kiismerték a magyar, illetve az uniós migrációs rendszert és kijátsszák azt, ezért a kiskapukat be kell zárni.
A kormányszóvivő úgy fogalmazott, a miniszterelnök által javasolt intézkedések több elemét más európai országok is bevezették, vagy azt tervezik, így Magyarország példát mutatott ebből a szempontból. Hozzátette, hogy úgy látszik, a LIBE-bizottságban még mindig vannak olyanok, akik bevándorláspárti politikát támogatják.
Kijelentette, a kormány politikai konfliktusra számít a második védelmi vonal és az új jogszabályok miatt, mert az ellentétes politikai érdekeket képviselő civil szervezetek Európa megvédésével szemben fognak érvelni.
A LIBE hétfői ülésén a magyar jogállamiság helyzete az egyik téma, a magyar kormány nevében Trócsányi László igazságügyi miniszter vett részt a vitán, amelyen felszólalt több civil szervezet képviselője.
Kovács Zoltán: A magyar jogállamiságról szóló beszélgetés politikailag motivált
Az AI, a TaSZ és a Helsinki Bizottság bírálta Magyarországot
A meghallgatáson az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is komoly bírálatokat fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója egyebek mellett azt sérelmezte, hogy "nagyon kevés függetlennek tekinthető médium maradt Magyarországon (...), az utóbbi időben számos médiacég a kormányhoz szorosan kapcsolódó üzletemberek kezébe került". Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója az emberi jogok biztosításának csorbulásáról, a demokratikus viták hiányáról, illetve "a civil szervezetek zaklatásáról és megfélemlítéséről" beszélt. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon működik a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa megszokta a liberális médiatúlsúlyt, ez most változik, kiegyenlítődnek a viszonyok.
Kovács Zoltán elmondta, néhány órával korábban még nem tudták, milyen kérdésekről lesz szó az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete az egyik témája.
Kijelentette, a meghallgatás "politikailag motivált", az ülés alapjául szolgáló dokumentumot összeállító "úgynevezett civil szervezetek" politikai tevékenységet végeznek.
Vannak még olyanok, akik úgy hiszik, hogy a Magyarország ellen az utóbbi hat évben felhozott vádak még mindig érvényesek. A magyar baloldali ellenzék és az EP baloldali és liberális csoportjainak soraiban vannak olyanok, akik biztosak benne, hogy mindenkinél jobban tudják, hogyan kellene kinéznie Európa jövőjének és hogyan kellene viselkedni a tagállamoknak - hangoztatta Kovács az ülést megelőző nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a civil szervezetek az emberek felhatalmazása nélkül próbálnak beleszólni a politikába, ezért nagyobb átláthatóságra van szükség a nem kormányzati szervezetek vonatkozásában, amelyek meghatározó politikai szerephez próbálnak jutni.
Hozzátette, nem csak Magyarországon zajlik vita a civil szervezetek szerepéről, hanem Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is.
A LIBE hétfői meghallgatásán Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a magyar kormányt.
