A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal és megöli a reklámpiacot a közterületi reklámozást célzó különadó, és a településkép védelméről szóló törvény szigorítása. Úgy vélik, a két tervezet együttes hatása gyakorlatilag megsemmisíti a közterületi reklámozást, amely sok száz vállalkozást és több ezer dolgozó, bérbeadó megélhetését ellehetetleníti.
A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy folytatódjon a megkezdett párbeszéd a szakma és a kormány között, ahogy az általuk kidolgozott javaslati anyag megvitatása is.
Az Országgyűlés kedden kivételes eljárással törvényben határozta meg a közterületi reklámhordozók elhelyezésének alapvető követelményeit, továbbá felhatalmazta a kormányt a részletszabályok kidolgozására és betartatására.
A képviselők 122 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a településkép védelméről szóló törvény módosítását a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére.
Lázár János indoklásában úgy fogalmazott, a változtatásra azért volt szükség, mert a köztéri reklámhordozók szabályozásában eddig csak a "puszta gazdasági érdekek, a reklámpiac igényei voltak a meghatározóak", ezért a plakátok száma folyamatosan emelkedett.
Az elfogadott javaslat kimondja, hogy nem helyezhető el reklám a fokozott védelem alatt álló helyszíneken (például a világörökségi, műemlékvédelmi és természetvédelmi területeken), a magánterületeken pedig legfeljebb egy reklámhordozó állhat, az erről szóló szerződés pedig maximum öt évre szólhat.
A törvénymódosítás értelmében az ezen túlmenő műszaki, illetve formai jellegű általános követelményeket a kormány rendeletben állapíthatja meg. Rögzítették ugyanakkor, hogy a közlekedésbiztonsági céllal kihelyezett plakátokat nem érinti a változtatás.
Újdonságot jelent, hogy az önkormányzatok helyett egy később a kormány által kijelölt hatóság szabhat majd ki bírságot a jogellenesen kihelyezett reklámhordozók miatt. A törvényi és rendeleti szabályok megszegése miatt kiszabott bírság 150 ezer forinttól 3 millió forintig terjed.
A parlament rögzítette, az új szabályoknak nem megfelelő reklámhordozók 2020 végéig maradhatnak jelenlegi helyükön. Az állami és önkormányzati szektorba tartozó szervezetek csak az új szabályoknak megfelelő reklámhordozót vehetnek igénybe.
A szövetség közleménye szerint a településkép védelméről szóló törvény hétfőn beadott szigorító módosítása megbénítja a közterületi piacot, és ennek hatására több száz vállalkozás több ezer dolgozója és önkormányzatok, lakóközösségek, valamint bérbeadók veszíthetik el bevételeiket.
A közterületi reklámozást célzó különadónak ez a módosítása az uniós állami támogatási szabályoknak ellentmondva diszkriminatív, szelektív előnyt biztosít egyes médiavállalatoknak - írták. A közterületi médiapiac szereplői komoly hátrányba kerülnek más szakági szereplőkkel szemben és a reklámozókat a globális online reklámpiac felé terelik. Ezáltal ez az adó versenyhátrányt jelent az online piacon túlsúlyban lévő globális szereplőkkel szemben a hazai vállalkozásoknak - írták.
Hangsúlyozták: a közterületi reklámokat szolgáltató vállalkozások ugyanúgy fizetik a reklámadót, mint más reklámpiaci szereplők és a reklámeszközök kihelyezéséért ugyanúgy fizetnek közterület-használati díjat az önkormányzatoknak, mint bármelyik közterületet használó vállalkozás. Az adó mértéke pedig olyan magas, hogy a közterületi reklámok fenntartása lehetetlenné válik.
A MRSZ közterületi (OOH) tagozata 21 piaci szereplőből álló szakmai csoportosulás.
A településkép védelméről szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztés tárgyalását kedden folytatta le az Országgyűlés. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ezen elmondta, rögzíteni javasolják, hogy a településkép fokozott védelme érdekében a közterületről látható reklámhordozó és reklám a település értékeit, építészeti arculatát aránytalanul nem sértheti, mérete és mennyisége településképi szempontok szerint ésszerű kell, hogy legyen. A javaslat a fokozott védelem alatt álló területeken, például világörökségi, műemlékvédelmi, természetvédelmi és NATURA 2000-es területen tiltja reklámhordozó és reklám nem elhelyezését. Emellett kimondja, hogy a reklámhordozó közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb öt évre köthető, és magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el, ha a településképi rendelet eltérően nem rendelkezik.
