Csaknem minden harmadik bíró úgy válaszolt egy belső felmérésben, hogy a bírósági szervezetben jelen van a korrupció, s „lát korrupciós kockázatot”.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kiemelt stratégia célja a bírói integritás erősítése. Az integritás elsősorban a bírói függetlenséggel, pártatlansággal, a bírói esküvel összefüggésben jelenik meg a szervezet életében, a bírák érintetlenségét, sértetlenségét, feddhetetlenségét, tisztességét, becsületét kifejező fogalom. Ezzel összefüggésben az OBH egy hetven kérdésből álló kérdőíven mérte fel a bírók integritásának kérdését, amelynek kapcsán a hivatal vezetői és az Országos Bírói Tanács is a legnagyobb elégedettségét fejezte ki a különböző fórumokon.
A kérdőív hetven kérdésére a kétezer-kilencszáz bíró közül négyszázhatvan válaszolt. „Lát-e a bírósági szervezeten belül korrupciós kockázatot?” – így szólt az egyik kérdés. Tízen úgy válaszoltak, hogy „teljes mértékben”, negyvennégyen azt, hogy „inkább igen”, hetvenhat bíró pedig azt mondta „közepes mértékben”. A három kategóriát összeadva a négyszázhatvan válaszoló bíróból százharminc szerint a bírósági szervezetben a korrupciós kockázat igen jelentős. A bírók válaszaiból kiderül, hogy a korrupció a legkirívóbb mértékben a büntetőügyekben és a felszámolási ügyszakban bukkan fel a bírósági eljárások során.
„Előfordult-e önnel szemben az elmúlt két év során olyan jogellenes vezetői nyomásgyakorlás, amelynek célja az volt, hogy ön egy meghatározott tartalmú döntést hozzon meg az ön által tárgyalt ügyben?” – szólt egy másik kérdés. A kérdésre a négyszázhatvan bíróból négy válaszolt „igennel”. Ha ezt a választ a bírósági rendszer egészére kivetítjük, akkor kiderül, egyedi ügyekben bírósági vezetők nyomást gyakoroltak a bíróra, megmondták neki, milyen döntést kell hoznia.
A kérdőív hetven kérdésére a kétezer-kilencszáz bíró közül négyszázhatvan válaszolt. „Lát-e a bírósági szervezeten belül korrupciós kockázatot?” – így szólt az egyik kérdés. Tízen úgy válaszoltak, hogy „teljes mértékben”, negyvennégyen azt, hogy „inkább igen”, hetvenhat bíró pedig azt mondta „közepes mértékben”. A három kategóriát összeadva a négyszázhatvan válaszoló bíróból százharminc szerint a bírósági szervezetben a korrupciós kockázat igen jelentős. A bírók válaszaiból kiderül, hogy a korrupció a legkirívóbb mértékben a büntetőügyekben és a felszámolási ügyszakban bukkan fel a bírósági eljárások során.
„Előfordult-e önnel szemben az elmúlt két év során olyan jogellenes vezetői nyomásgyakorlás, amelynek célja az volt, hogy ön egy meghatározott tartalmú döntést hozzon meg az ön által tárgyalt ügyben?” – szólt egy másik kérdés. A kérdésre a négyszázhatvan bíróból négy válaszolt „igennel”. Ha ezt a választ a bírósági rendszer egészére kivetítjük, akkor kiderül, egyedi ügyekben bírósági vezetők nyomást gyakoroltak a bíróra, megmondták neki, milyen döntést kell hoznia.
