Tavaly a GDP 33 999 milliárd forint volt, változatlan árakon számítva 3,1 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva, a kormányzati szektor hiánya 533,9 milliárd forint, a GDP 1,6 százaléka volt, adóssága pedig - az MNB adatai alapján - 2015 végén 25 402 milliárd forint, a GDP 74,7 százaléka volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken a nemzeti számlák alapján összeállított második előzetes közlését.
Az egy főre jutó GDP összege 3 millió 454 ezer forint, vásárlóerő-paritáson számolva 19 665 euró volt, szemben az egy évvel korábbi 3 millió 284 ezer forint, 18 775 euró után.
Az adatok kedvezőbbek a tavasszal közölt első becslésnél.
A GDP 287,0 milliárd forinttal lett több, mint az évközi adatok alapján számított első becslés, így a gazdaság 0,2 százalékponttal gyorsabban bővült a negyedéves számítások alapján publikált adatnál. A hiány is alacsonyabb lett, tavasszal még a GDP 1,9 százalékát publikálta a KSH.
A KSH felhívja a figyelmet, hogy a most közölt adatok előzetesek, a teljes körű információk alapján készülő 2015. évi nemzeti számlák 2017. szeptember végén jelennek meg.
A kiadványban szerepelnek a végleges 2014-es adatok is, amelyek szerint a GDP 4 százalékkal bővült a korábban jelzett 3,7 százalékkal szemben.
NGM: a korábban közöltnél kedvezőbbek a tavalyi makroadatok
A kormányzati szektor 2015. évi hiánya a GDP 1,6 százaléka lett, az államadósság pedig a GDP 74,7 százalékára teljesült tavaly, a mutatók az előzetes tavaszi adatközlés számainál kedvezőbben alakultak, a magyar gazdaság 3,1 százalékkal bővült tavaly a statisztikai hivatal friss adatai szerint - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).l.
Mindez összhangban van a kormány célkitűzéseivel, valamint bizonyítja, hogy a magyar reformok működnek - emelték ki a közleményben.
Az KSH adatokat kommentálva a tárca emlékeztet, hogy az Európai Unió tagállamai a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében évente kétszer - tavasszal és ősszel - jelentést készítenek a kormányzati szektor hiányának és adósságának konvergencia kritériumok (ESA) szerinti alakulásáról. Hozzátették, hogy a teljes EDP-jelentést a jövő héten publikálják.
A közleményben emlékeztetnek: a 2010-es kormányváltást követően az Európai Unióban az egyik legjelentősebb mértékű államháztartási konszolidációnak köszönhetően a kormányzati szektor hiánya immár évek óta jóval a GDP három százaléka alatt teljesül, az Európai Bizottság pedig 2013-ban megszüntette hazánk ellen az akkor már egy évtizede zajló túlzott hiány eljárást.
Ezzel párhuzamosan sikerült megfordítani az államadósság GDP-hez viszonyított arányának tartósan emelkedő trendjét, ami nagymértékben felelős volt az ország pénzügyi sérülékenységéért. Ehhez megfelelő keretet a széles körben meghozott kormányzati intézkedések jelentettek, melyek eredményeit az utóbbi időszakban sorra ismerik el a különféle nemzetközi pénzügyi és hitelminősítő szervezetek. Így a költségvetési egyensúly és az európai uniós viszonylatban is dinamikusnak számító gazdasági növekedés egyszerre tud megvalósulni.
A kormány elkötelezett az államháztartás stabilitásának fenntartásában, valamint az államadósság folyamatos csökkentésében, hiszen hosszútávon csakis így biztosítható az ország versenyképessége, a gazdasági növekedés dinamikája. Elmondhatjuk, hogy az utóbbi évek költségvetéseit rendre kedvező deficit jellemzi. A kiszámítható és felelősségteljes államháztartási gazdálkodás biztosítja a magyar családok gyarapodását, a vállalkozások fejlődését, adókedvezményekkel és támogatásokkal segíti elő a foglalkoztatás növekedését és a gazdaság bővülését - olvasható az NGM közleményében.
Versenyképességi tanács létrehozása
A nemzetgazdasági miniszter versenyképességi tanács létrehozására tesz javaslatot a kormánynak, Varga Mihály egy más témában tartott sajtótájékoztatón pénteken kifejtette, hogy a testület a következő évek tudatosabb, átgondoltabb versenyképesség-javításának a megvalósulását teszi lehetővé.
A testület a tudományos élet, az üzleti szféra, a kutató világ elemzőiből állna, kiegészülve az állami szféra munkatársaival.
A Központi Statisztikai Hivatal pénteken publikált adataiból a miniszter kiemelte: a korrigált adatok szerint a GDP 2015-ben a korábban jelzett 2,9 százaléknál gyorsabban, 3,1 százalékkal nőtt, 2014-ben pedig 4 százalékos volt 3,7 százalék helyett. Az államadósság 2015-ben 74,7 százalékra csökkent, a hiány pedig 2 százalék helyett 1,6 százalék lett, mindez azt mutatja, hogy Magyarország egyre közelebb kerül az ideális egyensúlyi állapothoz, amelyben az államháztartás hiány nélkül működik és minimálisan sem növeli az államadósságot - mondta.
A gazdaság jó pályán halad, ezt a fiskális egyensúlyt meg kell őrizni, amihez a konzervatív pénzügypolitika folytatása szükséges - tette hozzá.
A versenyképességi rangsorokról azt mondta: a napokban megjelent két elemzésből a svájci IMD versenyképességi rangsorában Magyarország két helyet lépett előre, a Világgazdasági Fóruméban (World Economic Forum - WEF) azonban 6 helyet rontott. Mindez azonban önmagában még semmit nem jelent, az ország relatív pozíciójával a magyar kormány sem elégedett - fejtette ki. A hitelintézetek után most a kutatóintézeteken a sor, hogy az elmúlt években elért eredményeket reálisan tudják felmérni. Meg kell nézni a mintanagyságot, a vizsgált elemek számát - mondta, és példaként említette, hogy az IMD 340 gazdasági elemet vizsgál a versenyképesség megállapításához. Minden egyes felmérés szerint Magyarország jelentősen javított makrogazdasági pozícióján, az adósság kezelésében, a hiánycsökkentésben, vagy a növekedés tartósságában - sorolta.
Szakszervezetek szövetsége: a versenyképesség javítása érdekében gazdaságpolitikai váltás szükséges
Az ország versenyképességének javítására gyökeres gazdaságpolitikai váltást, érezhető bérfelzárkóztatást, a korrupció felszámolását, a kormányzati körökhöz tartozók közötti osztogatás megszüntetését, a fejlesztések támogatását és hatékony iparági politikát vár a kormánytól a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) - közölte a szakszervezet pénteken, Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki bejelentésére reagálva.
Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy akciótervet dolgoz ki a kormány a következő hetekben, hónapokban a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében.
A szakszervezet szerint az akcióterv kialakítására egyebek mellett azért is szükség van, mert a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum - WEF) nyilvánosságra hozta az úgynevezett nemzetközi versenyképességi rangsort, amelyben Magyarország a korábbi 63. helyről a 69-edikre csúszott.
Kiemelték: Maszszt nem lepte meg a besorolás, hiszen mint érdekvédő szervezet pontosan tudja, hogy a magyarországi cégeknek kormányzati támogatás nélkül, saját erőből alig futja fejlesztésekre, a bérek mélyen a nemzetközi átlag alatt vannak és szerintük komoly magyar iparpolitikáról sem lehet beszélni.
Ezért a szakszervezetek szövetsége elvárja a kormánytól, hogy a bejelentett versenyképességi akcióprogram megalapozott, tartós adó- és bérfelzárkóztatási tervre épüljön - hangsúlyozták.
Közölték, a Maszsznak van javaslata, programja a versenyképesség javítására, amelyet bármikor kész a döntéshozók elé tárni. A konföderáció minden lehetséges fórumon felszólítja a kormányt, hogy hallgassa meg a szakszervezetek álláspontját és építse be az akciótervébe a változtatáshoz feltétlenül szükséges javaslatokat - írta a munkavállalói érdekképviselet.
