Sok pótolnivalónk van a magyarországi kommunizmus gyökereinek és kártételeinek feltárásában, sok teendőnk van még a történelmi tanulságok összegzésében, valamint abban is, hogy megadjuk az áldozatoknak járó erkölcsi elégtételt - mondta Kövér László házelnök az 1919-es kommunista diktatúra Országházban fogvatartott áldozatainak emléket állító tábla avatásán. Áder János köztársasági elnök szerint az, hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mintegy félezer olyan kommunista vezetőről tesz közzé adatbázist, akik részt vettek az 1956-os forradalom elfojtásában, és az azt követő megtorlásban.
A megemlékezés alkalmából Áder János Békéssámsonban mondott beszédet, ahol arról a húsz helybéli fiatalról is szólt, akik Annus István vezetésével 1951-ben úgy döntöttek, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapítanak a kommunizmus ellenni harc jegyében, és akiket megtorlásul összesen száznyolcvanhat év börtönbüntetéssel sújtottak.
A köztársasági elnök róluk emlékezett meg mint „nemzetünk megannyi kevéssé ismert” hőséről és azokról az édesanyákról, édesapákról, „akik nemzedékről nemzedékre őrizték meg és adták tovább mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak”.
Úgy fogalmazott a röplapokat író és azokon a szabadság eszméjét terjesztő ellenállókról: a békéssámsoni fiatalok - akik „fiatal felnőttként a saját bőrükön érezték, milyen jövőt rejt számukra a gátlástalanul kiépülő pártállami diktatúra” - nem tudták szótlanul tűrni, hogy az embereket megalázzák, sorsukat megnyomorítsák, földjüket, javaikat, egész életüket elrabolják.
Ünnepi beszédében Áder János emlékeztetett arra, hogy a kommunista rendszereknek csaknem százmillió áldozata volt a világon, Magyarországon is emberek tízezreit internálták a kommunista hatalomátvételt követő néhány év alatt, és százezrekkel szemben indítottak büntetőeljárást. „Emberek millióinak az életét tették tönkre” - fogalmazott.
Az államfő kifejtette, 1991. február 25-én - napra pontosan negyvennégy évvel azután, hogy Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát elhurcolták - Budapesten aláírták a Varsói Szerződés felmondásáról szóló szerződést. „Ezen a napon teljesült be a békéssámsoni fiataloknak, '56 hőseinek és Magyarország minden szabadságszerető polgárának az álma: Magyarország újra független, szabad ország lett” - mondta, hozzátéve: ezen a napon hullott le a kommunizmus utolsó béklyója Magyarországról.
Beszéde végén Áder János köszöntötte a békéssámsoni mozgalom két életben lévő, és a megemlékezésen személyesen is részt vevő tagját, Arany-Tóth Ferencet és Tóth Józsefet, „akik emberi kiállásukkal mutattak példát” arra, mit jelent az, hogy „a haza minden előtt”.
Tarlós István: Az új generációt emlékeztetni kell a sötét időszakokra
A most felnövekvő nemzedéket is emlékeztetni kell a történelem sötét időszakaira, hogy „soha többé ne érvényesülhessen a gyilkos kommunista diktatúra, bármilyen elnevezés köpönyege alatt is próbáljon visszatérni” - mondta Tarlós István főpolgármester. „Csak akkor számolhatunk el és le az elmúlt hatvankilenc esztendővel, ha minden áldozat méltó emléket kap, minden bűnöst nevén nevezünk, ha lehetséges még felelősségre is vonunk” - jelentette ki a főpolgármester a III. kerületben található Katinyi mártírok parkjában elmondott beszédében, hozzátéve, a felelősségre vonás „a jelek szerint nem mindig sikerül”.
A Katinyi mártírok parkja arról a tragédiáról kapta nevét, amelyben Sztálin parancsára az egykori szovjet titkosszolgálat a legszerényebb becslések szerint is több mint tizenöt-húszezer lengyel értelmiségit, valamint katona- és rendőrtisztet végzett ki - fejtette ki a városvezető, aki a történelem egyik legnagyobb hamisításának nevezte, hogy a kommunista rendszer sokáig náci propagandának állította be a történteket, amelyért Oroszország csak 1990-ben vállalta magára a felelősséget.
Tarlós István beszéde végén röviden kitért a migránsválságra is. „Tegyünk azért, hogy ne történhessen meg, ami megtörtént a második világháború előtt, hogy mindenki sejtette, hogy mi a baj és nagy a baj, de mindenki becsukta a szemét, és senki nem akarta tudomásul venni és tenni ellene” - mondta a bevándorlás jelentette problémákra utalva.
Rétvári Bence: Egyetlen bűnük az volt, hogy a szabadság levegőjét akarták szívni
A történelem szerte a világon bebizonyította, hogy a kommunizmus nem létezhet erőszak és az azt követő diktatúra nélkül, ennek bizonysága a különböző országokban a gyilkos rendszer nevéhez fűződő 100 milliónyi halálos áldozat - mondta Rétvári Bence csütörtökön Kistarcsán.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kifejtette: itt, a hajdani internálótáborban az 50-es évek elején, majd a Kádár-féle 56-os megtorlást követően zömében olyan egyszerű, kétkezi munkások, parasztok ezreit tartották fogva embertelen körülmények között, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy a szabadság levegőjét akarták magukba szívni.
Az akkori rendszer teljes kifordultságát mutatta, hogy a hatalom a proletárdiktatúra nevében fordult éppen azok ellen, akiknek jobb, igazságosabb életet ígért - hangsúlyozta. A kistarcsai szögesdrótok között volt, hogy egy időben hét-nyolcezer embert zsúfoltak össze, a kínzások, megaláztatások, szenvedések közepette sokan mártírhalált haltak, mások egész életükben magukkal hurcolták ezeknek a sötét időknek a nyomait - tette hozzá.
Az államtitkár közölte: indokolt lenne elérni, hogy ne csupán Magyarországon, hanem különféle nemzetközi szervezetek közbenjárására az egész világon az év egy bizonyos napján megemlékezzenek a kommunizmus áldozatairól.
Emléktáblát avatott az Országházban, a Tanácsköztársaság idején az épületben meggyilkolt Incseli Szőts Andrásnak és mártírtársainak csütörtökön Kövér László házelnök. A politikus emlékeztetett arra, hogy a Tanácsköztársaság politikai rendőrsége, a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztály a parlament épületében működött. Elmondta: csaknem ötszáz embert vittek az épületbe kihallgatásra és fogva tartásra.
A korabeli sajtó és közemlékezet halálos áldozatról is tudott, ám Incseli Szőts Andrásén kívül nem találtak más holttestet vagy gyilkosságokra utaló iratot a későbbi vizsgálatok- tette hozzá Kövér László.
Elmondta: Incseli Szőts András tagja volt a Lemberkovics Jenő százados által vezetett ludovikás felkelésnek, amely a Tanácsköztársaságot akarta megdönteni 1919 júniusában. A 38 esztendős Incseli Szőts Andrást agyonverték, élettelen testét 1919. június 26-án találták meg a parlament világítóudvarában, közel ahhoz a helyhez, ahol az emléktáblát elhelyezték.
IM: Emlékezni kell a hősökre
Emlékezni kell a hősökre, akik nélkül nem lehetett volna lebontani a kommunizmus gyilkos eszméjét - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.
Völner Pál az 1947-ben ezen a napon letartóztatott, majd a Szovjetunióba elhurcolt Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára szobránál, az Olimpia parkban hozzátette: emlékezni kell a diktatúra borzalmaira is, hogy ne történhessen meg hasonló.
"Soha többé nem engedhetjük meg magunknak azt, ami a 20. században többször is megtörtént velünk, hogy a diktatúra átszője mindennapjainkat és végül megszokjuk az elnyomással való együttélést" - jelentette ki.
„Ha a magyar emberek szilárd, erős egységet tudnak felmutatni, és az itt élők megtalálják a közös hangot, akkor Magyarország erős, gyarapodó országgá tud válni” – erről a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen beszélt Turi-Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke. A politikus Kovács Béla szobránál, az Olimpia parkban mondott beszédet. Úgy fogalmazott, hogy komoly veszélyek fenyegetik az országot; egyrészt a migráció, amelyet nemzetközi szinten kell megoldani, másrészt a belső emigráció, a nagyvárosokba áramlás veszélye. Ennek leküzdéséhez szükség van egy igazságos földbirtok-politikára is, egy programra, amely egyértelművé teszi, hogy a magyar vidéknek van jövője - mondta. Beszélt arról is, hogy a kommunizmus egyszerre diktatúra és eszme, amely sokkal régebbi múltra tekint vissza, mint gondolnánk, hiszen a szegény és gazdag közötti ellentét az emberi társadalom kialakulásakor megjelent. Felidézte, hogy 1945 után mindenki fellélegzett, és az első szabad választásokon a nép úgy döntött, hogy kell egy erő, amely Magyarországot el tudja indítani egy jobb irányba. Ezért szavazott mindenki, aki akkor polgári, nemzeti érzelmű volt és a bolsevizmust elutasította, a Független Kisgazdapártra. A hit a jobb jövőben azonban összeomlott Kovács Béla elhurcolása után - tette hozzá.Azt mondta, nehéz volt kilábalni a kommunizmusból, a rendszerváltáskor még nem is lehetett sejteni, hogy ennyire kemény munka és ennyire hosszú idő lesz. "Ma már elmondhatjuk, hogy mégis sikerült, bár az eszme még él, de már csak kevesen hiszik el hazugságait, és nincs már olyan hatalom, amely megszállóként ránk kényszeríthetné" - fogalmazott. Hozzátette, közel harminc évvel a kommunizmus bukása után, sokaknak még mindig csábító a 70-es, 80-as évekre emlékezni, mivel a rendszerváltás után a hirtelen jött szabadság létbizonytalansággal is járt, és a szabadságot érezni, érteni, és szeretni nem volt könnyű mindenkinek. A kommunizmus talán kellemesebb volt, de jobb biztos nem - hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy nem elég a kommunizmus bűneiért szó szoros értelemben vett, név szerint is ismert elkövetőket megbüntetni, hiszen voltak hétköznapi emberek is, a "középszerű tunyák", akiknek a neve nem maradt fenn, de hozzájárultak ahhoz, hogy a kommunista diktatúrák áldozatainak száma világszerte mintegy százmillió, Kelet-Európában pedig közel egymillió volt.
A rendezvény után a résztvevők virágokat helyeztek el a szobornál, és megnézték a március 4-ig megtekinthető Kommunista bűnlajstrom című kiállítást az Olimpia Park kerítésén.
Adatbázist tesz közzé a NEB
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mintegy félezer olyan kommunista vezetőről tesz közzé adatbázist, akik részt vettek az 1956-os forradalom elfojtásában, és az azt követő megtorlásban.
Földváryné Kiss Réka, a bizottság elnöke elmondta, hogy nagyszabású kutatómunka első eredményeit hozzák nyilvánosságra, amely a szakma számára is sok újdonságot tartogat.
KDNP: Nem szabad elfelejteni a kommunisták rémtetteit!
A kisebbik kormánypárt közleményében rámutatott: ez a nap lehetőséget ad arra, hogy felidézzék azt az álságos és kegyetlen rendszert, amely világszerte 80-100 millió emberéletet követelt. Meggyötört, megfélemlített és a külvilágtól elzárt emberek millió "nyögték" a kommunizmus eszméjének terhét - fogalmaztak.
A KDNP kiemelte: a vörös köntösbe bújt terror olyan felejthetetlen nyomot hagyott mindenki lelkében, amely örökké figyelmeztet a kommunizmus áldozatainak emléknapján: óvni a szabadságot és a függetlenséget, megőrizni a demokráciát és erős nemzetként ellenállni a szélsőségeknek.
Az adatbázis elsősorban a hatalom birtokosaira összpontosít, főként bírákról, állambiztonsági tisztekről, munkásőrökről, pártvezetőkről, valamint sortüzek vezénylőiről kerülnek ki új adatok.
A legnagyobb újdonság, hogy Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának segítségével elkészült mintegy háromszáz állambiztonsági vezető pályaképe, és megkezdődött azon vizsgálótisztek életútjának feltérképezése is, akiknek ügyei halálos ítélettel zárultak.
„Az összeállításban szereplők egy része a hatalmi struktúrából fakadóan, az általa betöltött funkció révén volt a megtorló gépezet működtetője, míg mások személyükben, közvetlenül is szerepet vállaltak a megtorlásban" – fogalmazott a NEB. A most közreadott portrésorozat előreláthatóan a következő hónapban új életrajzokkal bővül.
Seszták Miklós: A zsarnokság a lelkekben kezdődik
Az MSZP fejet hajt a 20. századi totalitárius rendszerek áldozatai előtt
Az MSZP fejet hajt mindazok előtt, akik a 20. századi totalitárius rendszerek áldozatai lettek - közölte az ellenzéki párt. Az MSZP az emlékezésen túl - tanulva az elmúlt évszázad történelméből - közös felelősségnek tartja felhívni a figyelmet a demokráciát fenyegető veszélyekre, és kötelességnek a fellépést a diktatórikus törekvésekkel szemben. A közlemény hozzáteszi: az MSZP számára elfogadhatatlan, ha bárkit származása, vallása, vagy világnézete miatt üldöznek. A szocialisták célja egy olyan társadalom megteremtése, amely képes visszaszorítani a tekintélyelvű politikát, emeli ki a kommüniké.
Seszták Miklós a Pofosz Nógrád megyei szervezete és a Polgári Salgótarjánért Alapítvány rendezvényén a nemzeti fejlesztési miniszter felidézte, a magyar Országgyűlés tizenhat évvel ezelőtt határozott úgy, hogy február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. „Azért jöttem ma ide, hogy önökkel együtt hajtsak fejet” a mártírok előtt itt, Salgótarjánban, ahol 1956. december 8-án véres valóságában csapott le az önkény a békésen tüntető emberekre - fogalmazott a miniszter, emlékeztetve arra, hogy a nógrádi megyeszékhelyen két letartóztatott munkástanácsi vezető kiszabadítását követelve több ezren gyűltek össze a vásártéren.
Máig kérdés, ki adta ki a tűzparancsot, de az biztos, hogy az első lövés után nem volt megállás; a hatalom fegyveresei több mint tíz percen át lőtték a tömeget, a sortűz százharmincegy halálos áldozatot követelt - mondta.
Seszták Miklós kijelentette: a halottakról csak a legmélyebb kegyelet szavaival beszélhetünk, de kegyeletünk szól a kommunista diktatúrák összes vértanújának.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy teológushallgató édesapjáról egy Kiss János fedőnevű ügynök írt jelentéseket 1959-től 1980-ig, ezért ő is pontosan tudja, mit jelentett, amikor nem lehetett szabadon beszélgetni, vagy akár nevetni egy viccen.
KDNP: Emlékezni nem elég
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójának évében nem elég emlékezni, szembe is kell nézni a megtörtént bűnökkel, napvilágra kell hozni az elhallgatott részleteket - hangoztatta Bagdy Gábor, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) fővárosi elnöke. A főpolgármester-helyettes kiemelte: a rendszerváltás idején elmaradt a múlttal való szembenézés, de „mára elérkezettnek tűnik az idő, hogy mindezt a törvény eszközével is megtehessük”. „Szükség van arra, hogy ne csak az áldozatokról, hanem a bűnösökről is beszéljünk” - mondta, hozzátéve: a tisztánlátáshoz nagy előrelépés, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elkezdte nyilvánosságra hozni azoknak az embereknek az életrajzát, akik a forradalom kitörésének napjától az 1963-as általános amnesztia kihirdetéséig tartó időszakban szerepet játszottak a forradalom vérbefojtásában és az azt követő megtorlásban.
A kereszténydemokrata politikus rámutatott: a kommunista rendszer különösen veszélyes ellenségként tekintettett az egyházakra, ezért módszeresen, minden eszközzel igyekezett felszámolni intézményeiket.
A leszámolás áldozata lett az egyházüldözés legismertebb alakja, Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek és Lénárd Ödön piarista szerzetes is, akit a szocialista rendszerben a leghosszabb, majdnem tizenkilenc évnyi börtönbüntetéssel sújtottak.
A Jobbik másik emlékművet követel
A Jobbik az Ötvenhatosok terén lévő emlékmű eltávolítását és „méltó emlékmű” elhelyezését követeli. Novák Előd a párt kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott csütörtök esti megemlékezésén és demonstrációján közölte: azt kérik, hogy hozzák nyilvánosságra mind a nyolcvan pályaművet, amelyet „a vaskefeemlékmű” helyére terveztek, és vigyék a szoborparkba a jelenlegit. Jelezte, hogy írásbeli kérdésben Orbán Viktor kormányfő álláspontját is kikéri az ügyben.
A Jobbik alelnöke szerint nem lehet méltó az emlékezés addig, amíg nem lesz nyilvános az állambiztonsági múlt, nincs elszámoltatás és nem rendezik a „kommunista luxusnyugdíjak” helyzetét. Azt is követelte, hogy zárják ki a közéletből az előző rendszer vezetőit.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án kiadott rendeletében február 25-ét hivatalosan is a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánított, 1947-ben ugyanis ezen a napon tartóztatták le, majd hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát. Minden évben az ország több pontján tartanak megemlékezéseket, ahol a kommunista diktatúra áldozatai előtt tiszteleghetünk.
