A kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egy csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésén.
Fiatalok érkeznek a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborba az erdélyi Tusnádfürdőn - MTI Fotó: Veres NándorKorodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.
A szerb és a szlovén kormányzat is pozitívan fogadta a magyar gazdaságfejlesztési programot
Mind a szerbiai, mind a szlovéniai kormányzat pozitívan fogadta azt a gazdaságfejlesztési programot, amely a magyar kormány támogatásával indult el a szóban forgó országokban az elmúlt években - számolt be a vajdasági és a muravidéki magyar közösség képviselője csütörtökön Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pódiumbeszélgetésén.
A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program eredményeiről, helyzetéről a haszonélvező magyar közösségek vezetői, képviselői, a Miniszterelnökség, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselői számoltak be.
Grezsa István kormánybiztos elmondta, a gazdasági program a kulturális és oktatási támogatási programok után került a nemzetpolitika fókuszába, és azt tűzi ki célul, hogy minden magyar boldoguljon a szülőföldjén. Ehhez a célhoz csatol érdeket a program.
Románia nem fogadja el a kisebbségek kollektív jogait, ezért porosodik a parlamentben 12 éve a - kulturális autonómiát is előirányzó - kisebbségi törvény tervezete, magyarázta a frakcióvezető. Az RMDSZ a területi autonómia tekintetében a dél-tiroli példát próbálja Romániában elfogadtatni, jogküzdelmében pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, amelyben autonómiát ígértek a kisebbségeknek az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó románok.
A tavaly decemberi választásokon megerősödött RMDSZ-frakció a szociálliberális kormánykoalícióval folytatott parlamenti együttműködéstől remél előrelépést a kisebbségi jogalkotásban, de ezt néhány óra leforgása alatt képes megakasztani egy magyarellenes hisztériakeltés, amint történt a legutóbbi kormányválság alkalmával - mondta az RMDSZ frakcióvezetője.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye.
Kifejezte meggyőződését, hogy "ott kell ülni az asztalnál", ahol a döntések születnek, és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szintjén mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része. Pásztor István fontos szerepet tulajdonított a vajdasági magyar közösség szülőföldön való megmaradásának szempontjából a budapesti kormány hathatós anyagi támogatásának, a belgrádi vezetéssel kialakított jó viszonyának.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett: az utódállamok kormányai mindenütt az "akié az ország, azé a nyelv" elvet érvényesítve tudatosan korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait. A parlamenti képviselettel rendelkező Most-Híd vegyespárt által elfogadtatott kisebbségi kulturális alapról úgy vélekedett: részeredményeket elfogadni maximumként és "tapsolni hozzájuk" nem szabad.
Az MKP elnöke fontos előrelépést remél az európai kisebbségvédelem terén az RMDSZ által kidolgozott és az európai kisebbségi ernyőszervezettel, a FUEN-nel közösen beterjesztett Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéstől, amelynek aláírásgyűjtési kampányából ígérete szerint az MKP is kiveszi majd részét.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke felidézte, hogy az 1989-es fordulatot követően a kárpátaljai magyarság "indult" a legjobb helyzetből, mára viszont a kisebbségi jogok többségének nem tud már érvényt szerezni és azokat a - főleg az elsősorban oroszellenes - ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti.
A mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság tavasszal 65 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Az oktatáson kívül a médiát "ukránosító" tervezetek is a törvényhozás előtt vannak, és az országban burkolt alkotmánymódosítással próbálják a kisebbségi jogokat szűkíteni - részletezte a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyarság az Európai Uniótól is megpróbált segítséget kérni, de Brüsszel Brenzovics László szerint nem mutatkozott "túl fogékonynak" a kisebbségi jogsérelmek tekintetében.
Szerbia és Szlovénia is pozitívan fogadta a gazdaságfejlesztési programot
Mind a szerbiai, mind a szlovéniai kormányzat pozitívan fogadta azt a gazdaságfejlesztési programot, amely a magyar kormány támogatásával indult el az illető országokban az elmúlt években - számolt be a vajdasági és a muravidéki magyar közösség képviselője csütörtökön Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pódiumbeszélgetésén.
A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program eredményeiről, helyzetéről a haszonélvező magyar közösségek vezetői, képviselői, a Miniszterelnökség, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselői számoltak be. Grezsa István kormánybiztos elmondta, a gazdasági program a kulturális és oktatási támogatási programok után került a nemzetpolitika fókuszába, és azt tűzi ki célul, hogy minden magyar boldoguljon a szülőföldjén. Ehhez a célhoz csatol érdeket a program.
Grezsa István kijelentette: "Trianon átka" után a határon túli magyar közösségeket a magyarság "aranytartalékának" lehet immár tekinteni, a nekik nyújtott támogatás pedig nem kidobott pénz, hanem jó befektetés. Hozzátette: ezeket a programokat a magyar kormány csakis az érintett országok kormányainak a beleegyezésével tudja lebonyolítani. A kormánybiztos azt is fontosnak tartotta, hogy jól szervezett magyar közösségek legyenek a célországokban, amelyek képesek a program lebonyolítására.
Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítását tartotta célnak, amely megvalósulását a határok által szétszakított területek közlekedési infrastruktúrájának a fejlesztése is segíti.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: ellenséges közegben a hasonló programok megvalósítása nem lehetséges. "A szerb politikában nem volt erről vita, mert mindenki tudja, hogy a pénz, ami máshonnan jön, egzisztenciát teremt, munkahelyet teremt, adóbevételt hoz, GDP-növekedést eredményez, és ez jót tesz az országnak" - fogalmazott a VMSZ-elnök. Hozzátette, csak a szerbiai média egy részében és a vajdasági magyarság körében tapasztalt negatív viszonyulást. Az előbbi akkor múlt el, amikor Aleksandar Vucic akkori miniszterelnök, jelenlegi államfő pozitív hozzáállást tanúsított, utóbbi pedig akkor, amikor a magyar elégedetlenkedők is meggyőződtek róla, hogy átlátható pályázati rendszeren keresztül folyik a támogatások elosztása.
A szlovén fél pozitív fogadtatásáról beszélt Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is. Meglátása szerint inkább azt kellett megmagyarázni, hogy Magyarország miért nyújt támogatást a nála gazdagabb Szlovénia magyar közösségének. Megjegyezte: a két ország gazdasági mutatói azért nem tükrözik a tényleges helyeztet, mert Szlovénia magyarok lakta vidéke az ország legelmaradottabb része.
A sarkított gazdasági adatokkal magyarázta Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke is a statisztikában szintén gazdagabb Szlovákia magyar közösségének nyújtott támogatást.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a program lelki hatásaira is kitért. "Egy állandó bizonytalanságban élő közösség számára fontos a remény éltetése. Jelzi, hogy Magyarország nem mondott le erről a közösségről" - fogalmazott a politikus.
Az erdélyi program előkészítésével megbízott Pro Economica Alapítvány ügyvezetője, Kozma Mónika elmondta: Erdélyben egyelőre kísérleti jelleggel indul a program Maros megye szórványvidéknek számító mezőségi részén. "Kidolgoztuk a programot, de nem indítottuk még el a pályázatokat. Remélem, hogy megtaláljuk a közös hangot a romániai politikusokkal, és megértik, nem kell félni tőlünk, hanem partnernek kell tekinteni bennünket" - jelentette ki az ügyvezető.
A 2016-ban indított vajdasági program keretében a magyar állam 30 milliárd forint támogatást, és 30 milliárd forintos hitelkeretet biztosít 2018-ig, a kárpátaljai program keretében 12 milliárd forint támogatást, és 20 milliárd forintos hitelkeretet biztosít ugyanebben az időszakban. A muravidéki és a horvátországi magyar közösségeket fél-félmilliárd forintos keretet különítettek el 2017-re, az erdélyi mezőségi kísérleti programra pedig egymilliárd forintot szántak.
