A jövő évi költségvetésről vitázik a parlament

Fidesz: több forrás jut a közbiztonság megteremtésére
Csizi Péter (Fidesz) a 2018-as költségvetés legnagyobb eredményének és üzenetének azt tartotta, hogy Magyarország az elmúlt 6 év gazdaságpolitikájának köszönhetően sikeresen a háta mögött hagyta a válságos időszakot. A mostani költségvetés már nem a múlt hibáiról szól, hanem a jövőnek üzen, olyan alapokat ad, amit mindenki szeretne gyerekeinek, unokáinak biztosítani - tette hozzá.
Kiemelte: a jövő évi költségvetés a közbiztonság, közrend megteremtésére, az állampolgárok védelmére, határvédelemre és a migrációs nyomással kapcsolatos intézkedésekre az ideihez képest 20 százalékkal, mintegy 100 milliárd forinttal többet, összesen 514 milliárd forintot biztosít. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos fejezeti előirányzatok túlteljesíthetők, így ez azonnali reagálási lehetőséget nyújt a kormány számára az esetlegesen felvetődő, újabb kiadások rendezéséhez.
Kiemelte: több forrás jut a rendvédelmi dolgozók béremelésére, a rendőrség 300 fős létszámfejlesztésére, eszközbeszerzésekre, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat működésére és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ utasadat-nyilvántartó rendszerének fejlesztésére is.
    
MSZP: Ez az igazságtalanság és a korrupció költségvetése
Burány Sándor az MSZP képviseletében az igazságtalanság és a korrupció költségvetésének nevezte a büdzsét, szerinte az konzervárja azokat a tragikus társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket a mostani kormány politikája nagyított fel. A jelenlegi adópolitika a legnagyobb vállalkozásoknak, multinacionális cégeknek és a leggazdagabb munkavállalóknak adja a legnagyobb adókedvezményt, míg a kisvállalkozókat túladóztatja, a legkevesebbet keresők adóját pedig megemelte - bírált.
Úgy vélte: a költségvetés a korrupciót szolgálja, mert szinte nincs olyan uniós vagy állami kiadás, közbeszerzés, ahol ne a kormányoldal rokonai, barátai, családtagjai és üzletfelei nyernének. A lopás zavartalanul folyik, a lopott pénzből pedig lenyúlnak mindent, ami kedves nekik, tévét, rádiót, újságokat, kastélyokat, a fél Balaton-partot, kisvasutakat, bankokat - fogalmazott.
Szerinte a 4,1 százalékos gazdasági növekedés önmagában örvendetes hír lenne, azonban ez túlnyomó részt az uniós támogatások erőltetett lehívásából ered. Eközben a kormány éppen abban az Európai Unióban találta meg az ellenségét, amely a magyar gazdasági növekedés a legfontosabb forrása - jegyezte meg. Hozzátette: "éllovasból sereghajtók" lettünk, hiszen a gazdasági növekedés tekintetében Magyarország elmarad régiós vetélytársai mögött.    
Burány Sándor kijelentette: igazságot kell tenni, meg kell fordítani ezt a velejéig rossz politikát, a korrupciós gépezetet pedig meg kell szüntetni. Meg kell adóztatni azokat, akik a legtöbbet keresik az országban, aki több mint 1 millió forintot keresnek havonta, több mint 100 milliós vagyonnal rendelkeznek vagy több mint 100 hektár földjük van - mondta.    
    
KDNP: Több jut családtámogatásra és nemzetpolitikai célokra
Szászfalvi László (KDNP) Burány Sándor szavaira reagálva azt mondta: a szocialisták nyúlták le a 4-es metró 160 milliárdját, valamint a Gyurcsány család segítségével 18 milliárdot loptak el az EMIR-rendszer kiépítésével, a rossz gazdaságpolitikájuk miatt pedig 2010-re Görögország szintjére juttatták Magyarországot. 
A KDNP-s politikus a 2018-as költségvetésből azt emelte ki, hogy jelentős mértékű plusz források állnak rendelkezésre a családok támogatására és nemzetpolitikai célokra. Elmondta: a gyermekeket vállaló és nevelő családok támogatására 1900 milliárd forintot ad a jövő évi költségvetés, ami 8 százalékkal, 140 milliárd forinttal több, mint az idei forrás, 2010-hez képest pedig kétszer akkora összeget jelent. Hozzátette: több pénz jut a családtámogatási rendszer pénzbeli ellátásaira, a családi adókedvezményre, a munkaalapú támogatásokra, az óvodákra, bölcsődékre és az otthonteremtési programra is, valamint gyerekek táboroztatására és étkeztetésére.
A családokat, fiatalokat segítő intézkedések közé sorolta az első nyelvvizsga és a jogosítvány megszerzésének ingyenességét, a külföldön születő magyar gyerekek támogatását, a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését.
Közölte: nemzetpolitikai célokra összesen 56,5 milliárdot fordít a 2018-as költségvetés, így 2010-hez képest megháromszorozódik az erre szánt pénz. Kiemelte: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja közös fejlesztési feladataira 850 millió forintot, nemzetpolitikai tevékenyég támogatására 8,5 milliárdot fordítanak majd, és jelentős forrás áll rendelkezésre határmenti gazdaságfejlesztésre is, a Vajdaságban erre 7,5 milliárdot, Kárpátalján 5,1 milliárdot, a horvátországi és muravidéki területen 500-500 millió forintot, Erdélyben és a Felvidéken 1-1 milliárd forintot szánnak.

Jobbik: A kormány nem tesz semmit a falvak elnéptelenedése ellen 
Bana Tibor (Jobbik) szerint hangzatos ígéretekkel és azokkal gyökeresen ellentétes lépésekkel jellemezhető a Fidesz elmúlt 7 éves kormányzása.
Elmondta, 66 költségvetési módosító indítványt nyújtottak be, a Miniszterelnöki Kabinetirodánál bőven van olyan forrás, amelyet sokkal értelmesebb feladatokra is lehet fordítani. Egy "mihaszna minisztériumról" van szó az állampolgárok szemszögéből - hangoztatta.
Szerinte a kormány nem tesz semmit a falvak elnéptelenedése ellen, még a szándék sincs meg benne erre. Jelezte, módosító indítványai a zömmel aprófalvas Vas megyei, körmendi központú választókerületek problémáit orvosolnák. Ezek között szerepel útfejlesztés, elkerülő utak építése, orvosi rendelők, mentőállomások felújítása, turisztikai fejlesztések, mobilgát megvalósítása, kerékpárutak építése - ismertette.
    
Fodor Gábor: A kormány gazdaságpolitikájának sikere a brüsszeli forrásoktól függ
A Magyar Liberális Párt elnöke, Fodor Gábor független országgyűlési képviselő közölte, nem támogatják a jövő évi költségvetést, mert a kormány gazdaságpolitikája szembemegy felfogásukkal, miszerint az államnak csak a szükséges esetben szabad beavatkoznia a gazdaság működésébe. Hozzátette: a 2018-as büdzsében nem látnak a versenyképességet növelő, a korrupciót visszaszorító intézkedéseket.
Értékelése szerint Magyarország az 1990-es években a régió éllovasa volt, mára azonban sereghajtó. Magyarországon a gazdasági növekedés egyenes arányban áll azzal, hogy jönnek-e az uniós támogatások; az ország borzasztóan kiszolgáltatott "a gonosz Brüsszelnek", ami ellen a kormány küzd - mondta.
Jelezte, módosító indítványt nyújtanak be, hogy a személyi jövedelemadó civil szervezeteknek felajánlható egy százalékát emeljék két százalékra. 
    
Szószóló: Tragikus a nemzetiségi óvodák helyzete
Ritter Imre német nemzetiségi szószóló ismertette, hogy 2016 októbere és 2017 februárja között felmérést végeztek a nemzetiségi óvodákban -  a 13 magyarországi nemzetiségből nyolcnak van ilyenje.
A szószóló a 215 német nemzetiségi óvodáról szólva rámutatott: majdnem minden második német nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik. A többi nemzetiségnél is problémát jelentenek - eltérő mértékben - a hiányzó óvodapedagógusok, a jelenlegi helyzet veszélyezteti a nemzetiségi óvodák létét - mondta. Összesen 2,4 milliárd forint értékben több javaslatot is megfogalmazott, amelyekkel javítani lehetne az óvodapedagógusok képzését, illetve a végzetteket a pályán lehetne tartani. 
Javasolta azt is, hogy a nemzetiségi óvodapedagógusi és a nemzetiségi pedagógusi pótlékot, 17 ezer forintot emeljék meg 300 százalékkal.

Fidesz: Középpontban a családok támogatása, a foglalkoztatás bővülése
A fideszes Galambos Dénes szerint a jövő évi költségvetési javaslatban a korábbi esztendőkhöz hasonlóan megjelennek azok az irányvonalak és irányelvek, amelyek 2010-től meghatározzák a kormány gazdaságpolitikáját: a családok támogatása, a foglalkoztatás bővülése és az életszínvonal folyamatos emelésének ösztönzése. Kitért arra, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a különböző ágazatokban a dolgozók jövedelmének növelésére.
A bölcsődei és minibölcsődei ellátásnál is bevezetik a feladatalapú finanszírozást - jelezte a kormánypárti képviselő, hozzátéve: utóbbira másfél milliárdos fejlesztési támogatást is tartalmaz a költségvetés. 
Az önkormányzati fejezeten belül továbbra is megmarad a rendkívüli támogatási keret és a vis maior keret - említett egy másik területet.
A képviselő szorgalmazta az M8-as autópálya engedélyezési tervének elkészítését. Ezzel három pálya összekötése valósulhatna meg, ami a térségben működő nagyvállalatok számára a beszállítási útvonal korszerűsítését eredményezné - hangsúlyozta Galambos Dénes.

MSZP: Magyarország növekedése elmarad a régiós versenytársakétól
Varga László arról beszélt, hogy a nem volt olyan régiós versenytárs, amely rosszabb számot produkált volna nálunk az Eurostat 2016-os adatai szerint, Magyarország több százalékponttal van lemaradva. Egész Európa GDP-je - bizonyos dél-európai országokat kivéve - nő, s ezt Magyarország nem tudja követni, kihasználni. 
Az MSZP képviselő kitért arra is, hogy 263 uniós régióból a 262. az észak-magyarországi régió az egészségügyi paramétereket tekintve, már bolgár és román régiók is előzik.
Az államadósság ugyan valamelyest csökkent, de a csökkenés üteme lassul, 2010-ben 20 ezer milliárd volt, jövőre közel 30 ezer milliárd lesz. Megjegyezte: eközben 3 ezer milliárdnyi magánnyugdíj-pénztárnyi vagyont tapsoltak el. 
A szegénység nőtt az országban, a legszegényebb 10 és a leggazdagabb 10 százalék között tízszeres különbség, a korábbi 8-szoros helyett. A minimálbér vásárlóereje 2016-ra érte el a 2010-es szintet. Megadóztatták a minimálbért, s 2016-ig nem őrizte reálértékét sem - mutatott rá.
A forint 17 százalékot gyengült az elmúlt hét évben, a közterhek GDP-arányosan 37,5-ról 39,2 százalékra nőttek - sorolta.
Az uniós forrásokról szólva azt mondta, a TOP-os pályázatoknál nagyon komoly visszaélések gyanúja merül fel. 
A 2018-as költségvetés a korrupció és a szegénység büdzséje, egy olyan környezetben, ahol Európa növekedése sokkal több lehetőséget adna Magyarországnak - értékelt Varga László.

KDNP: Jelentősen bővülő honvédelmi források 
Móring József Attila a honvédelmi kiadásokról szólva  jelentős összegű, 21 százalékos forrásbővülésre hívta fel a figyelmet. Mint kiemelte ez fedezetet biztosít az 5 százalékos illetmény- és bérfejlesztésre, a katonai életpálya folytatására. 
Kitért arra is, hogy 94,6 milliárdot lehet majd fordítani fejlesztésekre, s a költségvetés megteremti a fedezetet a korábbiak folytatására is, a Zrínyi 2026 honvédségi fejlesztési program jövő évi ütemére. 
Kiemelte az önkéntes területi tartalékos rendszer fenntartását és bővítését, valamit azt, hogy a megújuló tartalékos rendszert szélesebb bázisra helyezik. 
Új elem a honvédelmi sportszövetség támogatása, amelyen keresztül a szervezet betöltheti közvetítő szerepét a honvédség és a társadalom között. Számolnak továbbá a légi, légvédelmi, földi szállítási képességek fejlesztésével, s elindul a laktanya fejlesztési koncepció is, utóbbi elsődleges célja a személyi állomány élet- és munkakörülményeinek javítása. 
A tervezet tartalmazza harcászati URH-rádiók, korszerű terepjárművek beszerzését, a Mistrál fegyverrendszer modernizálását is, s folytatódik a helikopter modernizációs program. 
A KDNP-s politikus indokoltnak nevezte a honvédség létszámának növelését, a javaslat 1020 fős bővüléssel számol. A büdzsé tartalmazza továbbá az Iszlám Állam elleni szerepvállalás, az afganisztáni műveletekben való részvétel, valamint a balkáni és afrikai jelenlét fenntartásának költségeit is - jelezte Móring József Attila. 

Jobbik: Elégtelen az önkormányzatok támogatása
Hegedűs Lorántné szerint az önkormányzati finanszírozás területén messze nem olyan jó az összkép, mint ahogy az a fideszes hozzászólásban elhangzott.
Rámutatott: az önkormányzatok általános működési támogatása - ezen belül is a hivatalok működési kerete - egyáltalán nem elegendő az elismert köztisztviselői létszám alapján, s a normatíva aránya sem változott semmit.
A tavalyi bérmegállapodás alapján, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése az önkormányzatok számára előre nem látható többletterhet jelentett. Kezdeményezték a hiányzó forrás pótlását, de semmi változás nem történt, a 2018-as költségvetésben sem - közölte.
A köztisztviselői alapilletmény nem nő, ez 2008 óta változatlan - jegyezte meg, hozzátéve: legalább 20 százalékos emelésre lenne szükség. 
A jobbikos politikus szerint az eddigi pótlékokból valódi fizetéseket kellene "csinálni". 
Kitért a gépjármű adó helyben maradó részére is, s felhívta a figyelmet, hogy ennek már csak 40 százalékával gazdálkodhatnak az önkormányzatok. Ezt elfogadhatatlannak, törvénytelennek nevezte Hegedűs Lorántné, aki szerint 40 milliárdot vonnának el ilyen címen az önkormányzatokból.
    
Fidesz: A 2018-as az uniós források költségvetése is
 Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint a 2018-as büdzsé amellett, hogy a munkából élők költségvetése, bátran nevezhető az uniós források költségvetésének is, mert 2018 végéig minden korábbinál nagyobb mértékű uniós forrás, 2418 milliárd forint kifizetésére kerülhet sor. Hozzátette: legutóbb 2015-ben volt ilyen, amikor két fejlesztési ciklus ért össze. Hangsúlyozta: a 2014-20 közötti fejlesztési időszakban a kormány a gazdasági fejlődés és a foglakoztatás bővülését szolgáló projekteteket igyekszik megvalósítani. 
Kiemelte: az uniós pénzek hozzájárulnak a gazdasági növekedés lendületének fenntartásához, így a növekedés 4,3 százalékot érhet el jövőre. A Magyarországnak járó uniós források fontos lehetőséget jelentenek a versenyképesség fokozására és a regionális különbségek csökkentésére is - tette hozzá. 
A képviselő emellett beszélt az agrárpiaci és a közvetlen termelői támogatások fontosságáról és a gazdaságfejlesztési operatív program támogatásáról.

Külügyi államtitkár: 2018-ban is cél a magyar külgazdasági pozíciók erősítése
Íjgyártó István, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára a tárca jövő évi kiemelt céljai között említette a külföldi tőke beáramlás és a bővítő beruházások elősegítését, hogy olyan termelő beruházásokat vonzzanak az országba, amelyek a hazai kkv-k számára beszállítói lehetőségeket és munkahelyeket generálnak. Hozzátette: változatlanul kiemelt cél a magyar export növelése, és a kereskedelemfejlesztési feladatokat a tárca 2018-ban is a Magyar Nemzeti kereskedőházon keresztül látja el.
Elmondta: jövőre is fontos feladat a magyar kultúra és tudomány külföldi népszerűsítése, Magyarország megítélésének javítása és ezen keresztül a külgazdasági és külpolitikai célok elősegítése. Erről szólva jelezte: folytatódik a Kodály emlékprogram, a magyar irodalom külföldi terjesztését szolgáló Publishing Hungary program és a Balassi ösztöndíjprogram, valamint jövőre megkezdődhet a vendégoktatói hálózat bővítése is. A tudománydiplomácia területén fő feladatnak nevezte, hogy Magyarország innovatív, versenyképes komoly tudományos háttérrel rendelkező országként kerüljön bemutatásra, ezzel is hozzájárulva a felsőoktatási kutatási-oktatási együttműködések ösztönzéséhez és a Magyarországra irányuló hallgatói mobilitás növeléséhez.
A magyar diplomácia kiemelt eseményének nevezte a visegrádi csoport 2017. július 1-je és 2018 június 31-e közötti magyar elnökségét. 
Jelezte: a tárcánál továbbra is a hangsúlyosan jelenik meg a szomszédos országokkal való kapcsolatok dinamizálása, a migráció által sújtott nyugat-balkáni országokkal meglévő együttműködés elmélyítése, valamint az európai országokkal és Észak-Amerikával, különösen az Egyesült Államokkal meglévő kétoldalú kapcsolatok intenzitásának fenntartása, fokozása.        
A keleti nyitás országaival való kapcsolatról szólva kiemelte: Kína szerepe tovább nőtt Magyarország számára, és változatlanul nem hanyagolható el az ország energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Oroszországgal való kapcsolat szélesítése.
A külképviseletek fejlesztéseiről szólva fontos célnak tartotta, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok a magyar állam szolgáltatásaihoz ugyanolyan vagy közel azonos feltételek mellett férjenek hozzá, mint a Magyarországon élő állampolgárok. 
        
LMP: A kormánynak minden fontosabb, mint az emberek gyógyulása
Hadházy Ákos (LMP) úgy vélte: a 2018-as büdzsé nem a munkából élők költségvetése, hanem azoké, akik mások munkájából élnek. Hozzátette: ez a "csillaggal megjelölt apróbetűs rész költségvetése", hiszen "hatalmas reklámfelületeken" az látható, hogy mennyire jó lesz majd mindenkinek, de aztán jön az apróbetűs rész, a költségvetés. Az egészségügyi kiadásokról szólva azt mondta: 102 milliárddal több lesz erre a területre, mint tavaly, de ez nem elegendő. Ez jól mutatja, hogy a kormánynak minden fontosabb, mint az emberek gyógyulása, élete - fogalmazott.
Elmondta: a 14 legfejlettebb országhoz képest Magyarországon kétszer annyian halnak meg megelőzhető betegségekben, és két és félszer többen halnak meg gyógyítható betegségekben. 
Hangsúlyozta: a 2018-as költségvetés egyik problémára sem ad gyógyírt, sem a megelőzésben sem a gyógyításban nem hoz előrelépést. Közölte: az LMP javasolja egy olyan célirányos fejlesztési alap létrehozását, amelyből a kórházak az alapvető higiéniai eszközök beszerzését finanszírozhatnák, mert gyalázatosnak tartják, hogy a kormány hét év alatt nem tudta megoldani, hogy a kórházi mosdókban legyen WC papír és kézfertőtlenítő.
        
Több forrás az önkormányzatoknak
 Pogácsás Tibor, önkormányzati államtitkár szerint a hitelátvállalással sokat tett a kormány az önkormányzatok működőképességének megőrzése érdekében. Lényegesnek tartotta, hogy a 2013-ban kialakított feladatalapú finanszírozás mentén halad a 2018-as költségvetés is. Ismertetése szerint az önkormányzati rendszer jövőre várhatóan 2937 milliárd forinttal gazdálkodhat, ebből 695 milliárd forintot a költségvetésből kaphatnak meg, ami 8,5 százalékkal magasabb, mint idén.
Közölte: a költségvetés biztosítja a pedagógus életpályamodell folytatásának költségeit az önkormányzatok számára, valamint a bölcsődei ellátás is feladatalapú finanszírozássá válik. Hozzátette: az önkormányzatok megkapják a szükséges forrásokat a gyermekétkeztetés biztosítására, hogy minden rászoruló gyerek napjában egyszer kapjon meleg ételt nem csak iskolai időszakban, hanem az év minden napján.
    
Demeter Márta: Óriási fejlesztések kellenének a honvédségben
Demeter Márta (független) szerint a javaslatból nem látszik, hogy a kormány komolyan gondolná a honvédség támogatását. Szóvá tette, hogy hatezres a létszámhiány a területen és ez lesz a hatodik év, hogy  a GDP 1 százaléka alatt van az előirányzat. A honvédség több területen vesztett a képességeiből, a technikai eszközök pedig elöregedtek - tette hozzá, fejlesztéseket sürgetve.
A politikus aggasztónak tartotta, hogy a kormány a területvédelmi tartalékos rendszert, a sportszövetséget és a lőtérfejlesztést kezeli prioritásként, miközben a professzionális állomány problémáit nem kezeli.
Beszélt arról is, hogy a pénz elherdálásának tartja egy esetleges kormányzati repülőgép beszerzését, mert az nem növeli a katonai képességeket.
Demeter Márta azt javasolta, hogy a kormány évente a GDP 0,2 százalékával emelje a honvédelmi büdzsét, hogy az 2022 végéig elérje a 2 százalékos szintet.

Vargha: Arányosan nőnek a források
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára közölte, hogy 427 milliárd forintot fordít a kormány a honvédelmi fejezetre jövőre, ami meghaladja a GDP 1 százalékát. Hozzátette: a 28 NATO-tagállam közül 5 teljesíti a 2 százalékos mértéket.
A korábbi szocialista kormányzásra vezette vissza, hogy a költségvetés gyenge lábakon állt és elöregedtek az eszközök. 2016 óta azonban a GDP 0,1 százalékos részarányával emelkedik az előirányzat és 10 év alatt tervezik visszaépíteni a honvédelmi képességeket - jelezte.
Leszögezte azt is, hogy a kormány katonai szállítógépeket fog vásárolni, ami egyebek mellett a missziókhoz szükséges.
    
Soltész: Az ellenzék letagadja a fejlesztéseket
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az ellenzék hazudik és letagadja a fejlesztéseket: folyamatosan nő a gazdaság, a bérek és a fejlesztések. Kiemelte, hogy az egészségügyben 102 milliárd forinttal emeli a kormány az előirányzatot, amelyből egyebek mellett népegészségügyi szűrőprogramokat, kórházi beruházásokat, béremeléseket és eszközbeszerzéseket valósít meg.
Arra a felvetésre, hogy a kormány a gazdagoknak kedvez, azt válaszolta: ma 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, két év alatt nagyot emelkedett a minimálbér, a családok támogatására szánt keret pedig 1900 milliárd forint lesz, ami több mint duplája a volt szocialista kormány előirányzatának. A csok-ra 226 milliárd forintot terveztek jövőre, szemben azzal, hogy az MSZP megszüntette az otthonteremtési kedvezményeket és devizahitelbe "hergelte" az embereket - jegyezte meg.
Az államtitkár kiemelte a bölcsődék kiemelt támogatását, amely mások mellett az édesanyák munkába állását is segíti, továbbá az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést és a nyugdíjemeléseket.
    
Fidesz: A javaslat elősegíti a kistelepülések felzárkózását
Vitányi István (Fidesz) értékelése szerint a költségvetési javaslatban megjelennek a családtámogatásra, foglalkoztatás növelésére és az életszínvonal emelésére vonatkozó kormányzati alapelvek.
Kifejtette, hogy az önkormányzatok 2937 milliárd forintból gazdálkodhatnak, s többletforrást kapnak egyebek mellett beruházásokra, a bölcsődék finanszírozására, a kistelepülési polgármesteri illetményekre.
A kormánypárti politikus szerint az esélyegyenlőséget javítja, hogy 2 milliárd forintos többlet lesz a szolidaritási hozzájárulásban, amely elősegíti a kistelepülések felzárkózását.
Kiemelte azt is, hogy a köznevelési területen jut forrás a szakképzettséggel kapcsolatos feladatokra és a béremelésre, s egyre többen jogosultak az ingyenes étkeztetésre.
Vitányi István egyetértett azzal, hogy a munkaerőhiány csökkentése érdekében változtatások szükségesek a közfoglalkoztatás területén.
Mint mondta, az önkormányzatok finanszírozásának legfőbb célja a kiszámíthatóság és a stabilitás megtartása, a hiány nélküli gazdálkodás erősítése.
    
MSZP: A fiatalok külföldre mennek
Tóth Csaba (MSZP) értékelése szerint a büdzséjavaslat nem javítja a fiatalok helyzetét. Kifejtette: az érintettek 43 százaléka tart az elszegényedéstől, 37 százaléknak pedig nincs jövőképe.
 Az ellenzéki politikus szerint az oktatásnak alapvető feltételeket kellene teljesíteni ahhoz, hogy jól képzett munkaerő jelenjen meg a kutatás-fejlesztésben, amelyet a gazdasági növekedés egyik alapjának tart.
Tóth Csaba bírálta, hogy nőtt a külföldön tanuló magyar diákok aránya és évente 30 ezren távoznak az országból, elsősorban a fiatal korosztályból. Emiatt a következő 10 évben óriási probléma lehet például a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv) a generációváltásban, ezért kormányzati beavatkozás szükséges - mondta.
A szocialista politikus szóvá tette azt is, hogy a Vállalkozz Itthon Fiatal programban lassúak a kifizetések és problémás a szerződéskötés.
    
Banai: Érdemi előrelépések voltak a kkv-knál
Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára Soltész Miklós szavait megerősítve közölte, hogy a korábbi zárszámadásokkal és a mostani számokkal nehéz vitatkozni. Kifejtette: a statisztikák szerint a minimálbért kereső kétgyermekesek reáljövedelme 2002 és 2010 között 8,7 százalékkal csökkent, míg 2010 és 2018 között 79,7 százalékkal nőtt. A különbségek jól láthatók a gyermek nélküli, egy, vagy több gyermekesek esetében is.
Azt is mondta, hogy mindenkiben van félelem az elszegényedéstől, ugyanakkor a munkahelyek és a reálkeresetek is folyamatosan bővülnek. Az államtitkár szerint a diákok külföldi tanulmánya nem magyar specialitás, vannak erre uniós programok és fontos is az ilyen jellegű tapasztalatszerzés. A kulcs, hogy utána hazajöjjenek - emelte ki, példaként hozva, hogy ezt szolgálja a lakástámogatási rendszer és a családok kedvezményei.
Banai Péter Benő a kkvk-król szólva jelezte, hogy a noha vannak még feladatok, léptek a megerősítésük érdekében, egyebek mellett a kata és a kiva, mint legegyszerűbb adózási rendszer bevezetésével, s folyamatosan emelkednek a nekik szánt támogatási források is.

Államtitkári reakció

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára szerint nem igaz, hogy a bérek vásárlóereje kisebb, és leszakadóban van Magyarország a nyugati országokhoz képest. Az Eurostat 2015-ös adatai szerint Németországhoz, Ausztriához, Csehországhoz, Szlovákiához és az Egyesült Királysághoz viszonyítva is egyaránt emelkedett a vásárlóerő. Veszélyes állítás, hogy azonos munkáért azonos bér járjon, ez azt jelenti, hogy azonos az adórendszer minden államban. Az adók, vagy hiány növekedjen? - tette fel a kérdést. Szerinte ez komoly versenyképességi hátrányokkal járna, veszélybe sodorná a gazdasági szuverenitást. 
 Azzal egyetértett, hogy érdemes járulékcsökkentéssel foglalkozni, ez fedezete lehet a béremeléseknek.

Fidesz: jelentős agrártámogatások

Font Sándor azt mondta, 2010 óta látható, hogy nem szerepel a közbeszéd vitatott témái között az agrárium. Az a feladat, amit a kormány szán a mezőgazdaságnak, azaz a vidék megtartóképességéhez való hozzájárulás, a versenyképesség erősítése, lényegében teljesül. 
A nemzeti agrártámogatásokat elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy az kizárólag hazai forrásokból áll. 
Rámutatott: két év kivételével az egyik legstabilabb módon járult hozzá az agrárium a GDP-növekedéshez, s ezt szeretnék állandóvá tenni a jövőben. 
Font Sándor kifejtette: 26 milliárd forint közvetlen támogatást irányoznak elő a szarvasmarha-, juh-, kecsketartás és a dohánytermelők támogatására. Ezek olyan területek, amit az unió nem vagy csak részben támogat, s enélkül a hazai tenyésztők, termelők nehéz helyzetbe kerülnének. Hasonló a helyzet a baromfi- és a sertéságazatnál, amely az unió jelenlegi szabályai szerint semmilyen támogatást nem kaphat. Előbbire 13, utóbbira 9,1 milliárdot irányoznak elő. 
A fideszes politikus kitért az állategészségügy 10,5 milliárdos tervezett támogatására, s arra is, hogy folytatják a sertésállomány növelését célzó stratégiát 1,1 milliárdos kerettel.
Állattenyésztési feladatokra 1,3 milliárdot különítenének el, míg agrárkárok enyhítésére 4,3 milliárdos alap állna rendelkezésre.

MSZP: a kormánynak nem kiemelt terület a felsőoktatás 

Hiller István (MSZP) a felsőoktatásról és a tudomány világáról szólt. Kifogásolta, hogy a központi költségvetés mindössze a GDP 0,8 százalékát adja ezen területnek. Önöknek a tudás világa, a felsőoktatás, a kultúra nemhogy nem kiemelt, hanem furcsa, gyanús terület, amivel csak problémák vannak, s amit nem tudnak kezelni - fogalmazott. 
Miközben évek óta használják a munka alapú társadalom kifejezést, nem hajlandók belátni, hogy valódi színvonalas munka csak akkor létezik, ha annak bázisa a tudás - mondta. 
Miért csökkentik a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását? - tette fel a kérdést. Ebben szerepet játszik-e a Közép-európai Egyetem ügyében való karakteres állásfoglalás? - folytatta. 
Szerinte a világ tudományos életében soha nem volt még olyan mélyen a magyar kormányzat felsőoktatás-politikájának megítélése, mint most. 
 A kormány által biztosított forrás csak szellemi vegetálásra elég, a színvonal megtartására sincs esély, nemhogy a növelésére - mondta. 

NGM: a kormány hiteles gazdaságpolitikát folytat
    
Banai Péter Benő válaszában a kormány hitelességét emelte ki, mint mondta, a jövő évi büdzsét is ez jellemzi. A prioritások közé a munkát és a családokat sorolta az államtitkár. 
A felsőoktatás átalakításáról szólva fontosnak ítélte, hogy a diplomák használhatók legyenek a munkaerőpiacon. Szerinte a 2010-es, 2011-es struktúra nem volt összhangban a munkaerőpiac által honoráltakkal, ezért olyan strukturális jellegű változás valósult meg, amely érdemi módon módosította azt a munka szempontjából. 
Az állami támogatás emelkedése kisebb ugyan, mint a gazdasági növekedés - ismerte el -, hozzátette ugyanakkor, hogy a javaslatban az oktatók, kutatók béremelésének újabb üteme is szerepel. 
 Azt mondta: több forrást kap az MTA jövőre, mint az idén, a különbözet oka, hogy nagyobb mértékben csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó, mint ahogy a bruttó bér növekszik. Szólt a Lendület Programról, amely a külföldön tapasztalatot szerzett kutatók itthon maradását célozza. 
Ez a kormány megnégyszerezte a kutatás-fejlesztési forrásokat - tette hozzá.
    
Fidesz: dolgozni kell a jobb bérekért!

Hadházy Sándor fideszes képviselő felszólalásában a munkaerőpiaci helyzetről beszélt. Elmondása szerint a szocialista kormányok alatt "százezer számra" voltak munkanélküliek, sokan pedig nem segélyekből éltek, hanem feketemunkára kényszerültek. Többen kiestek a munka világából, megváltozott az életük, a családban betöltött szerepük, testileg, lelkileg "megnyomorodtak" ebben a helyzetben.
Ezért a kormány a legfontosabb kérdésnek tartja, hogy visszavezesse az embereket a munka világába.
Hozzátette ugyanakkor, hogy bár ma már 700 ezerrel több munkahely van, még sok a tennivaló, el kell érni, hogy a dolgozók nagyobb bért kapjanak. Megjegyezte, hogy a vállalkozók a munkát terhelő járulékokat sokallták, és ezt a kormány is meghallotta - mondta.

Fidesz: több mint 30 milliárd forinttal nőtt a bíróságok állami támogatása

A Fidesz padsoraiból Répássy Róbert a jövő évi költségvetés igazságszolgáltatást érintő részeit mutatta be. Hangsúlyozta, míg 2010-ben a bíróságok összes költségvetési támogatása 70 milliárd forint volt, addig az jövőre már meghaladja a 100 milliárd forintot.

A kormánypárti politikus szerint ennek a növekedésnek a legnagyobb részét a személyi juttatások növekedése tette ki. Kifejtette, a második Orbán-kormány hatalomra kerülésekor, 2010-ben még 57 milliárd forint állt rendelkezésre a személyi juttatásokra, addig jövőre ez már eléri a 80 milliárd forintot. A Fidesz képviselője kitért arra is, hogy az ügyészség állami támogatása az említett időszakban 28 milliárd forintról mintegy 43 milliárd forintra emelkedett

MSZP: fiktív költségvetést fogadhat el a parlament  
Velez Árpád (MSZP) felszólalásában azt mondta, a kormány ismét úgy terjesztette be költségvetési javaslatát, hogy pontosan még nem lehet látni, milyen gazdasági mutatókra lehet számítani 2018-ban. A szocialista politikus szerint mindez azt jelenti, hogy most csak egy "fiktív" büdzsét fogadhat el a parlament, amelyet a következő időszakban többször is módosítania kell majd. Velez Árpád közölte: nem tartják elegánsnak, hogy a kabinet már most meghatározza a 2018-ban felálló új kormány mozgásterét.
    
    .
A Jobbik a határon túliaknak is több támogatást kér  
Szávay István (Jobbik) a büdzsé nemzetpolitikai fejezeteihez szólt hozzá, előtte azonban kérte a nemzeti együttműködési alap 5,2 milliárd forintról 8 milliárd forintra emelését, mivel szerinte ekkora forrásból a kormánypárti képviselők állításával szemben nem lehet virágzó civil életet támogatni.
    A jobbikos politikus szorgalmazta továbbá a határon túli kulturális feladatok támogatására rendelkezésre álló 150 millió forint növelését, valamint a Kárpát-medencei egyházi intézmények felújítására szánt 300 millió forint legalább megduplázását.

Fidesz: lényegesen több pénz marad a családoknál 
Dunai Mónika (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, a kormány célja, hogy lényegesen több pénzt hagyjon a családoknál. Kiemelte, a kabinet ezért jövőre 1900 milliárd forintot szán a gyermeket vállaló és nevelő családok támogatására, ami kétszerese a 2010-es értéknek, továbbá 8 százalékkal, mintegy 140 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál is. Dunai Mónika példaként említette a minimálbér emelését, ami hatással van a gyed összegére is, amelynek maximális nettó értéke 144 900 forint lesz. A családi adókedvezmények is tovább bővülnek, így a kétgyerekes családok esetében gyermekenként 17 500 forintra emelkedik a havonta igénybe vehető könnyítés - fejtette ki, hozzátéve, ezzel az érintett családok éves keresete csak ettől az intézkedésből 60 ezer forinttal emelkedhet.

MSZP: Magyarország lemaradt a régióban
Mesterházy Attila (MSZP) az ország versenyképességével kapcsolatban osztotta meg gondolatait a Házzal. Mint kifejtette, a nemzetközi listákon Magyarország hat helyet rontott a versenyképességi rangsorban, és a régió többi országához képest is le van maradva. Ugyanakkor örül annak, ha a GDP növekedése egyre nagyobb, de túlzás azt állítani, hogy ez "unikális" jelenség. Szerinte a versenyképességet hátráltatja a jogbiztonság hiánya, a magas korrupciós hányad, és a kiszámíthatatlan politikai döntések is. Elmondta még, hogy a szociális, oktatási és egészségügyi terültre ad be pártja módosító javaslatokat.

Jobbik: nem azt teszi a Fidesz, amit ígért
Sneider Tamás (Jobbik) azzal szembesítette a Fideszt, hogy a kormánypárt ígérete ellenére nem nőtt a családtámogatások összege: nem emelkedett sem a családi pótlék, az ápolási díj méltatlanul alacsony, és az otthoni ápoláshoz sem adnak nagyobb támogatást. Feltette a kérdést, hogy beszélhetnek-e a munkából élők költségvetéséről, amikor a mentősök tüntetni fognak, mert a kormány "ismét a szemükbe hazudott". Azt is kritikaként fogalmazta meg, hogy hiányzik a gyerekpszichiátriai ellátás, nem nő az idősotthoni férőhelyek száma és továbbra sem oldották meg a korkedvezményes nyugdíj visszavezetését.

Ezt követően az ülést vezető Lezsák Sándor elnapolta a költségvetés vitáját. A képviselők pénteken folytatják véleményük kifejtését a jövő évi büdzséről.

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár ismertette azt a túlterjeszkedő módosító javaslatot, amely miatt újra meg kellett nyitni az élelmiszerlánccal kapcsolatos törvénymódosítás általános vitája. Hangsúlyozta: a változtatás egy nyilvántartási pontosítást tartalmaz az elektronikus ügyintézés könnyítése érdekében.

Dunai Mónika, a Fidesz nevében támogathatónak nevezte a módosító javaslatot, majd a Jobbik padsoraiból Kepli Lajos is elfogadhatónak nevezte a változtatást.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően a jobbikos Szávay István azt kérdezte, "miért tűri a kormány gróf Benyovszky Móric elszlovákosítását".

Az ülést vezető Lezsák Sándor ezt követően lezárta az ülésnapot. A parlament pénteken a jövő évi költségvetés általános vitájának lezárásával folytatja munkáját.