A jegybanki kamatcsere-tendereket kivezeti önfinanszírozási programjából a Magyar Nemzeti Bank – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke, közölvén azt is: még egy kamatvágás lehetősége van benne a levegőben.
Megújította teljes monetáris politikai eszköztárát az MNB az önfinanszírozási program keretében 2014 tavasza óta, a külső sérülékenység csökkentése és a monetáris kondíciók lazításának úgynevezett nem hagyományos eszközökkel történő elősegítése érdekében. A jegybanki projekt érdemben mérsékelte a magyar gazdaság kitettségét, és a hosszabb lejáratú hozamok mérséklésén keresztül támogatta az árstabilitási cél, vagyis az alacsony inflációs szint tartós fennmaradásának elérését. Ugyanakkor a program egyik eleme, a kamatcseretender kivezetésre kerül, az utolsó ilyen ügyletet 2016. július 7-én tartja a jegybank. Mindezt Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke közölte tegnapi sajtótájékoztatóján.
Aláhúzta: az elmúlt két évben a banki állampapír-állomány mintegy 2700 milliárd forinttal nőtt, a forintállampapírok piacán a külföldi befektetők helyett a magyarországi hitelintézetek váltak „főszereplőkké”, s ez kiszámíthatóbb adósságfinanszírozást eredményezett. Az államadósság devizaaránya 2016 végén megközelítheti a történelmi minimumszintjét – az összes adósságon belüli 25 százalékos hányadot. Nagy Márton arra a felvetésre, hogy a forint árfolyama négyhavi mélyponton van, s ez mennyire hat a további jegybanki kamatlépésekre, azt mondta: egy kamatlépés lehet, a további „erősen kétséges”.
Miután mind az infláció, mind pedig a maginfláció elmarad a jegybank háromszázalékos célsávjának aljától is, ez a monetáris politikát az alapkamat további mérséklésére ösztönözheti májusban – közölte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Elemzésében a Századvég rámutat: a legutóbbi két kamatcsökkentés az áprilisi inflációs adatokban még csak részben jelenik meg, mert az első kamatvágás március végén, a második pedig április végén történt.
