A magyar gazdák 46 százaléka nem használ GPS-alapú precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközöket – derült ki egy felmérésből. Ugyanakkor aki már igénybe vett ilyen technológiát, az egyöntetűen hasznosnak találja.
A versenyképesség fenntartásában és növelésében a megkérdezett gazdák 38 százaléka az új technológiai megoldások alkalmazását, míg szintén ugyanekkora arányban a munkálatokkal járó költségek optimális szinten tartását látják kulcsfontosságú tényezőknek. A válaszadók csaknem négyötöde úgy nyilatkozott, hogy precíziós megoldásokkal a környezeti terhelést mérsékelni képes – jelezte Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.
A válaszadók csaknem 35 százaléka a precíziós gazdálkodással összeköthető, termelési költségcsökkentő és optimalizáló folyamatokat fejlesztené legszívesebben. A gazdák több mint felének fontos lenne a sofőr valós idejű azonosítása, kétharmaduknak pedig időszakosan problémát jelent – főleg visszamenőlegesen – a saját és bérben megművelt területeken végzett munka, idő és emberi erőforrás nyilvántartása.
A gazdák fele lenne hajlandó technológiai továbbképzésen részt venni, 38 százalékuk csak akkor, ha mindez nem járna komolyabb költségekkel. Farkas szerint a magyar agrárszektor versenyképességének növelésében meghatározóak lehetnek a célirányos technológiai továbbképzések.
A válaszadók csaknem 35 százaléka a precíziós gazdálkodással összeköthető, termelési költségcsökkentő és optimalizáló folyamatokat fejlesztené legszívesebben. A gazdák több mint felének fontos lenne a sofőr valós idejű azonosítása, kétharmaduknak pedig időszakosan problémát jelent – főleg visszamenőlegesen – a saját és bérben megművelt területeken végzett munka, idő és emberi erőforrás nyilvántartása.
A gazdák fele lenne hajlandó technológiai továbbképzésen részt venni, 38 százalékuk csak akkor, ha mindez nem járna komolyabb költségekkel. Farkas szerint a magyar agrárszektor versenyképességének növelésében meghatározóak lehetnek a célirányos technológiai továbbképzések.
