Támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az állami földek eladását és az ezzel kapcsolatos elképzelést – mondta a Magyar Hírlapnak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kiemelte: a privatizáció célja, hogy a termőföld azoké legyen, akik életvitelszerűen foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. A termőföldet az állam nem értékesíti a helyi piaci ár alatt.
A gazdák földszerzése ágazati érdek – hangsúlyozta Győrffy Balázs (Fotó: Csudai Sándor)
Szigorú feltételrendszert dolgozott ki a kormány az állami földek eladásával kapcsolatban, amely megakadályozza a spekulánsok tulajdonszerzését, ugyanakkor a helyben lakó földművesek boldogulását, versenyképességét erősíti – mondta a Magyar Hírlapnak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kiemelte: a földművesek tulajdonszerzése hozzájárul az ágazat jövedelmezőségéhez, a gazdálkodó hosszú távra tervezhet az érdekeltségébe tartozó földdel.
Az értékesíthető állami terület hozzávetőleg háromszázezer és háromszáznyolcvanezer hektár közé tehető, amely az összes magyar termőterület hat-nyolc százaléka. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem értékesítheti a természetvédelmi területeket, az erdőterületeket, továbbá azokat a mintagazdaságokat, ahol nemesítés, egyéb kutatómunka zajlik, ezeknek az árusítását a jogszabályok is tiltják. Ezért az értékesíthető terület legnagyobb része szántó, legelő, valamint gyümölcsös. Győrffy Balázs emlékeztetett, földet csak helyben lakó, magyar állampolgár, földműves vásárolhat, amelynek részleteit a tavaly május óta hatályos földforgalmi törvény szabályozza. A tulajdonolható terület legfeljebb háromszáz hektár lehet. A meghirdetett termőterületek ára az adott régióban jellemző átlagár plusz tíz százalék lehet. Amennyiben nincs jelentkező a parcellára, az árat akkor sem lehet lenyomni, ebben az esetben az állam marad a tulajdonos. A NAK elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte: „az állam nem akarja fillérekért kiárusítani a földeket”. A területeket nyilvános liciten lehet megvásárolni, ezzel a gazdálkodó is megméretteti magát. Könnyítés, hogy a kormány felkérte a Magyar Fejlesztési Bankot, dolgozzon ki egy kedvező kamatozású, húszéves futamidejű hitelkonstrukciót. Győrffy Balázs hangsúlyozta: a legjobb adós a magyar gazdálkodó, mivel a termőföld nem veszít az értékéből és garantálja a versenyképességet. A bérleti szerződéseket nem befolyásolja a tulajdonosváltás, a változás pusztán annyi, hogy a bérlő a díjat „másik bankszámlára utalja”.
Az ellenzék szerint a döntéssel a kormányközeli személyek járnak jól, és az ő vagyonukat gyarapítanák az állami földekkel. Erre reagálva a kamara elnöke leszögezte: ahhoz, hogy valakinek elővásárlási joga legyen egy adott területre, a földtörvény előbb részletezett rendelkezései mellett az is szükséges, hogy legalább három éve gazdálkodjon rajta. Tehát az ősszel értékesített földeknél azok a bérlők kaphatnak elővásárlási jogot, akik legkésőbb 2012 őszén vették azt használatba. Győrffy Balázs felidézte: 2010 előtt, a szocialista kormányok idején társas vállalkozásoknak adták bérbe a földeket, hatalmas, ezerhektáros birtokokat, jóval a piaci ár alatt. A földtörvény értelmében az új tulajdonosnak már lehetősége van arra, hogy a korábbi, rendkívül alacsony bérleti díj helyett a piaci árat kérje. Fontos, hogy társas vállalkozás állami földet nem, piaci alapon pedig legfeljebb 1200 hektárt, megfelelő állatállomány esetén pedig 1800 hektárt bérelhet. A társas vállalkozások nem licitálhatnak az állami földekre, csak a magánszemélyek. A termőföldet nem lehet szerződéssel megörökölni, csak kizárólag egyenes ágon, így a helyben lakó földművesek leszármazottainak is garantálja a boldogulást.
Győrffy Balázs kiemelte: a döntés oly módon járul hozzá a gazdálkodók versenyképességének növeléséhez, hogy hosszú távra, a saját tulajdonukkal tervezhetnek. Ez ágazati érdek, hiszen később már nemcsak a nyugat-európai országokkal, hanem az Egyesült Államokkal is versenyeznünk kell, tartanunk kell a piacainkat, ha létrejön a szabad kereskedelmi megállapodás. A kamara elnöke hozzátette: az Európai Unió nem szólhat bele a földprivatizációba, mivel az állam tulajdonáról van szó. Az eladásokkal pedig tőkéhez jut az állam, amelyet a nemzetgazdaságba lehet befektetni.
