Amíg 2012 és 2016 között évente átlagosan 1,3 százalékkal nőttek az egészségügyi kiadások, addig 2017 és 2021 között ez az érték már 4,1 százalék lesz – derült ki a Deloitte egészségügyi szektorra vonatkozó tanulmányából.
Az egészségügyi szolgáltatóknak azonban ennek ellenére valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk. A kezelés helyett a megelőzés kerül előtérbe, így a betegek helyét fokozatosan átveszik a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók”, a digitális technológia pedig lehetőséget teremt majd a páciensek személyesebb ellátására is. Az egészségügyi kiadások növekedésének hátterében az elöregedő és növekvő létszámú társadalom, a kezelések fejlődése, a feltörekvő gazdaságok teljesítménye, valamint a dráguló munkaerő áll, mindez azonban nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket. A tanulmány példaként idézi, hogy a GDP-hez mérten az Egyesült Államokban a legmagasabb az egészségügyi költések aránya az OECD-országok között – 2016-os adatok szerint 16,9 százalék –, ám a várható élettartam vonatkozásában csak a lista második felében található. Hazánk ugyanitt – hét százalékkal – a vizsgált harminchárom OECD-ország közül a 29-30. helyen áll Szlovákiával együtt. Márkus Csaba szakértő rámutatott, az egészségügyi szektor innovatív és költséghatékony módokat keres a minőségi ellátás biztosítására, a betegközpontú és modern technológián alapuló, okos egészségügy pedig az ellátásban dolgozók munkáját is megkönnyíti, de ennek érdekében a jövőben szükség lesz a szabályzatok, folyamatok és a meglévő képességek megújítására.
