Elfogadta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslat végleges változatát a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Horváth Csaba dédelgetett olimpiai álma szertefoszlott
Egyhangú többséggel támogatta a Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért. Az előterjesztést egy nem szavazat (Csárdi Antal, LMP) és egy tartózkodás (Gy. Németh Erzsébet, DK) mellett minden jelenlévő képviselő megszavazta. Ugyanekkor hangzottak el a következő hozzászólások is, például Trippon Norbert (MSZP) képviselőtől: „Mint aktív hobbisportoló, azt kell, hogy mondjam, nagyon őszintén tudok azonosulni ezzel a nagyszerű eszmével és szándékkal, és ezt szeretném ezúton is aláhúzni." Horváth Csaba (MSZP) is lelkesedett: „Ez az álom már 2008 óta dédelgetett álom Budapest kebelén, a budapesti közgyűlés már 2008-ban hozott egy 2020-ra vonatkozó szándéknyilatkozatra egy javaslatot." Később Kunhalmi Ágnes azt nyilatkozta: a sport össze kell, hogy kösse az embereket, páratlan sikerek elé állíthatja az országot, és „erős katalizátora lehet a hitünknek". Horváth Csaba így vélekedett 2015-ben: „az olimpia megrendezése és az oda vezető út még jobbá teheti a nemzetet, és sikerekkel, önbizalommal tölthet el bennünket". Tegnap az olimpiai pályázat visszavonását kezdeményező, Csárdi Antal (LMP) által bemutatott előterjesztés előtt ellenzéki képviselők hosszasan érveltek az olimpia ellen, kiálltak az olimpiaellenes népszavazás mellett. A szavazáskor ugyanakkor a baloldali közgyűlési tagok közül Gajda Péter (MSZP), Hajdu László (DK), Geiger Ferenc (civil szervezetek) és Szabados Ákos (MSZP-DK-Együtt-PM) az olimpiai rendezés mellett szavazott, Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (PM) tartózkodott, míg Tóth József (MSZP) nem nyomott egyáltalán gombot. Hajdu László, a XV. kerület DK-s polgármestere a szavazás után az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: nem támogatja a budapesti olimpiarendezést. A módosító indítványra tévedésből szavazott nemmel, "ami kiderült olimpiaellenes álláspontjából is".
A testület 21 igen, 4 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Tarlós István főpolgármester és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést, amellyel az aktualizált helyszínkiválasztási javaslat mellett a Fővárosi Közgyűlés a pályázat harmadik szakaszában benyújtandó dokumentumokról, valamint a Smart Budapest - Budapest okosváros jövőképe című dokumentum elfogadásáról is döntött.
A kitiltott autósoknak ingyenes a tömegközlekedés
A Fővárosi Közgyűlés a forgalmi engedély felmutatása mellett - szerda délután négy órától - ingyenessé tette a tömegközlekedést azoknak az autósoknak, akik a mostani szmogriadó idején nem használhatják járművüket a kedvezőtlen környezetvédelmi besorolás miatt.
A testület egyhangúlag támogatta az erről szóló ideiglenes rendeletmódosítást. Ezt Tarlós István főpolgármester szóban kezdeményezte azoknak az ellenzéki javaslatoknak a vitájában, amelyek mindenkinek ingyenessé tették volna a budapesti tömegközlekedést szmogriadó idején.
Tarlós István hangsúlyozta, javaslatával a legrászorultabbak kaphatnak segítséget, nem híve ugyanis annak, hogy a legjobb környezetvédelmi besorolású, vagyis általában újabb és drágább autók tulajdonosai is ingyen használhassák a tömegközlekedést.
A főpolgármester a vitában elismerte, hogy ellentmondások és igazságtalanságok is vannak a szmogriadó jelenlegi szabályozásában, emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy még 2013-ban elküldte az ide vonatkozó jogszabályokat módosító javaslatait a Miniszterelnökségnek, amely azóta nem döntött azokról.
Horváth Csaba, az MSZP, Gy. Németh Erzsébet, a DK és Tokody Marcell, a Jobbik képviselője a tömegközlekedés szmogriadó alatti teljes ingyenessége mellett érvelt.
Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselőjének azon módosító javaslatát, hogy az olimpiai pályázatot vonják vissza, a testület - 5 igen és 22 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett - elutasította.
A szavazás jegyzőkönyve szerint igennel voksolt a javaslatra Csárdi Antal mellett Gy. Németh Erzsébet (DK), Szaniszló Sándor (MSZP), Székely Sándor (Szolidaritás) és Trippon Norbert (MSZP). Nemmel szavazott a közgyűlés Fidesz-KDNP-s tagjai mellett Gajda Péter (MSZP), Geiger Ferenc (civil szervezetek), Hajdu László (DK) és Szabados Ákos, aki MSZP-DK-Együtt-PM támogatással került be a testületbe, valamint Tokody Marcell (Jobbik). Az MSZP-s Horváth Csaba és Karácsony Gergely (Párbeszéd) tartózkodott.
A helyszínkiválasztási javaslat változtatásai között szerepel például, hogy a Kincsem Parkban ideiglenes öttusaközpontot alakítanának ki az olimpia idejére, a mountainbike-versenyeket pedig az eredetileg is tervezett helyszínen, a Testvérhegyen tartanák meg, nem a Hármashatár-hegyen.
Az olimpia rendezési jogáért kiírt pályázat három szakaszból áll. Első körben Budapest az olimpiával kapcsolatos vízióját, a játékok megrendezéséről kialakított koncepcióját és stratégiáját 2016. február 16-án adta be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára. Az október 6-án benyújtott második kötet tartalmazta az olimpiarendezéshez szükséges garanciákat, a rendezés szervezeti, jogi kereteit és a helyszíntervek módosításait. A február 3-áig benyújtandó harmadik kötet témája az olimpiai játékok lebonyolítása, a tapasztalatok és az örökség felsorolása, valamint a végleges helyszíntervek bemutatása.
Budapest átvállalja a temetések költségeit
A főváros temetkezési cége, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. átvállalja a veronai buszbalesetben elhunytak temetéseinek költségeit - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A testület Tarlós István főpolgármester javaslatára napirenden kívüli egyhangú szavazással döntött a felajánlásról.
Az eredeti javaslat arról szólt, hogy a felajánlás az elhunytak esetleges hazaszállítására vonatkozik, de Horváth Csaba (MSZP) jelezte: a hírek szerint a kormány már magára vállalta a hazaszállítás költségeit, ezért azt a kiegészítő javaslatot tette, hogy ha a kormány ezt valóban megtette, akkor a temetkezés költségeit vállalja át a főváros.
A Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdetén a jelenlévők néma felállással adóztak az elhunytak emléke előtt.
A vitában Horváth Csaba (MSZP) azt mondta, hogy a közbizalom nem százszázalékos az olimpia megrendezése iránt, éppen ezért legitimek azok a kezdeményezések, amelyek népszavazást szorgalmaznak a kérdésben. Kiemelte, pártja szerint szükséges a népszavazás. A döntés nem lehet csak egy szűk politikai elité, négy év alatt nincsen jogunk húsz évre döntést hozni - jelentette ki.
Csárdi Antal arról beszélt, hogy az LMP határozottan állást foglalt amellett, hogy Budapest ne pályázzon az olimpiarendezésre. Ennek most nincsen realitása - mondta az ellenzéki politikus, feltéve azt a kérdést: olimpiát akar rendezni Budapest, miközben nincs pénz a 3-as metró teljes akadálymentesítéssel egybekötött felújítására?
Gy. Németh Erzsébet (DK), egyetértve Csárdi Antal véleményével, azt mondta, hogy az ország és a főváros nincs készen az olimpiarendezésre.
Tarlós István kijelentette, hogy népszavazást akkor kellett volna kiírni, amikor másfél évvel ezelőtt szavaztak az olimpiai pályázati szándék benyújtásáról. Akkor kellett volna, mert ez így most képmutatásnak látszik, nem pedig gondolkodásnak - jegyezte meg.
A főpolgármester "mélységes csodálkozását" fejezte ki, hogy egyes fővárosi képviselőknek nem jut eszébe az: ha a főváros megkapná a rendezés jogát, akkor olyan beruházások is megvalósulhatnának, amelyek csak sokkal később vagy soha nem.
Elküldik a Legfőbb Ügyészségnek az Alstom-bizottság jelentését
A Fővárosi Közgyűlés tudomásul vette az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes bizottság jelentését, amelyet a testület szerdai döntése értelmében a főpolgármester elküld a Legfőbb Ügyészségnek.
A közgyűlés felkérte Tarlós Istvánt és az Alstom-bizottság elnökét, Borbély Lénárdot, hogy kíséreljék meg az Európai Csalás Elleni Hivatal 4-es metróépítésre vonatkozó jelentésének beszerzését, és vizsgálják meg, hogy indokolt-e a bizottság munkájának esetleges továbbfolytatása.
Az előbbiekre vonatkozó két javaslatot egyhangúlag fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
Tarlós István a vitában elmondta: ahogy korábban, most is azt kezdeményezi, hogy minél hamarabb hozzák nyilvánosságra a jelentést. Kiemelte, a dokumentum meg sem említi a 2010 utáni szerződésmódosításokat, amelyekkel a főváros összesen 36 milliárd forintot szerzett vissza.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy az OLAF 78 megállapítása közül egyetlen egy vonatkozik a 2010 után időszakra, az is mindössze arról szól, hogy az uniós hivatal nem ért egyet azzal az eljárással, ahogy a főváros - kormányzati engedéllyel - lecserélte a beruházás "súlyos szabálytalanságokat" elkövető ellenőrző mérnökét, akit ezt megelőzően többszöri közbeszerzési eljárással sem sikerült elmozdítani a helyéről.
A főpolgármester megerősítette, vitatni fogják az OLAF-jelentés miatti bírságot, amelynek "szélső értéke" 76 milliárd forint, és úgy gondolja, hogy 59 milliárd forintnál "bombabiztosan" nem kell majd többet fizetni.
Kocsis Máté aláhúzta, az ország történetének legnagyobb korrupciós botrányára derülhet fény, amennyiben helytállóak a jelentés megállapításai. A Fidesz-KDNP képviselője hangsúlyozta, hogy a jelentés nem tartalmaz a 2010 utáni városvezetést érintő bűncselekményre utaló részeket.
Horváth Csaba, az MSZP képviselője azt mondta, mindenki közös érdeke a jelentés nyilvánosságra hozatala, az ügyben a végső igazság pedig várhatóan a bíróságon derül majd ki.
Gy. Németh Erzsébet (DK) szintén helyeselné az OLAF-megállapítások nyilvánosságra kerülését. Kijelentette továbbá, pártállástól függetlenül a börtönben a helye annak, aki lopott, vagy csalt.
Tarlós István reakcióiban kijelentette, nem említ neveket a jelentésből, ugyanakkor Horváth Csabának úgy válaszolt, személy szerint nyugodtan várhatja a nyilvánosságra hozatalt, míg Gy. Németh Erzsébetnek azt mondta, nem feltételezi, hogy része lett volna törvénytelenségben.
Kitért arra is, hogy az olimpiát nem Budapestnek és az országnak kell egyedül finanszíroznia, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is jelentős pénzeket ad a rendezése, nem beszélve a szponzori pénzekről. A budapesti olimpiát ellenzők félrevezetik a fővárosiakat azzal, mintha a rendezési költségek teljességét a városnak és az országnak kellene fedezni - mondta Tarlós István.
A főpolgármester visszautasította, hogy a főváros vezetősége és a közgyűlés az olimpia rendezéséért bármilyen gazdasági "stikliket" tervezne felhasználni.
Öt évre szóló közterület-használati megállapodást kötött a fővárosi önkormányzattal a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. az Óbudai-szigetre a Sziget Fesztivál és a Gyerek Sziget tervezhetőbb megvalósítása érdekében - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A 2017 és 2021 közötti időszakra szóló megállapodást 20 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Horváth Csaba kijelentéseire reagálva azt mondta, hogy akkor kellett volna az MSZP-nek népszavazást követelni, amikor az olimpiai pályázat beadásáról szó volt, és akkor, másfél évvel ezelőtt nem szabadott volna elfogadniuk a döntést.
Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó, a 2024-es olimpiai pályázat sportigazgatója a testület előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: "a politika általában megoszt, szétszakít és gyengíti a közösséget, az olimpia és a sport általában összeköt, egységbe olvaszt és erősíti a közösségeket". A képviselőkhöz szólva kijelentette: amikor az olimpiáról gondolkodnak, akkor több évtizedes fejlődésről van szó, befektetők lehetnek egy dinamikusabban fejlődő Budapestbe és Magyarországba.
Hoffman Tamás (Fidesz-KDNP) XI. kerületi polgármester kijelentette, hogy maximálisan támogatja az olimpiát, mert az minden tekintetben jó lenne az országnak és Budapestnek. Az ország felkészült az olimpia megrendezésére - tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy a remélt budapesti olimpia után nem lesznek üresen álló létesítmények a fővárosban.
Budapest fizeti Balázs Mór síremlékének helyreállítását
A Fővárosi Közgyűlés 26,6 millió forintos támogatást szavazott Balázs Mór síremlékének felújítására, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) végez el a X. kerületi, Kozma utcai izraelita temetőben.
A képviselők egyhangúlag, 24 igen szavazattal fogadták el az erről szóló döntést Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes javaslatára.
Az előterjesztés indoklása emlékeztet, Balázs Mór a fővárosi villamosközlekedés első hálózatának létrehozója, és az ő nevét viseli a főváros 2014-ben elfogadott középtávú közlekedésfejlesztési stratégiája.
Szeneczey Balázs tájékoztatása alapján Balázs Mór síremlékének rekonstrukcióját a leszármazottak kérték, akik nem rendelkeznek a helyreállításhoz elegendő anyagi forrással.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy az ülésen azért nem hallottak érdemi ellenérvet ellenzéki képviselőktől, mert olyan nincs. Nagyon jó esélyeink vannak, hogy elnyerjük az olimpia rendezésének jogát - jelentette ki.
Trippon Norbert (MSZP) arról beszélt, hogy az idei vizes világbajnokság költségei elszálltak, és gyaníthatóan ez lenne az olimpia esetében is.
Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) XXII. kerületi polgármester azt mondta, hogy feltétel nélküli támogatója a budapesti olimpiának, és szerinte megalapozott és reális elképzelések vannak a játékok megrendezésére. Szerinte az ellenzők közül a Fővárosi Közgyűlésben csak Csárdi Antal hiteles, hiszen annak idején ő szavazott egyedül a budapesti olimpia ellen.
Hajdu László (DK) XV. kerületi polgármester azon véleményének adott hangot, hogy az esetleges olimpiarendezés nagy különbségeket hoz majd létre a fővárosban, lesznek nyerte és vesztes kerületek. Az olimpiai pályázat közlekedési szempontból "nem minősíthető" - tette hozzá.
Megnevezték a Csengery Antal-díj nyerteseit
Idén is öt újságíró veheti át a Csengery Antal-díjat márciusban, a magyar sajtó napja alkalmából - döntött a testület. A képviselők határozata alapján a díjat idén Baranyai Gábor, a Magyar Idők fővárosi tudósítója, Fábián Barna, az M1 Ma reggel című műsorának műsorvezetője, Fazekas Ágnes, a Népszava főmunkatársa, Balláné Ludwig Dóra, a Budai Polgár vezető szerkesztője és Karalyos József, az Óbuda Újság és a Mai Belváros kiadója és főszerkesztője vehetik át.
A Csengery Antal-díjat 2006-ban ítélte oda először a főváros, ezzel is emléket állítva a '48-as reformnemzedék kiemelkedő személyiségének, aki egyszerre volt kora vezető szerkesztője, kulturális menedzsere, közgazdásza, politikusa és a korabeli pesti szellemi élet központi alakja.
Az elismerés azoknak az újságíróknak, médiában dolgozó személyeknek, közösségeknek adható, akik és amelyek huzamos időn át magas színvonalú, hiteles, tárgyilagos és gyors tájékoztatást adtak a fővárost és a Fővárosi Önkormányzat működését érintő hírekről, információkról az írott és elektronikus médiában.
A díj odaítélésére a főpolgármester tesz javaslatot.
A forrásmegosztásról is döntöttek a képviselők
Döntött a fővárost és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról a Közgyűlés.
A forrásmegosztásról szóló rendeletet 19 igen, 3 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
A január elsejétől hatályos törvényi szabályozás következtében a megosztott bevételekből a fővárosi önkormányzat részesedése a korábbi 52,5 százalék helyett 54 százalékra nő, míg a kerületek részesedése 47,5 százalékról 46 százalékra csökken.
Ennek alapján a kerületi önkormányzatokat összesen 110 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 129,4 milliárd forint illeti meg.
Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester szakszerűtlennek nevezte a források megosztását, szerinte lakosságszám szerinti megosztásra lenne szükség.
Együttműködési megállapodást kötött a Mahart és Budapest
Együttműködési megállapodást kötött a Mahar Passnave Kft.-vel a fővárosi önkormányzat. A testület ülésére benyújtott előterjesztést 21 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Az együttműködés célja a belvárosi Duna-partok megújítása során a főváros turisztikai lehetőségeinek jobb kihasználása, magasabb színvonalú turisztikai szolgáltatások nyújtása, valamint a Duna-part, mint világörökségi helyszín látványához illeszkedő, egységesebb és magasabb esztétikai színvonalú kikötök létrehozásának elősegítése.
A megállapodás - a többi között - az alábbi területeket érinti: a vizes világbajnoksághoz kapcsolódó parti beruházások megvalósítása, illetve az esemény sikeres lebonyolítása, a belvárosi Duna-part komplex megújítása érdekében esetlegesen megvalósuló beruházások során az egységes arculat megteremtése. A fővárosi önkormányzat támogatja továbbá a Mahart azon szándékát, hogy a Várkert Bazár épülete előtt kikötőhelyeket létesítsen.
Módosították a Duna-parti építési szabályzat Margitszigetre vonatkozó rendeletét
Módosította a Duna-parti építési szabályzat Margitszigetre vonatkozó rendeletet a Fővárosi Közgyűlés. A módosítást 20 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett támogatta a testület.
Az elfogadott előterjesztés szerint a hatályos terv módosításai a Margitsziget olyan fejlesztését segítik elő, amely a természeti értékek védelme mellett erősíti a rekreációs funkciót.
A Margitsziget továbbra is helyet biztosít a kikapcsolódni, sportolni vagy pihenni vágyóknak, a szabadidős programokat kereső családoknak. A Margitszigettel szomszédos kerületek lakosságának környezeti zajhatásoktól való fokozott védelme érdekében a hatályos tervhez képest az egyes területeken elhelyezhető funkciók körét szűkítik.
Az úszóműveken, mint közhasználatú rekreációs létesítményen mindeddig csak vízi színpad létesítése volt tiltva, de a módosítást követően ezen létesítmények már csak a pihenés célját szolgálhatják a jövőben - olvasható.
A városi park területén is korlátozták a zenés, szórakoztató rendeltetést: a módosítás alapján csak ott létesíthető a jövőben, ahol kulturális funkció megengedett, így a Szabadtéri színpad és a Casino területén.
A módosítással a cél a rendezvények és az azt kiszolgáló létesítmények - pavilonok, időszakos jellegű lelátók - további korlátozása, ezáltal a környezeti terhelés csökkentése, a zöldfelületek védelme érdekében.
Lebontják Lukács György szobrát
Lebontják Lukács György filozófus, kommunista politikus szobrát a XIII. kerületi Szent István parkban, ahol helyet kap majd egy az államalapító Szent István királyról készült alkotás - döntött a Fővárosi Közgyűlés.
Tokody Marcell, a Jobbik fővárosi képviselője által benyújtott javaslatot 19 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta a testület.
Az ellenzéki politikus előterjesztésében azt írta: Lukács György amellett, hogy filozófusként és íróként tevékenykedett, mind a három kommunista rendszer fenntartásában részt vett. A Tanácsköztársaság idején népbiztosként, valamint a Vörös Hadsereg tisztjeként személyesen adott utasítást nyolc ember kivégzésére, 1945 után világhírnevét arra használta, hogy Nyugat-Európában a történelem egyik leggyilkosabb ideológiáját, a kommunizmust legitimálja. 1956 után pedig kulcsszerepet vállalt a Kádár-rendszer kultúrpolitikájában - olvasható az elfogadott javaslatban.
A Jobbik az MTI-hez szerda késő délután eljuttatott közleményében azt írta, hogy "a velünk élő kommunizmus újabb darabját" takarították el. Az elért eredménnyel ugyanakkor nem tekintik lezártnak "a kommunista vészkorszak csontvázainak ügyét": nem nyugszanak, amíg akár csak egyetlen utca, iskola, közintézmény vagy szobor őrzi "a gyilkos ideológia" emlékét - áll a közleményben.
A közgyűlési döntés szerint a Szent István királyt ábrázoló szobrot 2019. augusztus 20-án szeretnék felavatni.
A hatályos terv nagyrendezvények számára típus nélkül biztosított lehetőséget pavilonok létesítésére, a módosítás következtében azonban csak a nemzetközi sportesemények rendezése esetén lesz erre lehetőség. A sziget arculatának erősebb védelme céljából tovább korlátozódik a reklám célú berendezések elhelyezhetősége is - olvasható az elfogadott előterjesztésben.
A sziget északi részén lévő felszíni parkoló 12 személyautónyi hellyel bővül, így 236 autó és 6 busz parkolhat majd. A parkoló elhelyezhetőségének határvonala az elkészült engedélyezési-kiviteli tervek figyelembevételével kismértékben módosul annak érdekében, hogy az idei vizes világbajnokság margitszigeti helyszíneinek kiszolgálása biztosított legyen.
Létrejön a Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) száz százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság létrehozásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán, a Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt. gazdasági, informatikai és humán, illetve az értékesítéssel, az ügyfélszolgálattal kapcsolatos részfeladatokat lát majd el közreműködőként.
A "fővárosi közlekedési intézményrendszer továbbfejlesztése" keretében, a városvezetés által tett javaslatot 19 igen, 8 nem szavazat ellenében támogatta a testület.
Az alapítandó leányvállalat részére nem adnának át a BKK-tól köz- és alapfeladatokat: a vállalatot a BKK bizonyos részfeladatok ellátása érdekében közreműködőként kívánja bevonni.
A leányvállalat alapvetően, de nem kizárólag bizonyos gazdasági, informatikai és humán, továbbá egyéb támogató feladatokat, illetve az értékesítéssel, az ügyfélszolgálattal, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos bizonyos részfeladatokat közreműködőként lát majd el. A feladatok címzettje és kötelezettje, felelőse továbbra is a BKK marad, a leányvállalat a BKK megrendelésében és szakmai irányítása mellett látja majd el részfeladatait - olvasható az elfogadott előterjesztésben.
A Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt. vezérigazgatója Gyimesi László lesz a társaság cégbejegyzésének napjától határozatlan időre, feladatát havonta bruttó 950 ezer forintért látja majd el.
