A Fidesz azt javasolja, hogy ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem ér el, köteles legyen visszafizetni az államtól kapott összeget - közölte Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Ha pedig fennáll a visszafizetési kötelezettség, akkor az érintett párt legfőbb vezető testületének tagjai egyetemlegesen, teljes vagyonukkal tartoznának visszafizetni a támogatás összegét - mondta a kampányfinanszírozási törvény módosítását frakciótársával, Répássy Róberttel kezdeményező politikus. Hozzátette, indítványuk alapján még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozni kellene arról, hogy kik a párt legfőbb vezető testületének tagjai.
Az ÁSZ javaslatai alapján módosulhat a kampánytörvény
Az ÁSZ kampányfinanszírozást érintő ellenőrzési megállapításai és javaslatai alapján módosulhat a jogszabály - közölte a szervezet kedden a kampányfinanszírozási törvény tervezett módosításával kapcsolatban, amelyben emlékeztetett arra, hogy korábban több törvénytelenséget, szabálytalanságot is feltártak, elsősorban a kérelemre ellenőrzött, mandátumot nem szerzett pártok esetében.
Ezek a jelölőszervezetek a választások során jellemzően nem érték el a fél százalékos támogatottságot sem. Az ÁSZ számos feljelentést tett az ellenőrzési megállapításai alapján, illetve a törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt - írták.
Az ÁSZ az Országgyűlés és a jogalkotók figyelmét is felhívta a tapasztalt szabálytalanságokra, hiányosságokra, álláspontjuk szerint ezek hasznosultak a kedden bejelentett törvénymódosítási kezdeményezésben.
Gulyás Gergely indoklásul kifejtette: a 2014-es választás előtt elfogadott kampányfinanszírozási törvény az induló pártok és jelöltek között minden korábbinál lényegesen nagyobb esélyegyenlőséget teremtett.
Az ellenzéki pártok azonban több alkalommal kritizálták azt, hogy míg az egyéni jelöltek esetében ha valaki nem ér el 2 százalékos eredményt, a neki járó 1 millió forintos állami kampánytámogatást vissza kell fizetni, addig az országos listák esetében nincs ilyen küszöb.
Gulyás azt is megemlítette, hogy Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a múlt héten levélben fordult Kövér László házelnökhöz, és a korábban ellenzéki pártok által is megfogalmazott módosító indítványokkal megegyező tartalmú változtatást javasolt.
A frakcióvezető megjegyezte, a törvénymódosítás kétharmados többséget igényel, ezért a kormánypártok mellett legalább néhány ellenzéki képviselő támogatása is kell hozzá.
"Ha az ellenzék ezt a javaslatot nem támogatja, akkor kizárólagos politikai felelősség terheli őket mindazon visszaélések miatt, amelyek az előttünk álló országgyűlési választáson ebben a tekintetben előfordulhatnak" - mondta Gulyás Gergely.
Arra a kérdésre, hogy a Terror Háza Múzeum előtt tartott október 23-i díszünnepségre buszokkal érkezők utaztatásának megszervezésében részt vett-e a Fidesz apparátusa, a frakcióvezető úgy reagált: nem volt központi koordináció. Az ugyanakkor szerinte helyes és indokolt, hogy több helyi Fidesz-szervezet is lehetőséget adott tagjainak a megemlékezésen való részvételre.
A politikus egyébként a kérdés felvetését egy kétségbeesett próbálkozásnak tartja, amely abból fakad, hogy "az ellenzék október 23-i gyűléseit vagy le kellett mondani érdeklődés hiányában, vagy összesen néhány százan voltak". Ehhez képest a központi ünnepségen több mint tízezren vettek részt - tette hozzá.
Arra a felvetésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében utalt arra, hogy áprilisban lesz a parlamenti választás, pedig az időpont bejelentése az államfő joga, Gulyás Gergely úgy reagált: az alkotmány kimondja, hogy minden negyedik év áprilisában vagy májusában kell általános országgyűlési választást tartani, a pontos időpont kijelölése pedig a köztársasági elnök joga, de az ismert, hogy az előző négy választást mindig a legkorábbi időpontra tűzték ki az elnökök. Ez alapján nehéz logikátlannak tekinteni, amit a kormányfő mondott - jegyezte meg.
Arra is reagáltatták, hogy az állami ünnepség után megtámadtak egy újságírót, amire a frakcióvezető azt válaszolta: nem tud erről, de minden erőszakos cselekményt elítélnek.
