Rendkívül komoly és méltányos az előző este bemutatott brit javaslat, amelynek értelmében az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése után is a szigetországban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - hangoztatta Theresa May brit kormányfő az EU brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki zárónapján. A brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó résztvevői Theresa May brit miniszterelnök kezdeményezéseit illetően szkeptikusak.
May az ülés előtti rövid sajtótájékoztatóján négyszer is megismételte, hogy "nagyon komoly és méltányos" az állampolgári jogok biztosításáról szóló brit ajánlat, amelyet a londoni kormány hétfőn fog részletesen ismertetni.
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk úgy fogalmazott: első benyomása az, hogy az Egyesült Királyság ajánlata elmarad az elvárásaiktól.
A tárgyalócsoport tüzetesen megvizsgálja majd az írásban előterjesztett dokumentumot- tette hozzá.
Tusk emellett fokozott erőfeszítéseket követelt az Európai Uniótól a menekültügyi válság kezelésére.
"Az egyetlen eredmény, amely valóban számít, hogy határozottan véget vessenek ennek a tragikus helyzetnek" - jelentette ki.
"Szeretném megnyugtatni az Egyesült Királyságban élő uniós polgárokat, hogy senkinek nem kell majd elhagynia az országot, nem fogunk családokat szétszakítani" - hangsúlyozta.
Ehhez kölcsönösségre van szükség, hogy a Brexit után az EU-ban maradó tagállamokban élő brit állampolgárok jogait is tiszteletben tartsák - tette hozzá.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke péntek reggel elismerte, hogy a brit javaslat "előrelépést" jelent, ugyanakkor szerinte ez még nem "elégséges". Arra a kérdésre, hogy az előző napi találkozó után egyértelművé vált-e számára, hogy London pontosan milyen kapcsolatot akar kialakítani a jövőben az EU-val, Juncker nemmel válaszolt.
Christian Kern osztrák kancellár aláhúzta, hogy a brit kormány ajánlata "jó első javaslat, de sokat kell még rajta dolgozni".
Az ajánlatból annyi már csütörtök este kiszivárgott, hogy azok, akik egy később meghatározandó időpontban már legalább öt éve az Egyesült Királyságban élnek, úgynevezett "letelepedett státust" kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a briteknek.
Azok, akiknek ebben az időpontban még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők legfeljebb kétéves türelmi időt kapnának, hogy rendezzék státusukat.
May állítólag nem határozta meg ezt az időpontot, pusztán annyit mondott, hogy az legkorábban a brit kilépési szándék hivatalos bejelentésének dátuma, azaz 2017. március 29. lehet, legkésőbb pedig a távozás pillanata.
Brit kormányzati források szerint May ugyanakkor elutasította az Európai Bizottság követelését, miszerint Londonnak a jövőben el kell ismernie az EU bíróságának joghatóságát az uniós állampolgárok esetében.
Lengyelország: A brit ajánlat önmagában nem elég
Lengyelország méltányolja Theresa May brit miniszterelnök szándékát, aki az EU-csúcstalálkozón ajánlatot tett a szigetországban dolgozó uniós állampolgárok jogainak biztosítására az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése után, de nem tartja azt teljesnek - közölte pénteken Brüsszelben újságírókkal Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes.
"Méltányoljuk a szándékot, de az ajánlat nem tesz eleget az összes kritériumnak, amelyekben megállapodtunk (...) az EU-ban, mint amelyek minimálisan szükségesek ahhoz, hogy aláírjuk a megállapodást az ügyben" - mondta Szymanski.
May javaslatának értelmében - kiszivárgott hírek szerint - a brit EU-tagság megszűnése után is a brit szigeteken maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik egy később meghatározandó időpontban már legalább öt éve az Egyesült Királyságban élnek, úgynevezett "letelepedett státust" kapnának, amely szerint azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén a brit állampolgárokkal. Azok, akiknek ebben az időpontban még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők legfeljebb kétéves türelmi időt kapnának, hogy rendezzék státusukat.
Szymanski hangsúlyozta, hogy kidolgozásra várnak a megállapodás megvalósításával kapcsolatos kérdések, a szerződés bíróságon kívüli ellenőrzése, az uniós munkavállalók jogai teljes körének meghatározása és az egyes mechanizmusok életbe léptetésének határideje.
A külügyminiszter-helyettes leszögezte: a Nagy-Britanniában dolgozó lengyelek biztosak lehetnek abban, hogy a lengyel kormány prioritásként kezeli jogaik lehető legnagyobb körének és azok védelmének biztosítását. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez ügyben lehetséges a gyors megállapodás Londonnal. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban maradó 27-ek körében ez ügyben teljes az egyetértés.
