A Belügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és a Legfőbb Ügyészség korrupcióellenes küzdelméről számoltak be vezetőik a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának ötödik évfordulóján tartott rendezvényen, csütörtökön Budapesten.
ÁSZ-elnök: Terjed az integritásközpontú gondolkodás Magyarországon
Magyarországon nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számító összefogás működik a korrupció visszaszorítása érdekében; az elmúlt esztendők - és a vonatkozó országgyűlési határozatok - legfőbb eredménye az integritáskultúra és az integritásközpontú gondolkodás elterjedése - értékelte az Állami Számvevőszék elnöke
Domonkos László hozzátette: ennek bizonyítéka, hogy évről évre emelkedik az Integritás Támogatók Köre, már közel kétezer szervezet vállalta, hogy 2017-ig minden évben részt vesz a számvevőszék korrupcióellenes felmérésében, így biztosítva az évenkénti összehasonlíthatóságot. Az integritásközpontú gondolkodás terjedése lehetővé tette többek között, hogy az ÁSZ 2015-től ne csak mérje, hanem ellenőrizze is a korrupció elleni védelmi rendszer kiépítését a szervezetekben. Ennek érdekében a korrupció elleni küzdelem részeként minden ellenőrzésben - ahol ezt jogszabály lehetővé teszi - megjelenik az integritáselvű működés érvényesítésének értékelése.
A számvevőszék elnöke továbbá elmondta, hogy az idei integritás felmérésben minden eddiginél több költségvetési szerv vett részt, összesen 3002 szervezet regisztrált kitöltőként, amely a magyar közszféra 61 százaléka. A kimagasló részvétellel csaknem megháromszorozódott az első 2011-es felmérésben résztvevők száma (1095 intézmény). Az ÁSZ immár hatodik alkalommal mérte fel a magyar közszféra korrupciós kockázatait, amelynek eredményei december közepétől lesznek elérhetőek.
Emlékeztetett, hogy a számvevőszék 2015 decemberében kiterjesztette a korrupciós kockázatokat és védettséget feltérképező integritás felmérését a többségi állami tulajdonú társaságokra, 2016 szeptemberében pedig az önkormányzati gazdasági társaságokra is. Az integritás szemléletváltás eszközeként említette a 2014 óta elérhető önteszteket, amelyeket a szervezetek több mint 5500 alkalommal töltöttek le a számvevőszék honlapjáról. Emellett az ÁSZ aktív szereplője a számvevőszékek nemzetközi közösségének, folyamatosan megosztja és hasznosítja a megismert legjobb gyakorlatokat. E cél megvalósítását szolgálja az ÁSZ nemzetközi "jó gyakorlatok" szeminárium-sorozata.
A közszféra integritás szemléletének fejlődését és a korrupció elleni nemzeti összefogást mutatja továbbá, hogy az integritás irányítási rendszerekkel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok beépülnek a közszolgálati szakemberek és vezetők képzésébe is. Az ÁSZ a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésével 2013-ban elindított integritás tanácsadó képzésen az elmúlt években 120 szakértő szerzett diplomát.
Domokos László beszámolójában szólt is, hogy az Országgyűlés felkérésére az ÁSZ hozzájárul a 2024-es olimpiai pályázathoz, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó korrupciós kockázatok feltérképezésével és a megelőzést támogató módszertan kidolgozásával támogatja az előkészítést, majd az esetleges lebonyolítás átláthatóságát is.
Végezetül hangsúlyozta: a számvevőszék felmérései szerint a magyar közszférában évről évre javul a korrupció elleni védelmi rendszer kiépítettsége, csökken a korrupció veszélye. Ezt azért fontos kiemelni, mert "a konkrét cselekvéseket nélkülöző, vélt korrupciós ügyletek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés gyakorlat".
Az elnök szerint az együttműködés minden tagja teljes mértékben elkötelezett a célok megvalósítása érdekében. Meggyőződése, hogy a korrupció elleni fellépés alapvetően a kontrollok és védelmi rendszerek fejlesztését jelenti, megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni, mivel a korrupció olyan, mint egy betegség, amit jobb megelőzni.
