Belföld
Számos kérdésben döntött a Ház
Befejezte tavaszi ülésszakát az Országgyűlés + VIDEÓ
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és a képviselők a jövő évi költségvetésről szóló szavazáson, az Országgyűlés plenáris ülésén - MTI Fotó: Kovács Tamás
Napirend előtt
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló a Szlovén Köztársaság függetlensége kikiáltásának 25. évfordulójára emlékezve elmondta, negyedszázada, 1991. június 25-én a szlovének többszázados álma valósult meg önálló államuk kinyilvánításával. Közölte, Magyarország az elsők között ismerte el az új államot.
Hozzátette: Szlovénia és Magyarország között a jószomszédi viszony a külpolitikai kapcsolatokban és az egyre elmélyülő gazdasági együttműködés területén is tetten érhetők.
Kibővítették a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körét
A parlament a belügyminiszter javaslatára kiszélesítette a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körét 127 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett.
A módosítás eredményeként az idegenrendészeti hatóság nem utasíthatja ki azokat a jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó személyeket, akiket a külső határ szerinti határvonaltól, illetve határjeltől számított 8 kilométeres sávon belül tartóztatnak fel.
A rendőrségnek ehelyett ezeket az embereket át kell kísérnie a határzár legközelebbi kapuján, amit követően az érintettek menekültügyi kérelmet nyújthatnak be. Abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrségnek az ilyenkor korábban megszokott intézkedéseket kell végrehajtania.
Jobbik: Templom, iskola és közösségi tér kell
Szávay István (Jobbik) szerint minden évben öt városnyi magyar távozik Nyugat-Európába és a tengerentúlra, a magyar nemzetpolitika azonban nem tud mit kezdeni ezzel a kihívással.
Közölte, a nemzetpolitikának segíteni kellene, hogy meg tudják őrizni a magyarságukat. Templomra, iskolára és közösségi térre van szükség - mondta, kezdeményezve, hogy a kormány tárgyaljon a történelmi egyházakkal, és támogassa, hogy Nyugat-Európába lelkészeket küldjenek. Javasolta a külföldi magyar iskolák tapasztalatainak összegyűjtését, közösségi házak létrehozását és a választójog gyakorlása kérdésének rendezését.
Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint 2010 óta azon munkálkodnak, hogy a diaszpórában élők megkapják a szükséges figyelmet. Elmondta, hogy 2013 óta működik a Kőrösi Csoma Sándor-program, amely a külföldi magyar közösségek identitásának megőrzéséhez, a közösségek életének szervezéséhez nyújt segítséget.
Szerinte a Kőrösihez hasonló program kell a lelkészeknek és a papoknak. Jelezte azt is, hogy hétvégi iskolákat is működtetnek, például Németországban.
Fidesz: A migrációshullám együtt jár a terrorveszély növekedésével
Kósa Lajos (Fidesz) a hétvégi orlandói lövöldözés kapcsán azt mondta, hogy a történtek rámutatnak: a migrációs hullám - amelynek során ellenőrizetlenül nagy számú tömegek áramlanak be - együtt jár a terrorveszély és az erőszak növekedésével.
Kitérve arra, hogy Orlandóban egy afgán származású férfi volt az elkövető, elmondta, a bevándorlók integrációja rendkívül nehéz, majdhogynem megoldhatatlan. Szerinte ezért óriási veszélyeket rejt a kényszerbetelepítés Magyarországra. A határok védelme mellett ennek véget kell vetni - közölte.
Úgy fogalmazott, még nem volt elég halott, hogy "a nagyon trendinek számító liberálbaloldali megközelítés" ebben a kérdésben megváltozzon.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára részvétét kifejezve az áldozatok hozzátartozóinak azt mondta, a vasárnapi terrortámadás komoly kérdéseket vet fel a bevándorlók beilleszkedésével és a biztonsággal kapcsolatban. Szerinte a migrációs hullám folytatódni fog, és egyre több erőszakos cselekmény történik az európai, így a magyar menekülttáborokban is.
Közölte, Brüsszel továbbra is életképtelen javaslatokat tesz le az asztalhoz, a magyar kormány pedig továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az itt élők dönthessék el, kivel akarnak együttélni.MSZP: A kormány folytatta a társadalom kettészakítását
Tóbiás József (MSZP) a kormány félidős tevékenységét értékelve azt mondta, tényleg folytatta a kabinet azt, amit 2010-ben megkezdett: folytatódott a társadalom kettészakítása, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer züllesztése, a korrupció pedig intézményesített.
Szerinte az oktatásban nem a gyermekek jövőjét nézik; az egészségügyből évente 200 milliárd forintot vontak ki és szétszakították a szociális ellátórendszert. Hozzátette: stadionok helyett kórházakra, műszerekre és fizetésemelésre van szükség.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem ezeken a területeken van pánikhelyzet, hanem az MSZP-ben, mert tisztújítás előtt állnak. Szóvá tette, hogy az ellenzéki politikus kifogásolja, hogy az állam kivonul a jóléti ellátórendszerekből, miközben ellenzi, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon az oktatásban, az egészségügyben.
Szólt arról, hogy a szocialista kormányok voltak azok, amelyek több milliárdot kivontak az oktatásból és átadták azt az liberálisoknak, akik üzletet láttak abban. Jelezte, a kormány jövőre többletforrásokat biztosít az egészségügynek és az oktatásnak.
KDNP: A legtöbb kérdésben javulás történt
Harrach Péter (KDNP) értékelve a parlament tavaszi ülésszakát azt mondta, ez a félév úgy telt el, hogy a legtöbb kérdésben javulás történt, olyan úton vannak, ami jó irányba vezet. A "migránsáradatról" azt mondta: segíteni kell azon, aki rászorul, de fontos az önvédelem is. Az oktatásügy kapcsán azt hangsúlyozta, a gyermekek érdekét kell nézni, és nincs helye az iskolákban pártkatonáknak.
Sérti a szubszidiaritás elvét a bevándorlók automatikus tagállami elosztását célzó korrekciós mechanizmus
Elfogadta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának jelentését, amely szerint sérti a szubszidiaritás elvét a bevándorlók automatikus tagállami elosztását célzó korrekciós mechanizmus. A képviselők 175 igen szavazattal, 10 nem ellenében döntöttek így.
Az Európai Bizottság (EB) május elején terjesztette elő a vonatkozó rendelettervezetét, úgynevezett indokolt véleményt nyolc héten belül lehet tenni, ha egy nemzeti parlament úgy ítéli meg, hogy az uniós intézmények túllépik átruházott hatáskörüket. A hazai parlamenti bizottság jelentése szerint az EB-nek nincs jogalapja sem az automatizált, felső korlátok nélküli elosztási mechanizmus létrehozására, sem a pénzügyi szolidaritás bevezetésére.Kitért a gazdasági mutatók és a szociális helyzet javulására. Beszélt arról, hogy a szabad vasárnap eltörlésével a profitéhség kapott lehetőséget, a dolgozók körülményeinek javításáért azonban mindent megtesznek.
Rétvári Bence elmondta, olyan többletbevétele van a kormányzatnak, amelynek egy részét a gazdaság további élénkítésére, a másik részét béremelésekre fordítja. Hozzátette: 167 milliárd forint pluszforrást kap jövőre az egészségügy, a következő négy évben 65 százalékkal emelkedik az ápolók fizetése.
Jelezte, az oktatás területén a formai változások befejeződnek, és végre a tartalmi kérdésekre tudnak majd koncentrálni. Az átalakítások a gyermekek érdekét szolgálják - mondta.
A mandátumáról lemondott Schiffer András utoljára szólalt fel
Schiffer András (LMP) Utolsó felszólalás című felszólalásban beszélt arról, hogy a globális nagyvállalatok foglyul ejtik a demokráciát, hogy a profit mindenütt előzze az embert és a természet érdekeit. Szerinte ebben a helyzetben Magyarország számára a cél a szélsőséges függőségének csökkentése.
Sikerélménynek tartja határozata elfogadását Schiffer
Parlamenti munkája lezárásakor sikerélménynek tartja Schiffer András, az LMP távozó frakcióvezetője azon általa kezdeményezett határozati javaslat elfogadását.
A politikus hétfői - képviselőként utoljára tartott - sajtótájékoztatóján európai jelentőségűnek értékelte az országgyűlési határozatot. Azzal kapcsolatban, hogy az előterjesztését megszavazó politikai erők uniós vagy miniszteri szinten támogatják a szabadkereskedelmi egyezményeket, úgy felelt: ennek ellenére az Országgyűlés határozata kötelezi a kormányt.
Schiffer András kifogásolta ugyanakkor, hogy a kormánypártok tizenkettedik alkalommal sem vették tárgysorozatba az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó javaslatát, szerinte ez azt jelenti, hogy "a Fidesz nem kíván tárgyalni az aktanyilvánosságról".
A politikus, aki augusztus 31-ével adja vissza országgyűlési képviselői mandátumát, társelnöki pozíciójáról pedig június 1-jén távozott, politikai tevékenységét úgy értékelte: talán be tudtuk mutatni az elmúlt években, hogy a politika alapvetően hazaszeretetről és elvhűségről szól, és nem lehet megélhetési vagy meggazdagodási kérdés.
A távozó frakcióvezető szerint szembe kell nézni a máig feltáratlan kommunista múlttal. Mint mondta, a politika nem lehet a gazdagok kiváltsága, a politika nem szólhat a 20. századi sérelmekről, nem szólhat a fasisztázásról és kommunistázásról, nem szólhat orbánozásról, a gyurcsányozásról, hanem a 21. száradi Magyarországról kell szólnia.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, az LMP-s politikus felszólalása bizonyíték arra is, hogy az LMP lemondott arról, hogy új alternatívát hozzon a baloldalon.
Az államtitkár ezt követően szólt arról, hogy szerinte sokkal jobb állapotban van az ország most, mint amikor a képviselő megkezdte parlamenti munkáját 2010-ben. Közölte, a gazdaság kellőképpen stabil lábakon áll, a jövő évi költségvetés mindenkinek biztosítja az előrelépés lehetőségét.
Több mint 420 milliárd forintot csoportosítottak át az idei büdzsében
Az Országgyűlés elfogadta az idei költségvetés módosítását, amely a hiány változatlanul hagyása mellett több mint 420 milliárd forinttal növelte meg a büdzsé kiadási és bevételi oldalait. A képviselők megszavazták a jövő évi büdzsét is.
Nemzetközi szerződések kihirdetése
A parlament hozzájárult Montenegró NATO-csatalakozásához az erről szóló jegyzőkönyv ratifikálásával.
A képviselők 180 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a külgazdasági és külügyminiszter erről szóló javaslatát. A tárcavezető indoklásában hangsúlyozta, az Észak-atlanti Szerződés bővítése a nyugat-balkáni térség ezen országával jelentősen erősíti az euroatlanti térség biztonságát és stabilitását.
Az Országgyűlés emellett egyhangúlag rábólintott arra a magyar-ghánai kormányközi megállapodásra, amely a két ország diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárainak vízummentességéről szól.
Decentralizálta a Klik-et az Országgyűlés
Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami fenntartónál, differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok - többek között ezt tartalmazza az oktatási törvényeket érintő módosításcsomag, amelyet elfogadott az Országgyűlés.
Elfogadták a külügyi törvényt
Az Országgyűlés 145 igen, 6 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett elfogadta a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényjavaslatot.
A preambulum szerint a parlament a külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagálóképességének fokozása, a Magyarország és más államok közötti gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése, az Európai Unióban a nemzeti érdekek hatékony képviselete miatt alkotta meg a törvényt.
A tartós külszolgálat időtartama ötről négy évre csökken.
A szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat
Az Országgyűlés elfogadta az LMP-s Schiffer András által benyújtott, az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A parlament 178 igen, 2 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett hozta meg a döntést.
A határozat elfogadásával az Országgyűlés arra kérte a kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz.
A parlament azt is kéri a kormánytól, hogy azt az álláspontot képviselje: csak akkor lépjen hatályba az Európai Unió és Kanada közötti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA), az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrehozandó Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), valamint a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül létrehozandó Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás (TiSA), ha az EU valamennyi tagállama ratifikálta azokat.
Ptk.-módosítás: változnak a zálogjog szabályai
Megszavazta a parlament a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítja a zálogjogot, továbbá érinti a szülőtartás, a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének és az értékpapírjog egyes szabályait is.
Módosult a kárrendezési törvény
Pontosította a hozam meghatározására vonatkozó rendelkezéseket a parlament a kárrendezési törvényben, emiatt több mint hatezer Quaestor-károsult juthat magasabb kártalanítási összeghez. A fideszes Völner Pál javaslatát 121 igen, 8 nem szavazattal, 55 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A politikus a módosítást azzal indokolta, hogy a kárrendezési alap egyeseknél az az elmúlt nyolc évben realizált hozamnál többet vont le. A változtatás több mint 10 ezer 500 károsult elszámolását érinti, közülük több mint hatezernél növekedne a megállapított ellenérték és meghaladja az 540-et azok száma, akik eddig nem voltak jogosultak kártalanításra.
Létrehozták Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot
Az Országgyűlés közfeladatot ellátó mintagazdaságként külön törvényben létrehozta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot.
A képviselők 119 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatait.
A kormány indoklásában úgy fogalmazott, az új törvény célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása és fejlesztése, a hagyományokra épülő, de korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítésével. A kabinet jelentős ménesállományt hozna létre a Magyarországon honos lófajtákból, továbbá az térség oktatásának és turisztikájának fellendítését is célul tűzte ki.
A kiküldetésben dolgozók munkavédelmét növelő változtatásokról is döntöttek
Az Országgyűlés több foglalkoztatási tárgyú törvényt is módosított azért, hogy azok megfeleljenek az európai uniós irányelvek legfrissebb változtatásainak.
A képviselők 151 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezését.
A módosítások egyik célja, hogy biztonságosabb legyen a kiküldetésben dolgozók munkája, és ezzel párhuzamosan tisztességes versenyfeltételek alakuljanak ki az egységes európai munkaerőpiacon. A kiküldetésben dolgozók esetében ezért a munkaügyi ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az adott ország vállalkozásainak ismérveire, továbbá arra is, hogy a kiküldetés valóban ideiglenes munkavégzést jelente-e.
Újdonság továbbá, hogy a munkavédelmi hatóság megismerheti és kezelheti a balesetet szenvedett munkavállalók személyazonosító és egészségügyi adatait.