Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus szombaton lemondott a Magyar Corvin-lánc Testületben betöltött tagságáról és a Corvin-láncról, amely a magyar tudomány, irodalom és művészet kiválóságait ismeri el.
Krausz Ferenc a Telex értesülésére válaszolva azt írta, döntésének fő oka, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, a testület működése és az a szerep, amelyet véleménye szerint egy ilyen tekintélyű közösségnek fontos közéleti, tudományos és erkölcsi kérdésekben be kellene töltenie, jelentősen eltér egymástól.
„Igen, augusztus 29-én lemondtam a Corvin-láncról és az ezzel járó testületi tagságomról. Döntésemet hosszú mérlegelés után, elvi okokból hoztam. Fő oka, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutottam: a Testület működése és az a szerep, amelyet véleményem szerint egy ilyen tekintélyű közösségnek fontos közéleti, tudományos és erkölcsi kérdésekben be kellene töltenie, jelentősen eltér egymástól. Ennek számomra fájó, de csak egyetlen példája az Élvonal Alapítvány ügye” – írta a médium megkeresésére válaszolva Krausz Ferenc.
Azt is írta, a lemondás részletes indokait a levélben fogalmazta meg, azt azonban nem kívánja ismertetni. Szerkesztőséghez azonban más forrásból ez az említett levél is eljutott. Ebben Krausz két fő okot sorol fel, miért került szembe a testülettel.
Egyrészt azt tapasztalta, hogy „a Corvin-lánc Testület lényegében egyetlen olyan jelentős közéleti, tudományos vagy erkölcsi kérdésben sem kívánt megszólalni, amelyben tagjainak tudása, tekintélye vagy erkölcsi felelőssége ezt indokolttá tehette volna”. A testület például nem állt mellé, amikor kezdeményezte, hogy szólaljanak fel egy ukrajnai gyermekkórház ellen elkövetett emberiség elleni bűntett ügyében, „ha már azok, akik Magyarország képviseletére hivatottak, ezt nem teszik” – írta Krausz.
A tudós ezt írta a levélben: „Nem volt más választásom, mint hogy elfogadjam, erről másképp gondolkodunk. Kezdeményezésemre az ügyben, majd később 131 Nobel-díjas által aláírt petícióval igyekeztem megtörni a véleményem szerint bűnös hallgatást.”
A másik problámája az volt, hogy akkor sem álltak ki mellette, amikor az általa életre hívott Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt szakmailag megalapozatlan állítások alapján sorozatos támadások érték. „Nem vártam el a Corvin-lánc Testülettől, hogy engem megvédjen. És azt sem, hogy az Élvonal mellett foglaljon állást. Azt viszont reméltem, hogy egy ilyen helyzetben a Testület fontosnak tartja jelezni: a tisztességes kommunikációt és a tényeken alapuló vitát meg kell védenünk. Ez nem történt meg” – írta.
A Corvin-lánc kitüntetést 1930-ban Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter elgondolása alapján Horthy Miklós kormányzó alapította. A kitüntetést az első Orbán-kormány idején, 2001-ben újraalapították, de a 2002-es kormányváltás után már nem adták át, részben azért, mert az akkori indoklás szerint a Horthy-korszakot idézte. A kitüntetést a második Orbán-kormány idején, 2012-ben adták át újra.
A kitüntetettek külön testületet alkotnak, amelynek elnöke Vizi E. Szilveszter orvos, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke, a tagok között van mások mellett a Nobel-díjas Karikó Katalin és Lovász László matematikus, korábbi MTA-elnök is.
Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt novemberben alapították Krausz Ferenc kezdeményezésére. A kormány májusban jelentette be, hogy felbontja az alapítványnak az Orbán-kormánnyal kötött 261,7 milliárd forintos szerződését.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter hétfőn közölte: a kekva-rendszer megszüntetésével az Élvonal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) programjaként működik tovább, célja a tehetségek gondozása és világszínvonalú tudós csapatok építése.
