A gyakori, költséges természeti katasztrófák próbára teszik Európa azon képességét, hogy megvédje magát a globális felmelegedés költségeitől.
Miközben ezen a héten erdőtüzek fenyegették Bordeaux és Madrid külső külvárosait, Európa ismét kellemetlen valósággal szembesült, hiszen a gyorsan melegedő bolygó azzal fenyeget, hogy a kontinens egyes részeit biztosíthatatlanná teszi.
A rekordméretű tűzvészek – amelyek több százezer embert kényszerítettek otthonaik elhagyására, elpusztították a vadvilágot és veszélyeztették az erdőtüzekkel szemben immunisnak hitt városokat – a legújabbak az éghajlatváltozással kapcsolatos természeti katasztrófák sorozatában, amelyek arra kényszerítik a politikai döntéshozókat, hogy újragondolják a kockázatok kezelésének módját.
A válasz egyre inkább brutális, vagy a kormányok lépnek közbe, hogy megvédjék a polgárokat az egekbe szökő biztosítási díjaktól, amelyek megterhelik az állami költségvetéseket, vagy az emberek azzal szembesülnek, hogy védelem nélkül maradnak, amikor otthonaikat elárasztja a természeti katasztrófa sújtotta kár.
A növekvő kockázat arra késztette az Európai Központi Bankot és az EU biztosítási szabályozó hatóságát, hogy felszólítsák Brüsszelt, vállaljon aktívabb szerepet egy uniós szintű viszontbiztosítási rendszer és egy állami természeti katasztrófa-alap létrehozásával.
„Ami ezen a nyáron Európában történik, az nem egyedülálló” – mondta Agnès Bénassy-Quéré, a Francia Nemzeti Bank alelnöke.
„Ezek a hőhullámok és erdőtüzek a szélsőséges időjárási események számának jelentős globális növekedésének részét képezik, amelyek valós költségeket rónak a háztartásokra, a vállalkozásokra és a kormányokra” – tette hozzá.
A bozóttüzek „a leggyorsabban növekvő időjárási veszélyek világszerte”, még akkor is, ha „eddig csak viszonylag kis részét tették ki az európai biztosítási veszteségeknek” – mondta Nikhil da Victoria Lobo, aki a viszontbiztosító óriás Swiss Re vagyon- és balesetbiztosítási viszontbiztosítási üzletágát vezeti Nyugat- és Dél-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában.
A szélsőséges időjárási események már most is vagyonokba kerülnek a pénzügyi nehézségekkel küzdő európai kormányoknak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az időjárással kapcsolatos szélsőségek több mint 200 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az EU gazdaságának 2021 és 2024 között.
Eközben a biztosítótársaságok emelik az áraikat, sőt, bizonyos kockázatos területekről is kivonulnak, így a kormányokra és az egyénekre hárul a biztosítás nélküli veszteségek költsége.
„Európában a természeti katasztrófákhoz kapcsolódó károk 75 százaléka nem biztosított” – mondta Ariel Le Bourdonnec, a Reclaim Finance nem kormányzati szervezet biztosítási kampányolója az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíjfelügyeleti Hatóság adataira hivatkozva.
A biztosítók számára az árvizek és a viharok a legköltségesebb természeti katasztrófák, ezeket követik a szélsőséges hőség és a bozóttüzek az Insurance Europe szerint.
A szakértők előrejelzése szerint a helyzet csak rosszabb lesz. Ahogy a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása világszerte folyamatosan növekszik, a hőmérséklet példátlan ütemben emelkedik, megzavarva a bolygó éghajlatát és ökoszisztémáit. A globális felmelegedés több időjárási szélsőséget okoz, mint például erdőtüzek, árvizek és aszályok.
„A biztosított erdőtüzek okozta veszteségek Európában reálértéken a becslések szerint évi 8-11 százalékkal nőttek 1970 óta” – tette hozzá Victoria Lobo, a SwissRe munkatársa.
A károk halmozódnak
Franciaországban, ahol a délnyugat-Gironde és Landes megyékben továbbra is hatalmas erdőtűz tombol, a kormány ígéretet tett arra, hogy a biztosítótársaságok fedezik a több mint 200 000 evakuált ember szállásköltségeit és a károkat.
A tűzvészben eddig legalább 240 otthon égett le. A bozóttüzek kárát a lakásbiztosítás fedezi, és a kormány ígéretet tett a folyamat egyszerűsítésére, ami azt jelenti, hogy a legtöbb áldozat pénzt kaphat háza újjáépítésére.
„A biztosítók csak játsszák a játékot” – mondta Sébastien Martin ipari miniszter kedden az RMC-nek.
Az erdőtüzek azonban közvetlen hatással lesznek Franciaország már így is feszült államokbeli költségvetésére is, amely az erdőtelepítés, az újjáépítés és a tevékenységüket felfüggeszteni kényszerült vállalatoknak fizetett munkanélküli segélyek miatt merül fel.
Gironde megyében jelenleg mintegy 130 000 munkavállaló nem tud dolgozni a bozóttüzek miatt, és 13 000 vállalkozást evakuáltak. Martin kizárta egy hatalmas támogatási tervet, és „konkrét, célzott és pontos választ” szorgalmazott hozzátéve, hogy túl korai lenne számszerűsíteni a bozóttüzek okozta gazdasági károkat.
A francia környezetvédelmi minisztérium becslése szerint azonban az idén az országban a tűzvészek által elpusztított összes terület újraerdősítése 1 milliárd euróba kerülhet.
A spanyol Mapfre biztosítótársaság hétfőn közölte, hogy eddig 116 kárigényt kapott, amelyek többnyire lakásbiztosítással kapcsolatosak. A cég szóvivője azt mondta, hogy a tüzeknek „várhatóan nem lesz jelentős gazdasági hatása” - írja a Politico.
