Országos aláírásgyűjtést indítana szeptemberben a Momentum, hogy az Országgyűlés szigorítsa a gyermekbántalmazási ügyek büntetőjogi szabályait – mondta lapunknak Kukléta Katalin, a párt szolnoki politikusa.
A kezdeményezés közvetlen előzménye a szolnoki kalandparkban történt ügy, amelyben első fokon, nem jogerősen egy év, végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt az 56 éves férfit, aki tavaly nyáron bántalmazott egy hétéves kisfiút.
A Momentum szerint ez a társadalom igazságérzetével nehezen egyeztethető össze. Kukléta Katalin úgy fogalmazott: a gyermekek védelme nem lehet alku tárgya, és aki gyermeket bántalmaz, annak többé nem szabadna gyermekek közelében dolgoznia.
A szolnoki ügy azért vált országos jelentőségűvé, mert a közösségi médiában széles körben terjedő felvételen jól látható volt, ahogy a karateedzői háttérrel rendelkező férfi megfogja a gyermek vállát, a föld felé nyomja, majd hátulról kirúgja a lábait. A kisfiú a levegőben megpördült, majd a földre esett. Az ügyészség szerint fennállt a veszélye annak, hogy a gyermek nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedjen.
A Szolnoki Járásbíróság első fokon védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt mondta ki a férfi bűnösségét. A bíróság ugyanakkor nem látta megállapíthatónak a kiskorú veszélyeztetését. A felfüggesztett szabadságvesztés mellett a férfit öt évre eltiltották a karateoktatói tevékenységtől.
Az ügyészség súlyosításért fellebbezett. A vádhatóság végrehajtandó szabadságvesztést, közügyektől eltiltást és végleges hatályú foglalkozástól eltiltást indítványoz. Vagyis az ügy jogerősen még nem zárult le, a büntetés súlyáról a másodfokú bíróság mondhatja ki a végső szót.
Kukléta Katalin szerint éppen ez az ügy mutatta meg, hogy a jelenlegi szabályozás sokak szemében nem ad elég világos választ a gyermekekkel szembeni erőszakra. Mint mondta, a Momentum petíciójának célja, hogy a gyermekbántalmazási ügyekben szűküljön a felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazásának lehetősége, az elkövetőket pedig tartósan, súlyos esetekben akár véglegesen tiltsák el a gyermekekkel való foglalkozástól.
A politikus úgy véli, a társadalmi üzenetnek egyértelműnek kell lennie: a gyermek nem lehet fegyelmezési eszközök, indulatok vagy intézményi kényelmi szempontok áldozata. „A gyerek szent és érinthetetlen; a védelme nem lehet alku tárgya” – fogalmazott.
A Momentum emellett azt is kezdeményezné, hogy a gyermekbántalmazási ügyeket gyorsított, kiemelt eljárásokban tárgyalják, mert ezekben az esetekben nemcsak a büntetés súlya, hanem az idő is számít. Egy elhúzódó eljárás a sértett gyermeknek és a családnak is újabb terhet jelenthet.
A szigorítás igénye érthető, de jogi formába kell önteni. A gyermekek védelme nem lehet alku tárgya, de a büntetőjogi szabályozásnak pontosnak kell lennie: világosan meg kell határozni, milyen cselekményekre, milyen súlyossági foktól, milyen elkövetői körre és milyen intézményi helyzetekre vonatkozna a szigorítás. Különben a jogos társadalmi felháborodásból nem erős törvény, hanem csak erős kampánymondat lesz.
A gyermekbántalmazási ügyek az elmúlt hetekben más intézményekben is nagy visszhangot váltottak ki. A Pest vármegyei esetben az ügyészség vádat emelt egy óvodapedagógussal szemben, aki a vád szerint széles ragasztószalagot tett egy síró ötéves kislány szájára, majd rövid idő múlva letépte azt. Az ügyészség szerint a cselekmény nemcsak testi sérülést okozhatott, hanem a gyermek érzelmi fejlődését is veszélyeztette.
Egy másik, budapesti óvodai ügyben szülői panaszok alapján indult vizsgálat: a beszámolók szerint lökdöséssel, elkülönítéssel és úgynevezett büntetőszékkel fegyelmezhettek gyermekeket. Az ilyen eseteknél különösen fontos, hogy az intézmények ne belső kellemetlenségként kezeljék a panaszokat. Ha gyermek sérelme merül fel, nem elég „házon belül rendezni” az ügyet: világos vizsgálat, hatósági jelzés és átlátható felelősség kell.
A gyermekvédelem akkor működik, ha nemcsak utólag háborodunk fel, hanem előre is világos szabályokat teremtünk. Ebbe beletartozik a büntetőjogi szigor, a gyermekekkel dolgozók ellenőrzése, az intézményi jelzőrendszer komolyan vétele és az is, hogy a szülők panaszait ne lehessen lesöpörni az asztalról.
A Momentum petíciója politikai kezdeményezés, de a mögötte álló kérdés túlmutat a pártpolitikán. Meddig terjedhet a bírói mérlegelés, ha egy felnőtt gyermekkel szemben alkalmaz erőszakot? Mikor indokolt a végleges eltiltás? És hogyan lehet úgy szigorítani, hogy közben a jog ne indulati alapon, hanem pontosan, arányosan és következetesen működjön?
Egy biztos: a gyermekek biztonsága nem kommunikációs ügy. Nem intézményi presztízskérdés. Nem lehet papíron elintézett fegyelmi probléma. A gyermekekkel szembeni erőszakra az államnak, az intézményeknek és a bíróságoknak is olyan választ kell adniuk, amelyből mindenki megérti: következmények nélkül ez nem maradhat.
