A világ nagyvárosai egyre többféle megoldással próbálnak alkalmazkodni a szélsőséges hőséghez, a párizsi párakapuktól a szingapúri függőleges kertekig – írta a Yahoo News a dpa összeállítása alapján.
A sűrűn beépített városi térségek különösen sérülékenyek, mert a beton és az aszfalt gyorsan felmelegszik, a hő éjszaka is nehezebben távozik, a klímaváltozás miatt pedig a hőhullámok várhatóan gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
Párizsban már mintegy 1400 hűsölőhelyet alakítottak ki, a parkok árnyékos részeitől a városháza nyilvánosan megnyitott termeiig. A város szinte minden sarkán ivókutak működnek, és egyre több helyen telepítenek permetező hűtőberendezéseket is. Franciaország emellett országos hőségvédelmi tervet működtet, figyelmeztetési fokozatokkal és a veszélyeztetett csoportok nyilvántartásával.
Szingapúr a zöldítésre épít: sok helyen függőleges kertek, zöld homlokzatok és tetőkertek mérséklik az épületek felmelegedését. Egyes negyedekben föld alatti csőrendszerben keringő hideg vízzel hűtenek teljes háztömböket, így kevesebb légkondicionálóra van szükség, ami az energiafogyasztást és a városi hőterhelést is csökkenti.
Dakarban a klímához igazított építészet került előtérbe. Francis Kéré építész vörösesbarna vályogtéglával, természetes légáramlással és árnyékolással dolgozik; az áprilisban megnyílt dakari Goethe Intézet új épülete is ezt a szemléletet követi. Barcelonában csaknem ötszáz hűsölőhely áll rendelkezésre középületekben, emellett a forgalomcsillapított, zöld „szuperblokkok” kínálnak árnyékos köztereket a lakóknak.
A Közel-Keleten és a tágabb régióban ősi megoldásokhoz is visszanyúlnak: a szélfogó tornyok, vagyis a badgirok és baradzsilok évszázadok óta a természetes szellőzés eszközei. Medellínben pedig úgynevezett zöld folyosókat alakítottak ki, vagyis forgalmas utak és közterek mentén fák és cserjék ezreit ültették el. A város közlése szerint egyes érintett területeken így mintegy két Celsius-fokkal csökkent a hőmérséklet, miközben a levegő minősége is javult.
