Energiapolitikájának átgondolására készteti Belgrádot az Oroszország ellen hozott uniós szankciócsomag. Aleksandr Vučić nemrégiben telefonon tárgyalt Ilham Aliyevvel, Azerbajdzsán elnökével a villanyáram-behozatalról.
Immár biztosra vehető, hogy az EU hatodik szankciócsomagja – amely értelmében nem érkezhetnek orosz kőolajat szállító tankerhajók az uniós kikötőkbe – érinteni fogja Szerbiát is – írta meg kedden a Magyar Szó a Blic napilapra hivatkozva.
E helyzet azért állhat elő, mert déli szomszédunk a horvátországi Krk szigetén levő Omišalj kikötőjéből induló vezetéken át szerzi be szükségletei nagy részét. A nafta Újvidéken keresztül kerül a pancsovai finomítóba – ám ez a helyzet november 1. után gyökeresen megváltozhat.
A Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) adatai alapján 2021-ben az ország kőolajszükségletének negyvenhét százalékát Irakból, tizenegyet Kazahsztánból, hármat pedig Norvégiából szerezte be.
Oroszországból az éves szükségletek tizenhat százaléka érkezett, amielyet Szerbia az elmúlt hónapokban a piaci árakhoz képest lényegesen olcsóbban kapott meg. A megmaradt huszonhárom százalékot tudta csak saját forrásokból kitermelni.
Mint a két portálon olvasható, éppen az ár, illetve a szankcióktól való félelem vezetett oda, hogy Belgrád jelentős mértékben megnövelte az orosz fekete arany importját. Így a tavalyi tizenhat helyett a szükségletek hatvan százalékát Moszkvától vásárolta meg – ekképpen apasztva az Irakból való beszállítást is.
Az iraki kőolaj az elmúlt időszakban csaknem harmadával lett drágább az orosznál, és ez november 1-je után felhajtóerővel bír majd a hazai piacra nézve is.
Kapcsolódó hír, hogy a Biznis.rs hírportál kedden megtudta, Vučić a minap telefonon tárgyalt Ilham Aliyevvel, Azerbajdzsán elnökével.
A beszélgetés a villanyáram lehetséges behozatalát járta körül. Szerbia kedvező feltételekkel szeretne vásárolni, hogy jobb energiamixet érjen el, ha az orosz kőolaj tilalma hatályba lép.
