Évezredes hagyományaiknak köszönhetően sajátos történelmi erőtér jellemzi a hun-türk tudatú népeket, ez a bizalmi tőke pedig új fajta gazdasági kapcsolatokat és oktatási együttműködéseket is eredményez. Kirgizisztánban például hamarosan magyar egyetemi campus nyílik – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Lezsák Sándor a Kurultaj megnyitója után.
A Kurultaj a hun-türk nemzetek legnagyobb közös hagyományőrző ünnepe, de a rendezvénynek számos, a hagyományőrzésen túlmutató hozadéka is van Magyarország számára: nemcsak a ruhaviselet, ének, tánc vagy éppen a kézműves mesterségek terén köszönnek vissza a történelem évezredes hagyományai, de a népeink közti rokonságtudat egyfajta bizalmi tőke is – mondta lapunknak Lezsák Sándor a Kurultaj hagyományőrző rendezvény parlamenti megnyitója után.
Az Országgyűlés alelnöke, aki a pénteken kezdődő, háromnapos ünnepség fővédnöke is, hozzátette, a hun-türk tudatú nemzeteket sajátos történelmi erőtér veszi körül, ami új alapokra helyezi az együttműködéseiket, legyen szó diplomáciai kapcsolatokról, gazdasági vagy iskoláztatási partnerségről.
„A rokontudat olyan nemes valuta, ami jóval többet ér, mint a dollár vagy az euró, mert több ezer éves kötődés, kapcsolat van mögötte. Ezért fontos a kormány számára a Kurultaj támogatása” – fogalmazott Lezsák Sándor. Példaként említette, hogy a jó kapcsolat révén, állami ösztöndíjprogram keretében jelenleg több mint háromszáz kirgiz diák tanul Magyarországon, Kirgizisztánban pedig hamarosan egy olyan egyetem jön létre, ahol lesz magyar campus. „Ezeknek a fiataloknak lesz egy saját magyarságélményük, és később – kerüljenek bárhová is a világban – máshogy fognak viszonyulni a magyarokhoz, mintha nem lenne meg ez a kötelék” – tette hozzá.
Kiemelte azt is, hogy a kétévente megrendezett Kurultaj iránt sosem volt még ekkora nemzetközi érdeklődés, mint idén, és egyre magasabb rangú külföldi vendégek érkeznek a rendezvényre. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben minél több hazai helyszínen jelenhet meg a Kurultaj.
MH/Hegedüs Róbert
