A kereszténység a 2. századtól terjedt el Pannóniában, ahol a diocletianusi üldöztetés idején több vértanú is halált szenvedett a hitéért. Biztos, hogy éltek keresztények Sirmiumban, Poetovioban, Sisciában és Cibalae-ben, püspökeiket is név szerint ismerjük. A római korhoz köthető legfontosabb pannóniai keresztény emlék mégis a pécsi sírkamrák.
Noha a köztudatban az él, hogy a római birodalom politeista volt mindvégig, érdemes újra és újra emlékeztetünkbe idézni, hogy a 3-4. századra az új vallás, a kereszténység meghódította Rómát. 391–92-ben bezáratták a pogány szentélyeket, az új vallás pedig a birodalom szélső területeire is megérkezett.
Így megjelent Sopianae-ban, Pécsett is. Ennek köszönhető, hogy a város ma világörökségi helyszín, az egyik fontos ókeresztény emlékhely.
Ráadásul a környéken nem is az egyetlen: a korai kereszténységre utaló leleteket találtak Kővágószőlősön is egy villában, ahol a ház apszisos csarnokát használhatták istentiszteletre.
A sírépítmények és freskók közül Pécsett a legjelentősebb a Péter-Pál-sírkamra. Sokan felvetik, hogy talán mártírsír. Paradicsomkert ábrázolása mellett egy krisztogram, két férfialak, a bűnbeesés ábrázolása és Dániel megmenekülése, Jónás, Mária és Jézus, Noé a galambbal és négy tondófej is látható a falain. Ikonográfiai szempontból jelentős a II. számú, a Korsós sírkamra is.
A mauzóleum három szarkofágot rejtett, falai szintén festettek. Képein a bűnbeesés, Dániel próféta az oroszlánok vermében és az életfa jelenik meg. A keleti falon krisztogram van.
A falfestési program zárt ikonográfiai egységet mutat, amely azt „meséli el”, hogy a halott a feltámadás után a Paradicsomba kerül, ahol egy mártír fogadja.
A festők valószínűleg itáliai mintakönyv alapján dolgoztak. A Cella septichora és a Cella Trichora, a háromkaréjos kápolna egészíti ki az együttest. Utóbbi falain kúfikus festett arab betűmotívumok láthatók, ami miatt valószínű, hogy a 8-11. században újrafestették.
Septichora.hu
