Virtuális sétára invitál bennünket az Országgyűlési Múzeum 2020 augusztusában nyílt kiállítására, amely Tisza István, a meggyilkolt miniszterelnök politikai pályafutását mutatja be. Az Új világ hajnalán – Tisza István című tárlatot Mihályi-Tóth Alex, a tárlat kurátora mutatta be az előzetesen regisztrált érdeklődőknek.
Az Országházban tett virtuális séta (lásd lapunk 2021. április 7-i számát) után, a járvány miatt hasonló körülmények között, de mindenképpen látogassunk el a parlamenti munka egyik legnagyobb alakja, Tisza István pályafutását bemutató, amúgy a Parlament épületének egyik világítóudvarában berendezett tárlatra is. Már csak azért is, mert a főszereplőre 1912 májusában leadott lövések nyomai mementóként a mai napig ott vannak a házelnöki emelvény faanyagában.
Tisza István emellett újra jelen van monumentális szobrával a Kossuth téren, nem messze attól a helytől, ahol korábban történészek által is kevésbé tehetségesnek tartott politikai ellenfele, az országot a kommunisták diktatúrájába kormányzó Károlyi Mihály szobra állt. Róla a virtuális sétán azt is megtudhatjuk, hogy kardvívónak sem volt valami jó, hiszen híres, 1913. január 2-án lezajlott, lovassági karddal vívott párbajuk során huszonegy sebet kapott, míg Tisza István tőle mindössze egyet.
De ezzel túlságosan is előreszaladtunk a történetben és a kiállításban is, amely három részre tagolható, és az Országgyűlési Múzeum honlapján mi magunk is bebarangolhatjuk. Elsőként természetesen a későbbi miniszterelnök otthonát, családi körülményeit és tanulóéveit mutatja be a tárlat. Itt találkozhatunk a család és Tisza István mély, őszinte vallásosságával, protestáns lévén a predestinációba vetett hitével, ami a politikai pályára vezette.
Illusztrációképpen ott sorakoznak egy vitrinben a geszti református egyházközségnek a család által adományozott tárgyak, köztük egy ezüst úrvacsorakehely, amelyet az 1861-es születésű gróf adományozott 1902-ben. Szemügyre vehetjük a Tiszák családfáját is, és egyik fia házitanítója révén megismerhetjük a család hétköznapjait. Megtudhatjuk azt, hogy az apa esténként mindig zongorázott, sőt még egy bécsi keringőt is szerzett, amelynek a virtuális séta folyamán fel is csendülnek dallamai. Klösz György fotói révén pedig elénk tárul a szalon is, ahol szólt az a zongora, és amelynek a kiállításra érkezett asztalán ott van a családi Biblia a szokásos születési, házassági és halálozási bejegyzésekkel.
De egy háromkötetes szakácskönyvet is láthatunk, amelybe a családtagok írták bele kedvenc receptjeiket. Hallhatjuk aztán házitanítójának ifjan írt levelét is, amelyben úgy vallja, eleve elrendeltetett, hogy majd politikai pályára lépjen. Tiszát 1886-ban választják meg először, az erdélyi Vízakna képviselője lesz. Mi pedig fotók, a grófot ábrázoló választási jelvények segítségével csöppenhetünk bele a kortesek világába, ahol néha vér is folyik.
A kiállítás második részében első, két évig tartó miniszterelnökségét ismerhetjük meg. Ami leginkább az obstrukció, a parlamenti munka végtelen beszédekkel, lármával való ellehetetlenítése elleni küzdelemről szólt. Itt egy ügyes animáció-
val megmozdulnak a korabeli karikatúrák is, amelyeken többek közt az obstrukciót villámokkal letörő Jupiterként ábrázolják Tiszát. A tárlatban berendezték dolgozószobáját is, illetve Tűzkő Sándor színész alakításában láthatjuk is a dolgozó miniszterelnököt, aki végül 1914. november 18-án, egy trükk segítségével szavaztatja meg az obstrukcióellenes házszabály változtatását.
Erre reagálva aztán a kiegyezés óta kormányra még sosem jutott ellenzék december 3-án összetörte az akkor még a Bródy Sándor utca 8. szám alatt ülésező képviselőház berendezését. A helyreállítás után pedig az újat is szétverték tíz nap múlva. Sőt az egyes székdarabokat, romokat még alá is írták a tettesek, így láthatjuk a tárlaton Kossuth fiának, Ferencnek és a történész Thaly Kálmánnak kézjegyét is.
Miután Tisza 1905-ben belebukik az obstrukció letörésébe, visszamegy Gesztre gazdálkodni. Ám a hatalomra jutó ellenzék sem jut sokkal többre annál, minthogy ismét lehetővé teszik törvényileg az obstrukciót. Így Tisza készülhet a visszatérésre, amelyre előbb csak házelnökként, immár szakállasan, 1910-ben került sor. Két évvel később erőszakkal töri le az obstrukciót – ezután dördülnek el azok a korábban megismert lövések.
A negyedik golyót Kovács Gyula képviselő magának szánta, de ez sem jött neki össze. Tisza pedig csak annyit mondott, hogy a cselekedet egy megborult elme sajnálatos akciója volt, és folytatta tovább az ülés vezetését. Mindezt egy kisfilmen mutatják be a tárlaton, de ott van a tárlóban az a kesztyű is, amelyet Károlyival vívott párbaja során viselt.
A kiállítás harmadik egysége az 1913 és az 1918 közötti időszakot, annak legégetőbb problémáit, az általános választójog és a nemzetiségek kérdését mutatja be. Unokahúgának, Zeich Margitnak írott leveléből hiteles képet kapunk arról is, miért ellenezte Tisza a háborút és az esetleges területi gyarapodásokat. Aztán az egyik első mozgófilmen láthatjuk, amint nádorként részt vesz IV. Károly megkoronázásán, aki majd hamarosan le is mondatja.
Így teljesülhet a vágya, és 1917-től a 2. debreceni huszárezred élén, ezredesként harcolhat Bukovinában, valamint az olasz fronton is, ahonnan 1917. augusztus 27-én levelet ír unokájának, magyarázván a háború menetét. Az összeomláskor hazatér, de október 16-án Lékai János a Parlamentnél még nem tud végezni vele. Erre majd csak 31-én kerül sor: a merényletet ismét csak hitelesen összeállított kisfilmen láthatjuk. A Hermina úti villában tartott rendőrségi helyszínelés fotográfiáival zárul az Országgyűlési Múzeum Zoom-alkalmazást használó virtuális idegenvezetése.
