Az év végével megszűnő egyszerűsített vállalkozói adó (eva) választása eddig is elsősorban a főállás mellett vállalkozó személyeknek érte meg és jellemzően azoknak, akik nem foglalkoztatnak munkavállalót. A kiváltására négyféle lehetőség is kínálkozik, ha valaki például a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választotta, nem kellett megvárnia az év végét.
Az utóbbi években azért csökkent le jelentősen az eva alanyok száma, mert kevés olyan helyzet van, amikor az eva még kedvezőbb adóterhet eredményez, mint más adónemek – válaszolta lapunk megkeresésére Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója. Emlékeztetett, az egyszerűsített vállalkozói adó, azaz az eva választása esetén nem lehetett költséget elszámolni, az áfával együtt számított bevételre 37 százalék adót kellett fizetni, legfeljebb harmincmillió forintos jövedelemig lehetett választani valamint a járulékkötelezettségeket – a körülményektől függően havi 55 és 84 ezer forint közötti összeget – az eva választásától függetlenül teljesíteni kellett.
Az evát jellemzően szakértői tevékenységet folytató, munkavállalót nem alkalmazó személyek választották, mint például mérnökök, ügyvédek. A megszűnő adónem választása eddig is elsősorban a főállás mellett vállalkozó személyeknek érte meg, és csak akkor, ha havi bevételük 68 ezer forint alatt volt – mutatott rá Honyek Péter. Hozzátette, nagyon szűk körben megérhette az eva választása a magas – 20-30 millió forintos – bevételt szerző vállalkozások számára is akkor, ha ezen vállalkozásoknak gyakorlatilag nem voltak költségeik. A jelenlegi eva-sok alapvetően négy csoportba sorolhatók és eszerint érdemes választaniuk is – mutatott rá a szakértő.
Az első csoport a legalacsonyabb jövedelműek, akik főállásúként 127 ezer, mellékállásúként 63 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Esetükben a magánszemélyként megkötött vállalkozási szerződés adózása is kedvezőbb lenne, mint a kata tételes adózása. Ezért ennél a csoportnál célszerű lenne megfontolni a vállalkozás bezárását.
A magasabb jövedelműek számára egyértelműen a kisadózó vállalkozások tételes adója a legjobb választás, hiszen az évi 12 millió forintig egy jól kiszámítható, alacsony adóterhet eredményez. Ennek összege évi 600 ezer forint főállású vállalkozók és háromszázezer forint nyugdíjasok, munka mellett vállalkozók esetében. A 12 millió forintos felső határ felett negyven százalék különadót kell fizetni, de még ennek megfizetése mellett is előnyösebb lehet a kata akár még 15-18 millió forintig is. A kata ugyanakkor kifejezetten alacsony nyugdíjjogosultságot biztosít, ezért akik magasabb nyugdíjat, esetleg jelentős anyasági ellátásokat szeretnének, számukra az átalányadózás is elképzelhető. Honyek Péter felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az átalányadózás legfeljebb évi 15 millió forintos bevételig választható, és kizárólag az egyéni vállalkozóknak érhető el. Ugyanakkor ez az adónem 12 millió forintos bevétel mellett 3,7 millió forintos adóterhet eredményez – a kata hatszázezer forintos adójával szemben. Az igazán magas jövedelműek számára megmarad az általános szabályok szerinti adófizetés, ami a munkabér, kivét utáni normál adózásból és járulékfizetésből, egy kilencszázalékos nyereségadóból és egy 15 százalékos osztalékadóból áll össze. Ez magas bevétel mellett egy kedvező adónem, például húszmillió forintos nyereség mellett nagyjából 29 százalékos együttes elvonást eredményez. Az a vállalkozás pedig, amelyik nem választja a katát vagy esetleg az átalányadózást, automatikusan az általános szabályok szerinti adózás hatálya alá kerül – mutatott rá Honyek Péter. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadóról szóló törvény vállalkozókra vonatkozó része, a kft-knek és a bt-knek pedig a társasági adóról szóló törvény szerint kell adózniuk. A kata év közben is választható, de csak az adott hónap első napjától – azaz november 1-jétől vagy december 1-jétől is át lehet térni rá.
Van azonban még egy fontos határidő az eva-sok számára. Az eva alanyok ugyanis nem tartoztak az áfa hatálya alá, de az eva megszűnésével új adóalanyként áfaalanyokká válnak. Konkrét szabály hiányában ezért a jelenlegi evaalanyoknak 2019. december 31-ig kell a NAV-nál bejelenteniük azt, ha alanyi áfamentesek szeretnének lenni. Ennek feltétele, hogy várható 2020-as bevételük ne haladja meg a 12 millió forintot. Ennek a választásnak különösen a lakosság részére szolgáltatást nyújtó adóalanyok számára van komoly jelentősége. Így a legfontosabb tudnivaló a jelenleg eva alany vállalkozók számára, hogy ha a kisadózó vállalkozások tételes adója és alanyi áfamentes pozícióban szeretnének adózni, akkor legkésőbb 2019 decemberében bejelentést kell tenniük a NAV-nál. Ennek elmulasztása komoly pótlólagos adóterhet jelenthet számukra.
Mentesülés adóbírság alól
Kedvezmény a fellebbezésről lemondóknak
Az adóellenőrzésekben megállapított adóbírság felét törölheti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ha az adózó a megállapított adókülönbözetet nem vitatja, azt határidőre befizeti, és lemond a fellebbezés jogáról – közölte tegnap az adóhatóság. Lassan két éve, hogy az adózók automatikusan – külön kérelem nélkül – mentesülhetnek a kiszabott adóbírság ötven százalékától, ha a megállapított adókülönbözetet a határozatban rögzített határidőig megfizetik, és az elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogukról lemondanak. Tavaly csaknem ezerháromszáz esetben, idén az első három negyedévében pedig már kilencszáznál is több ügyben történt automatikus törlés. A közlemény megjegyzi, ezeknek az adózóknak az adóbírság-kedvezmény miatt 2018-ban 881 millió forintot, 2019-ben pedig 521 millió forint nem kellett megfizetniük. Az eljárás az adózóknál kedvezményt, a költségvetésnek pedig plusz bevételt jelent. Az önkéntes teljesítésekből ugyanis 2019-ben hárommilliárd, 2018-ban nyolcmilliárd forint költségvetési bevétel származott. A feltételes adóbírság-kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó formanyomtatványok és a kedvezményről bővebb információ elérhető a NAV honlapján.
