A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) székházában tartották szeptember 5–6-án az Európai Víziközmű Szabályozók Hálózatának (WAREG) 19. közgyűlését. A rendezvény után Szalóki Szilvia, a MEKH közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettese foglalta össze a szervezet célkitűzéseit.
A Network of European Water Regulators vagy röviden WAREG (Európai Víziközmű Szabályozók Hálózata) az európai víziközmű-szabályozó hatóságokat tömörítő, milánói székhelyű nemzetközi szervezet, amely tizenkét ország – köztük Magyarország – közreműködésével alakult meg. A magyar szabályozó hatóság alapító tag, a kezdetektől részt vesz a szervezet működésében.
– Milyen cél vezérelte Önöket, amikor úgy döntöttek létrehozzák az Európai Víziközmű Szabályozók Hálózatát?
– A vízügyi szabályozás számos intézményi keretet és piacot foglal magába Európa-szerte, ám országonként eltérő módon. Az elmúlt években az Európai Unióban jelentős fejlődés történt az ágazat észszerűsítése, valamint a gyakorlatok és alapelvek harmonizálása érdekében. Ennek ellenére a nemzeti vízügyi szabályozók felismerték, hogy közös fellépésre, erőfeszítésre van szükség a vízügyi szolgáltatások – mindannyiunkat érintő –kihívásainak kezelése érdekében. A WAREG megalapítása pontosan ezt a célt szolgálja, keretet biztosít, szakmai támogatást nyújt.
– Megemlítene néhány konkrét célkitűzést?
– Egy olyan szakmai közösségi teret kívántunk létrehozni, ahol a tagok megosztják egymással a víziközmű-szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, és ami egyúttal egy magas szintű egyeztető fóruma is az európai vízügyi hatóságoknak. Ugyanakkor célkitűzéseink között szerepel a meglévő szabályozási modellek összehasonlítása. Nagy hangsúlyt helyezünk speciális képzések szervezésére, technikai segítségnyújtásra. Tanulmányokat, elemzéseket készítünk a szükséges infrastrukturális beruházásokról, a szolgáltatásminőségi előírásokról és a fogyasztóvédelmi kihívásokról. Legutóbb például az európai vízügyi rendszerek beruházási igényeiről készült egy összefoglaló, mely hamarosan elérhető lesz a WAREG honlapján (www.wareg.org), emellett az európai árazási modellek összehasonlító elemzésének elkészítése is folyamatban van.
– Milyen előnyei vannak a tagságnak?
– A tapasztalat azt mutatja, hogy az együttgondolkodás és közös fellépés hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a nemzeti szabályozási kérdések kezelését is. Felvételét minden európai vízügyi szabályozó szervezet kérheti, amennyiben az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. A teljes jogú tagság helyett megfigyelői státusszal is részt lehet venni a szervezet életében.
– Jelenleg hány tagja van a szervezetnek?
– Örömmel mondhatom, hogy öt év alatt sikerült megduplázni a tagok számát: jelenleg már 27 szabályozó hatóság rendelkezik teljes jogú tagsággal és öt megfigyelői státussal. A WAREG életébe azonban lehetőség van együttműködési megállapodás révén is bekapcsolódni, jó példa erre a brazil szabályozó hatóságok szövetségével kötött megállapodás. Büszkeséggel tölt el, hogy a brazil szervezet képviselője éppen a budapesti közgyűlésre látogatott el először. A szervezet elsődleges fóruma a közgyűlés, amelyen minden tag képviselteti magát. Évente több közgyűlést tartunk, hivatalunk legutóbb 2016-ban adott otthont a rendezvénynek.
– Négy évvel ezelőtt a szervezet alelnökének választották. Mit jelent Ön számára ez a tisztség?
– Nagyon büszke vagyok rá, hogy a szervezet informális megalakulását követően 2015-ben, majd a hivatalos bejegyzést követően is alelnökké választottak. Mindig a kihívásokat kerestem és keresem most is. Célom, hogy olyan szakmai közeget, platformot hozzunk létre, ahol a különböző érdekek és nézetek, kihívások és megoldások is teret kapnak.
– Hogyan ítéli meg a szervezet elismertségét a nemzetközi együttműködés szintjén?
– A szervezet pozicionálása mindannyiunk érdeke, ezért az unió társszerveivel is szoros együttműködésre törekszünk. Párbeszédet folytatunk több regionális és nemzetközi szervezettel, például az OECD-vel, a Világbankkal vagy az IWA-val a víziközmű-szolgáltatás globális kérdéseiről. Az elmúlt évek sikereinek könyveljük el, hogy egyre több meghívást kapunk nemzetközi konferenciákra, szakmai rendezvényekre. Új kihívást jelent, hogy a szervezeten belül megindultak az első egyeztető tárgyalások a hulladékszolgáltatás területén kialakítandó együttműködéshez.
– Szinte nincs olyan nap, hogy ne lenne jele a klímaváltozásnak. Mennyiben módosítja ez a szabályozói környezet kialakítását?
– A klímaváltozás a vízügyi szabályozás területén is komoly gondot jelent, hiszen egy változó környezethez kell szilárd kereteket biztosítani a rugalmasság jegyében. Ráadásul tudjuk, hogy a jogszabályi keretek adott esetben komoly akadályt jelenthetnek egy rendkívüli helyzet kellő időben és megfelelő módon történő kezelésében. Az előrejelző szerep felvállalása ezért is alapvető feladat minden szabályozó hatóság és a WAREG hálózata számára.
– A közgyűlés a 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozó felvezető rendezvénye, amelynek szlogenje „Megelőzni a vízválságot”. Valóban ilyen komoly a baj?
– A népességnövekedés és a klímaváltozás okozta kihívások sokunk előtt ismertek. Ezek hatásait nap mint nap tapasztalhatjuk, de még így sem tudjuk pontosan megbecsülni jövőbeli mértéküket, következményeiket. Az összefogás és az együttgondolkodás abban azonban segít, hogy jobban megértsük az előttünk álló kihívásokat, és megtaláljuk azokra a leghatékonyabb válaszokat. A víz az emberiség előtt álló valamennyi problémával összefügg, legyen szó akár népesedési, élelmezési kérdésekről vagy klímaváltozásról. A WAREG a víziközmű-szolgáltatás területén az együttgondolkodás eszközével igyekszik válaszokat adni a kor kihívásaira.
Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült
