A fóti Károlyi-kastélyban már ezelőtt negyed évszázaddal sem laktak gyermekek – mondta lapunknak a klasszicista épület egykori tulajdonosa és jelenlegi lakója, Károlyi László gróf. Károlyiéknak soha nem volt problémájuk a park területén működő gyermekközponttal, mi több, éveken át támogatták az intézményt, és ahhoz is hozzájárultak, hogy a központ felvegye a család nevét. A parkban működő Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) cáfolta, hogy wellnessközpontot húzna fel a liget területén.
Árva gyermekek már régen nincsenek a gyermekközpontban – mondja Károlyi László gróf, aki az állam jóvoltából ma is a család ősi kastélyában él feleségével. Ennek megfelelően erős csúsztatás azt állítani, hogy a kastélyból kell kiköltözniük a hátrányos helyzetű, mozgás- és/vagy értelmileg sérült, illetve migráns gyermekeknek, hiszen már akkor sem a kastélyban voltak elhelyezve, amikor 1995-ben a Károlyi házaspár visszaköltözött Magyarországra.
A gróf hozzáteszi: évek óta hallják, hogy az itt található hatalmas területen lévő intézmények elköltöznek. Többek között a Károlyi István Gyermekközpont is. Amint azt lapunk korábban megírta, az itt gondozott gyermekeket minden bizonnyal még ebben a fél évben Kalocsán, Aszódon, Zalaegerszegen és Budán helyezik el. Természetesen Károlyiék nem szeretnék, ha a parkban szolgálati lakásokban élő nyugdíjas gondozókat, pedagógusokat kitennék otthonaikból, ahogy a gyermekközponttal sem volt gondjuk soha. Sőt a házaspár több mint egy évtizeden keresztül támogatta a Fóton gondozott gyermekeket. Hiába, közli Kenyeres Erzsébet, Károlyi László felesége, mert az intézmény mind lejjebb csúszott a lejtőn.
Akkoriban keresték meg őket azzal, engedélyezzék a gyermekközpontnak, hogy az intézmény felvehesse gróf Károlyi István nevét, emlékszik vissza a házaspár. Ebbe is beleegyeztek, de hathatós segítségük eredményét nem látták egy évtized után sem. Erzsébet asszonyt frusztrálta a helyzet, ezért egy idő után már nem támogatták az intézményt. A kapcsolat azonban azóta is teljesen rendezett, állítják.
Hogy a telekkel, a kastéllyal mi lesz, arról nekik sincsenek pontos információik. Az MNV Zrt., a terület tulajdonosa nem tájékoztatta a családot az ingatlannal kapcsolatos terveiről, ahogy lapunkat sem, lapzártánkig nem kaptunk választ feltett kérdéseinkre. Kormányzati körökből értesült a házaspár arról, hogy – bár még nincs végleges döntés a kastélyt illetően – a műemléki védettségű épületben protokolláris rendezvényhelyszínt alakítanának ki, ahol konferenciákat, szimpóziumokat tarthatnak majd. A Károlyi házaspár elmondja: kormányígérettel bírnak arra vonatkozóan, hogy az épület homlokzatát felújítják négy éven belül.
Az elmúlt esztendők során Károlyiéknak sikerült felújítaniuk a kastély első emeletének egyes részeit állami támogatással és vállalkozói segítséggel. A még néhány éve is romos, egykor a fóti gyermekváros által használt helyiségekben képzőművészeti tárlatokat, koncerttermet, iroda- és fogadószobákat alakítottak ki, ahogy megújultak a lépcsőházak is. A kiállítások az arisztokrata család műkincseire épülnek. A gróf édesapja – féltve a betörő szovjet csapatoktól – számos, a család tulajdonában álló műtárgyat adott át különböző múzeumoknak megőrzésre. Az intézmények ezek közül már többet visszaszolgáltattak, tudjuk meg a gróftól, de egyes megőrzésre átvett műkincseket vonakodnak visszaadni, azzal érvelve, hogy „akkor nem lenne mit kiállítaniuk”, közli Károlyi László. Nagyjából kétszáz-kétszázötven műtárgyról van szó.
Károlyi gróf azt szeretné, ha a műtárgyak mind visszakerülhetnének a fóti és a füzérradványi kastélyukba, és többé ne kerüljenek el onnan, akkor sem, ha ők eltávoznak. Ez a kitétel nem csak a fóti kastélyra vonatkozik: Károlyi László gróf édesanyja a Windisch-Grätz család leszármazottja volt, a sárospataki vár egykor a tulajdonukat képezte, a füzérradványi kastélyból a háború után oda is kerültek műtárgyak. (Egyébként az 1848/49-es szabadságharc leverésében közreműködő Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz leszármazottai olyannyira beilleszkedtek a magyar társadalomba, hogy Windischgraetz Lajos herceg részt vett az első világháború utáni frankhamisítási botrányban, amellyel a magyarok Trianonért akartak bosszút állni Franciaországon.)
A kastély mellett hatalmas park terül el. Az egykor száznegyven hektáros, Magyarország egyik legszebb angol parkjaként számontartott terület mára töredékére olvadt. A kastély körül ma mintegy harminchét hektárnyi liget található, többek között azért is, mert nagyjából tizenöt hektárt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat használ terápiás céljaira, a kastélytól több kilométerre található területen egy lovasterápiás központot alakított ki. Tevékenységükről, amelynek kétségtelen a társadalmi haszna, lapunk is többször beszámolt.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat érdeklődésünkre kifejtette: a fóti Lovasterápiás Központnak nem volt, nincs, és nem lesz köze a gyermekközpont bezárásához. Azt írták továbbá, hogy a Lovasterápiás Központ területét nem bővítették tizenegy hektárral, hanem egy általuk tizenkilenc éve használt, tizenegy hektáros állami tulajdonú terület átminősítését kérték a fóti önkormányzattól, hogy tetőt építhessenek a lovaspályájuk fölé.
Az átminősítés megtörtént, ezzel elérték, hogy rossz időjárási körülmények között is megtarthatják lovasterápiás foglalkozásaikat. Az általuk használt terület a gyermekváros szomszédságában fekvő, szemetes, elhanyagolt földdarab volt, állítják, amelyet több száz segítőjük több tízezer önkéntes munkaórája, pályázatok és támogatóik segítségével sikerült rendbe tenniük. Rámutattak: a terület felügyeletét több hatóság látja el, az NGYSZ évek óta szeretné megkapni a kezelési jogokat, eddig sikertelenül, de továbbra is próbálkoznak. Leszögezték: nem terveztek luxusszállodát vagy wellnessközpontot a területre, amint arról a hírek szóltak. Ugyanakkor több mint tíz éve pályáznak sikertelenül egy, a mostaninál nagyobb lovasterápiás központ létrehozása érdekében, eddig eredménytelenül.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy jelenleg is folyamatban van egy pályázatuk, amelyben szerepel terápiás kezelőhelyiség, fedeles lovarda, gyógymedence és szálláslehetőség kialakítása fogyatékkal élő gyerekek és kísérőik számára.
Mindenki végig tud vinni projekteket Magyarországon, csak a volt tulajdonosok nem – fakad ki Kenyeres Erzsébet, Károlyi László felesége, hozzátéve, hogy akárhányszor szépíteni akarták a parkot, mindig „cirkusz” lett belőle, „mintha még mindig a kommunizmusban élnénk”. A parkot a jövőben mindenképpen szeretnék megnyitni a fótiak előtt, ahol egy, a vácrátótihoz hasonló, szabadidő eltöltésére alkalmas terület jönne létre.
