Az év első négy hónapjában több mint hárommilliárd euró volt a külkereskedelmi többlet, így a kedvező külkereskedelmi folyamatok áprilisban is folytatódtak. Az adatok nem csupán az olajárak zuhanása miatti cserearány- javulást, hanem a kivitel érdemi felfutását is mutatják.
Az év első négy hónapjában hárommilliárd-húszmillió euró (930 milliárd forint) volt a külkereskedelmi többlet, azaz 552 millióval több, mint a múlt év azonos időszakában. Január–áprilisban a kivitel nyolc, a behozatal 6,6 százalékkal nőtt euróban számolva – jelentette első becslése alapján tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok azt mutatják, hogy a kedvező külkereskedelmi folyamatok áprilisban is folytatódtak – mondta Marczinkó Zoltán István, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán. Közölte, ebben jelentős szerepet játszott, hogy az Audi és a Mercedes is beindította magyarországi üzemeiben a harmadik műszakot. Hozzátette, a német külkereskedelmi adatok szintén kedvezők, és Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere az Európai Unió, ezen belül pedig Németország. Rámutatott: a feldolgozóipar mellett az agrárium is kivette részét az idei magyar külkereskedelmi adatok alakulásából. Példaként említette a bárányexportot a húsvéti ünnepek idején.
Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei az unió országai mellett, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország, amelyek meghatározó vevői a magyar áruknak. Az Oroszországba irányuló magyar kivitel ugyanakkor csökkent az elmúlt időszakban, elsősorban a gyógyszeripari értékesítés visszaesése miatt – jelezte Marczinkó Zoltán István. Mint mondta, a déli nyitás hatása még nem érzékelhető a magyar külkereskedelmi mérlegben. A keleti nyitásnak ugyanakkor már mutatkoznak az első eredményei. Ez az egyiptomi elnök múlt heti magyarországi látogatása során is tapasztalható volt, amit az aláírt egyezmények és megállapodások is mutatnak – emelte ki. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette, az import exporténál gyorsabb növekedése a belső kereslet megugrását tükrözheti.
Az adatok nem csupán az olajárak zuhanása miatti cserearány-javulást, hanem a kivitel érdemi felfutását is mutatják. Ez utóbbi részben az európai konjunktúra élénkülésének, nagyrészt azonban az újabb autóipari és más iparágak kapacitásnövelésének köszönhető – fejtette ki. Úgy fogalmazott, a külkereskedelmi kilátások továbbra is kedvezők, mivel a tavalyinál gyengébb euró, a jóval alacsonyabb olajárak és az Európai Központi Bank mennyiségi lazítása pozitív hatással lehetnek az európai konjunktúrára, így élénkülhet a külső kereslet, ami ellensúlyozhatja a belső kereslet importnövelő hatását.
A növekvő külkereskedelmi többlet jelentős mértékben javítja a cserearányt, mivel az alacsonyabb olaj- és energiaárak akár kétmilliárd euróval csökkenthetik az energiaimport értékét. Az elemző a várhatóan látványosan tovább javuló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hatására a forint erősödésére számít középtávon.
Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei az unió országai mellett, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország, amelyek meghatározó vevői a magyar áruknak. Az Oroszországba irányuló magyar kivitel ugyanakkor csökkent az elmúlt időszakban, elsősorban a gyógyszeripari értékesítés visszaesése miatt – jelezte Marczinkó Zoltán István. Mint mondta, a déli nyitás hatása még nem érzékelhető a magyar külkereskedelmi mérlegben. A keleti nyitásnak ugyanakkor már mutatkoznak az első eredményei. Ez az egyiptomi elnök múlt heti magyarországi látogatása során is tapasztalható volt, amit az aláírt egyezmények és megállapodások is mutatnak – emelte ki. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette, az import exporténál gyorsabb növekedése a belső kereslet megugrását tükrözheti.
Az adatok nem csupán az olajárak zuhanása miatti cserearány-javulást, hanem a kivitel érdemi felfutását is mutatják. Ez utóbbi részben az európai konjunktúra élénkülésének, nagyrészt azonban az újabb autóipari és más iparágak kapacitásnövelésének köszönhető – fejtette ki. Úgy fogalmazott, a külkereskedelmi kilátások továbbra is kedvezők, mivel a tavalyinál gyengébb euró, a jóval alacsonyabb olajárak és az Európai Központi Bank mennyiségi lazítása pozitív hatással lehetnek az európai konjunktúrára, így élénkülhet a külső kereslet, ami ellensúlyozhatja a belső kereslet importnövelő hatását.
A növekvő külkereskedelmi többlet jelentős mértékben javítja a cserearányt, mivel az alacsonyabb olaj- és energiaárak akár kétmilliárd euróval csökkenthetik az energiaimport értékét. Az elemző a várhatóan látványosan tovább javuló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hatására a forint erősödésére számít középtávon.
