Maratoni obstrukciós beszédbe fogott szerdán Rand Paul republikánus szenátor, elnökjelölt-aspiráns annak a jogszabályi kitételnek a meghosszabbításáról folytatott vitában, amely törvényi alapjául szolgál annak, hogy a hírszerző szolgálatok gyűjthessék az amerikaiak telefonhívásaira vonatkozó metaadatokat
„Úgy gondoljuk, hogy a kormányzatnak nem lenne szabad állandóan gyűjtenie az ember telefonhívásaira vonatkozó adatokat anélkül, hogy a nevét bírói felhatalmazásba foglalnák, és megmondanák a bírónak, az a gyanújuk, hogy bűnt követett el” – jelentette ki a halogató akciót kezdeményező Rand Paul republikánus szenátor. A maratoni obstrukciós beszédhez Ron Wyden demokrata szenátor és mások is csatlakoztak. A telefon- és e-mail megfigyelés igazolásául használt, úgynevezett Patriot-törvény 215-ös cikkének hatálya június 1-jén jár le, de annak meghosszabbításáról elvileg péntekig kellene dönteni, mert a szövetségi törvényhozás munkája akkortól tíz napon át szünetel.
A szövetségi alsóház által elfogadott tervezet – amelyet Barack Obama amerikai elnök kész lenne aláírni – a tömeges és válogatás nélküli adatgyűjtés helyett bevezetné azt a gyakorlatot, hogy az NSA minden konkrét ügyben bírósági felhatalmazással kérje ki a telefontársaságoktól az egyes beszélgetésekre vonatkozó adatokat.
A jogszabály egyúttal azt is megengedné a megfigyelt informatikai és telekommunikációs cégeknek, hogy a korábbiaknál többet tárjanak fel abból, milyen mértékben vonta be őket az NSA az adatgyűjtésbe.
A szenátusi republikánus vezetők ugyanakkor ehelyett – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – a Patriot-törvény lejáró passzusának hatályát kívánják meghosszabbítani. A 215-ös cikk feltétel nélküli továbbéltetését a demokrata szenátorok is ellenzik. Vezetőjük közölte: addig nem hajlandó rávenni az övéit a hosszabbítás támogatására, amíg nem világos, hogyan fogják átalakítani az adatgyűjtési programot.
Az NSA Patriot-törvényre hivatkozó tömeges adatgyűjtési gyakorlatát 2013-ban fedte fel az ügynökség egyik volt informatikus munkatársa, Edward Snowden, aki Moszkvába szökött.
A szövetségi alsóház által elfogadott tervezet – amelyet Barack Obama amerikai elnök kész lenne aláírni – a tömeges és válogatás nélküli adatgyűjtés helyett bevezetné azt a gyakorlatot, hogy az NSA minden konkrét ügyben bírósági felhatalmazással kérje ki a telefontársaságoktól az egyes beszélgetésekre vonatkozó adatokat.
A jogszabály egyúttal azt is megengedné a megfigyelt informatikai és telekommunikációs cégeknek, hogy a korábbiaknál többet tárjanak fel abból, milyen mértékben vonta be őket az NSA az adatgyűjtésbe.
A szenátusi republikánus vezetők ugyanakkor ehelyett – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – a Patriot-törvény lejáró passzusának hatályát kívánják meghosszabbítani. A 215-ös cikk feltétel nélküli továbbéltetését a demokrata szenátorok is ellenzik. Vezetőjük közölte: addig nem hajlandó rávenni az övéit a hosszabbítás támogatására, amíg nem világos, hogyan fogják átalakítani az adatgyűjtési programot.
Az NSA Patriot-törvényre hivatkozó tömeges adatgyűjtési gyakorlatát 2013-ban fedte fel az ügynökség egyik volt informatikus munkatársa, Edward Snowden, aki Moszkvába szökött.
