„Csökkenteni kell a labdarúgó-bajnokság első osztályának létszámát” – mondta Csányi Sándor. Azt azonban egyelőre az MLSZ elnöke sem tudja, hogy mikor és mennyire lehet redukálni az NB I.-es csapatok számát. Megnéztük, hogy a környező országokban hány együttes futballozik a legmagasabb szinten.
Szolnok, Szeged, Eger, Győr, Veszprém, Zalaegerszeg – ezek azok a nagyobb magyarországi városok, ahol már nem a futball a legnépszerűbb sportág. Ezeken a megyeszékhelyeken a kosárlabda-, kézilabda- és vízilabda-mérkőzésekre jóval többen járnak, mint focira. És úgy tűnik, ez jó ideig így is marad, hiszen az MLSZ csökkenteni akarja az NB I. létszámát. Márpedig egy tizenkét csapatos első osztály cseppet sem kedvezne a vidéki labdarúgásnak. Körbenéztünk, a környező országokban hány csapat szerepel a legmagasabb ligában.
Jugoszlávia szétesése után elváltak egymástól a délszláv focibajnokságok. Szlovéniában tíz csapat harcol az első osztályban, de délnyugati szomszédunk lakossága csupán kétmillió. Lényegesen komolyabb játékerőt képvisel a világ futballjában a 4,3 milliós népességű Horvátország, amelynek válogatottja állandó résztvevője az Európa- és világbajnokságoknak, igaz, klubszinten már nem olyan meghatározó Európában, mint régebben. A bajnokság legmagasabb osztályát ott is drasztikusan csökkentették, a korábbi tizenhatról tízre. A 7,2 milliós Szerbia Superligájában – hozzánk hasonlóan – tizenhat csapat harcol egymással. A három entitásból álló, 3,8 millió lakosú Bosznia-Hercegovinában a Premijer Ligában szintén tizenhat együttes van. A szisztéma ugyanaz, mint nálunk: minden szezon végén az utolsó két együttes búcsúzik az első osztálytól. Abban is hasonlók hozzánk, hogy a bajnokcsapat a Bajnokok Ligája második selejtezőkörében, a kupagyőztes és a bajnokság második helyezettje a második, míg a harmadik az Európa Liga első körében indulhat.
Romániában nagyjából húszmillióan laknak, és labdarúgó-bajnokságuk jóval erősebb a miénknél. Az elmúlt száz évben az élvonalban szereplő csapatok száma gyakran változott. Sokáig tizennégy csapatos volt az élvonal, amely aztán 2008-tól tizennyolcra bővült, de náluk az utolsó négy esik ki az élvonalból. Az 5,3 milliós Szlovákia Fortuna Ligájában tizenkét klub szerepel, a 10,5 milliós Csehországban pedig hozzánk hasonlóan tizenhat. Az osztrák Bundesligában csupán tíz együttes játszik.
Jugoszlávia szétesése után elváltak egymástól a délszláv focibajnokságok. Szlovéniában tíz csapat harcol az első osztályban, de délnyugati szomszédunk lakossága csupán kétmillió. Lényegesen komolyabb játékerőt képvisel a világ futballjában a 4,3 milliós népességű Horvátország, amelynek válogatottja állandó résztvevője az Európa- és világbajnokságoknak, igaz, klubszinten már nem olyan meghatározó Európában, mint régebben. A bajnokság legmagasabb osztályát ott is drasztikusan csökkentették, a korábbi tizenhatról tízre. A 7,2 milliós Szerbia Superligájában – hozzánk hasonlóan – tizenhat csapat harcol egymással. A három entitásból álló, 3,8 millió lakosú Bosznia-Hercegovinában a Premijer Ligában szintén tizenhat együttes van. A szisztéma ugyanaz, mint nálunk: minden szezon végén az utolsó két együttes búcsúzik az első osztálytól. Abban is hasonlók hozzánk, hogy a bajnokcsapat a Bajnokok Ligája második selejtezőkörében, a kupagyőztes és a bajnokság második helyezettje a második, míg a harmadik az Európa Liga első körében indulhat.
Romániában nagyjából húszmillióan laknak, és labdarúgó-bajnokságuk jóval erősebb a miénknél. Az elmúlt száz évben az élvonalban szereplő csapatok száma gyakran változott. Sokáig tizennégy csapatos volt az élvonal, amely aztán 2008-tól tizennyolcra bővült, de náluk az utolsó négy esik ki az élvonalból. Az 5,3 milliós Szlovákia Fortuna Ligájában tizenkét klub szerepel, a 10,5 milliós Csehországban pedig hozzánk hasonlóan tizenhat. Az osztrák Bundesligában csupán tíz együttes játszik.
