Az Európai Unió országait érintő biztonságpolitikai, illetve energiaügyi kihívások kezeléséről rendeztek tegnap konferenciát Brüsszelben. A jelen lévők egyetértettek abban, hogy újra kell gondolni a kontinens biztonsági stratégiáját.
Korábban Európa magától értetődő adottságnak tekintette saját biztonságát, ma azonban már nyilvánvaló, hogy mind keleti, mind déli irányból különböző fenyegetések érik a kontinenst – hangsúlyozta az Antall József Tudásközpont és a Wilfried Martensről elnevezett európai néppárti elemző műhely által szervezett konferencia nyitóbeszédében Didier Reynders belga külügyminiszter.
Navracsics Tibor magyar EU-biztos az Európai Uniót, valamint a közép- és kelet-európai térséget érintő kihívásokról szóló pódiumvitában felhívta a jelen lévők figyelmét, hogy az európai identitásnak mindenfajta kultúra és minden közösség iránti nyitottságot, befogadó jelleget, toleranciát és szolidaritást kell tükröznie. Hozzátette, helytelen lenne, ha a konferencia témájának megjelöléséből bárki olyan következtetést vonna le, hogy az Közép-Európa Európától elkülöníthető fogalom. A kelet-közép-európai régió mindig is Európa része volt, és csupán intézményi szempontból, az Európai Unión belüli tagság elnyerésének időpontját illetően nevezhetők a térség tizenegy esztendővel ezelőtt csatlakozott országai „új EU-tagállamoknak”. Ennek az elnevezésnek – tette hozzá – az is oka, hogy azóta nem volt újabb jelentős bővítési hullám, és a Nyugat-Balkán nagy része máig az unión kívül marad.
Jamie Shea, a NATO újszerű kihívásokkal foglalkozó főtitkár-helyettese, Alfredo Conte, az Európai Unió külügyi szolgálatának stratégiai tervezési osztályvezetője, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke és Grúber Károly, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai kül- és biztonságpolitikával foglalkozó igazgatója egyaránt hangsúlyozta, hogy Európának újra kell gondolnia saját biztonsági stratégiáját. Jamie Shea kiemelte, hogy most a NATO és az EU is elsősorban a vele földrajzilag szomszédos térségre fordítja a figyelmét. Európának – mondta az ukrajnai orosz katonai fellépésre utalva – az eddiginél több erőfeszítést kell tennie az elrettentés érdekében. Hangsúlyozta, a legrosszabb, mindenképpen elkerülendő forgatókönyv az lenne, ha az oroszok NATO-terület ellen is katonai támadást intéznének. A második fő feladat – tette hozzá – Ukrajna ellenálló képességének a növelése. Elmar Brok megjegyezte: „naivak voltunk”, azt feltételezve, hogy a politikai ellentétek megoldási eszközei között Európában többé nem jöhet számításba az erőszak alkalmazása.
Grúber Károly felszólalásában utalt arra a politikai elemző körökben manapság divatos felvetésre, miszerint az Európai Uniónak nincs külpolitikája. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem egyetlen állam, hanem többpólusú és többrétegű rendszer, amelyen belül nem érvényesül a teljesen egységes külpolitika folytatását lehetővé tevő alá- és fölérendeltség. A magyar diplomata – elismerve az európai védelmi erőfeszítések növelésének szükségességét – felhívta a figyelmet arra, hogy az európai országok még mindig nem jutottak túl teljes mértékben a válságon, és a gazdasági növekedés alacsony szintje gátat szab a katonai fejlesztési lehetőségeknek is.
A brüsszeli konferencia második pódiumbeszélgetésének részvevői – Bácsi-Nagy Andrásnak, a Mol nemzetközi kommunikációs igazgatójának a vitavezetése mellett – a fenntartható energiaellátásról, az európai energiaunió kilátásairól és Európa energetikai versenyképességéről folytattak eszmecserét.
