Hazánk egyik legjelentősebb barokk palotája, az edelényi L’Huillier-Couburg kastély adott otthont egy különleges rajzpályázat eredményhirdetésének, amelyen Borsod-Abaúj-Zemplén megye épített értékei, természeti örökségei, népszokásai és egyéb jelképei elevenednek meg. Tokaj szőlővesszei, Diósgyőr és Boldogkő vára mellett matyó hímzőasszonyok és a muhi csata elgondolkodtató szakrális emlékműve is megihlették az óvodás és iskoláskorú gyermekeket, akik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság felhívására fogtak ecsetet.
Szerdán délelőtt méltó helyen, Észak-Magyarország legimpozánsabb palotájában, az edelényi L’Huillier-Couburg kastélyban hirdették ki annak a különleges rajzpályázatnak az eredményét, amelyen Borsod-Abaúj-Zemplén megye kincsei elevenednek meg. „Már maga a helyszín is friss impulzusokkal motiválhatja kis alkotóinkat a további rajzok készítésére”- mondta Edelényben Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnöke, utalva arra, hogy a képzőművészeti rendezvénynek a megye egyik legjelentősebb építészeti értéke adott helyet. És valóban, a megyei értéktár bizottság felhívására készített rajzok és festmények között újra-és újra felbukkant a közelmúltban újjászületett edelényi L’Huillier-Couburg kastély, és az azt körülölelő Bódva- folyó.
Bánné dr. Gál Boglárka ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy manapság a médiumokból sok-sok szelektálatlan információ jut el a gyermekekhez, olyan tartalmak, amelyek nemhogy értéket képviselnének, de kifejezetten károsak a felnövekvő generáció személyiségfejlődésére. Kiemelte, hogy napjaink információbőségében segíteni kell eligazodni a gyermekeket, a talmi helyett a valódi értékekre terelni a figyelmet, s irányt mutatni a helyes választás tekintetében. Miképp mondta, a legfontosabb értékközvetítő közeg a család és az iskola, ezért is örül különösen annak, hogy a megye értékeit bemutató rajzpályázatba iskolákat, óvodákat és persze pedagógusokat is sikerült bevonni.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottságnak a rajzpályázattal több célja is volt, a szabadidő hasznos eltöltésén túlmenően azt is szerették volna elérni a szervezők, hogy a megszólított korosztályoknál is népszerűsítsék a megye értékeit. „A beérkezett alkotásokat végignézve örömmel láttam, hogy a rajzokon visszaköszönt több emblematikus műemlékünk, mint a diósgyőri, vagy a sárospataki vár, de megjelentek mellette a vidéket jellemző nádfedeles parasztházak is. Szívmelengető érzés, hogy a természetnek is kiemelt figyelmet fordítottak a kis művészeink”- mondta összegzésül az elnökasszony, aki végezetül arra buzdította a jelenlevőket, hogy alakítság meg a helyi értéktárakat, ezzel is gazdagítva településüket, öregbítve a megye és Magyarország hírnevét.
A szerdai eredményhirdetésen kiderült, hogy a legapróbbak közül egy miskolci kislány, Juhos Zsófia alkotása nyerte el leginkább a zsűri tetszését, amely a Diósgyőri várat ábrázolja. Az általános iskola alsó tagozatának kategóriájában Gömze Dalma diadalmaskodott, akit a Tokaji szőlőhegyek ihlettek meg, felső tagozatosok közül pedig egy matyó lány vitte a pálmát, Paczók Noémi festményén egy régi mezőkövesdi tájházat láthatunk. A díjazottak alkotások között találjuk Boldogkő várát, Edelény kastélyát, egy aprófalu, Tornaszentandrás román kori plébániatemplomát, a vadregényes Rakacai-tavat, de a térségre jellemző népi kismesterségeket is ügyesen ábrázolták a gyerekek, mint például a matyó hímzőasszonyokat, vagy a sárospataki mézeskalácsosokat.
A rajzpályázatnak köszönhetően Edelény impozáns kastélyának falain a megye történelmi emlékei is megelevenedtek, miképp a muhi csata szakrális emlékműve. Mindemellett Tokaj szőlővesszei és a borkészítés hagyományai, valamint Délborsod híres gyümölcse, a szomolyai rövidszárú, fekete cseresznye is visszaköszönt a rajzokon, festményeken. Az ifjú tehetségek alkotásaiból a közeljövőben tárlat nyílik Borsod-Abaúj-Zemplén megye székházában, a Megyeházán.
Mint arról a Magyar Hírlap folyamatosan beszámol, Borsod-Abaúj-Zemplén megye értéktára egyre bővül, legutóbb arról írtunk, hogy nemzeti értékké vált egy tradicionális tájjellegű étel, a cigándi apróbéles, az első teljes magyar nyelvű Szentírást, a Vizsolyi Bibliát pedig hungarikummá minősítették a közelmúltban.
