Elérheti a GDP egy százalékát – azaz körülbelül a háromszázmilliárd forintot – a közfoglalkoztatásra fordított összeg 2016-ban. A minap bedobott ötlet az alapjövedelem bevezetéséről a munkavállalás ellen hat, ezért nem helyeselhető – jelentette ki tegnap Czibere Károly államtitkár egy budapesti konferencián.
A Tárki elemzése rámutat, Magyarországon csökkent a szegénység mértéke és a méretei is (Fotó: Hegedüs Róbert)
A költségvetésből a közfoglalkoztatásra szánt összeg a tervek szerint jövőre elérheti a bruttó nemzeti termék (GDP) egy százalékát – közölte Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. A szegénység elleni fellépésről szóló konferenciasorozat tegnapi, a foglalkoztatást körüljáró rendezvényén Czibere Károly beszámolt arról, hogy mára elérte a kétszázezret a közfoglalkoztatottak száma. Míg tavaly 230 milliárd forintot fordítottak közfoglalkoztatási programokra, az idén az összeg 270 milliárd forintra nőtt, jövőre pedig elérheti a GDP egy százalékát, azaz a háromszázmilliárd forintot. Az államtitkár úgy vélte, „közös ügyeinket csak együtt gondolkodva, konszenzussal lehet megoldani. Az nem lehet, hogy az értelmiség mellébeszéljen, és elszalasszon egy lehetőséget a szegénység elleni küzdelemben”.
Hangsúlyozta azt is, hogy a szolidaritás minden társadalompolitika alapja. A szociális biztonság alapérték – mondta –, amelyet leginkább munkahelyteremtéssel és foglalkoztatással lehet elérni. A munkavégzés pedig az emberi méltóság fontos garanciája, az önbecsülés, az önmegvalósítás, az értékteremtés fontos eszköze. Szerinte ezek miatt sem helyeselhető a PM által felvetett, mindenkinek járó alapjövedelem ötlete, hiszen az a munkavállalás ellen ösztönöz.
Az államtitkár szól arról is, hogy a társadalmi felzárkózás nem képzelhető el a foglalkoztatás növekedése nélkül, az alapvető cél tehát az, hogy minél többen tudjanak munkát vállalni az elsődleges munkaerőpiacon. Czibere Károly beszámolója szerint ma közel négyszázezerrel többen dolgoznak, mint öt évvel ezelőtt, és a foglalkoztatottak száma megközelíti a 4,2 milliót (utoljára a 90-es években volt ilyen mértékű), a munkanélküliségi ráta ugyanakkor nem éri el a hét százalékot. Hangsúlyozta: fontos, hogy azoknak, akik nem tudnak belépni az elsődleges munkaerőpiacra, különféle közösségi foglalkoztatási formák álljanak rendelkezésükre. Ilyen a közfoglalkoztatás, az aktivitás ugyanis alkalmas az esélyteremtésre. A közfoglalkoztatás jövedelempolitikai és szegénységenyhítő eszköz, amelynek fontos célja a foglalkoztathatóság és a munkavégző képesség fenntartása.
Az államtitkár szólt arról is, hogy mindig azt hangsúlyozzák, a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz, amely segíti a programokban részt vevőket, hogy a segélyezettségből átlépjenek az elsődleges munkaerőpiacra. A Központi Statisztikai Hivatal és a Tárki elemzése szerint az utóbbi időszakban csökkent a szegénység mértéke és mélysége – tette hozzá Czibere Károly.
