Fegyelmezett gazdálkodással tartható lesz az idei évi, 2,4 százalékos államháztartási hiány, annak ellenére is, hogy a költségvetés kiadási oldalának összegét meg kell emelni – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
Szerinte az előre hozott 2016-os költségvetési koncepció inkább előnyökkel jár, de a második félévben felbukkanhatnak a kockázatok, amelyek ebben a tervben nem szerepelhetnek. A szakember a brókerbotrányok kapcsán aláhúzta: fejleszteni kell a Magyar Államkincstárat, az önkormányzatok finanszírozási helyzetét pedig bizonyos esetekben centralizálni szükséges.
Kovács Árpád
– Hogy jön össze az idei évre kitűzött GDP-arányos 2,4 százalékos hiánycél akkor, amikor többletterhek bukkantak fel finanszírozási oldalon?
– Egyfelől a 2015-ös központi költségvetés kiadási oldalát meg kell emelni, hiszen például a Liget-projekt, az Erste-tulajdonrész megvásárlása, valamint a BKV ígért rendbetétele több tízmilliárd forintos új elköteleződést jelent a kormány számára. Ezzel együtt ha fegyelmezett marad a gazdálkodás, és nem bukkannak fel újabb tételek, akkor tartható lesz az idei évi, 2,4 százalékos államháztartási hiány. Másfelől a büdzsé első háromhavi teljesülése lehetővé teszi a korábbi, eddig beváltatlan ígéretek teljesülését.
– Jöhet a költségvetés első nagy módosítása?
– A kormány javaslata az idei költségvetés kiadási főösszegét 61 milliárd forinttal, bevételi főösszegét pedig 46 milliárd forinttal növelné, vagyis összesen a pénzforgalmi hiány 15 milliárd forinttal emelkedne. Hozzá kell azonban tenni, hogy időarányosan, ha összevetjük a 2014-es és a 2015-ös költségvetés helyzetét, „szépek a számok”. A bevételi oldal az év első negyedévében jól alakult, köszönhetően a teljesülő adóbevételeknek, vagyis megteremtődött a költségvetési mozgástér a fentebb említett tételek kifizetésére.
– Mit hoz a „központi konyhára” a tervnél várhatóan magasabb idei gazdasági növekedés?
– Szigorúan a magánvéleményemet mondom, a Költségvetési Tanács később foglal állást a gazdasági növekedés témakörében, így az esetleges pluszpénzekről sem tudok nyilatkozni. Ugyanakkor várhatóan három százalék körüli lesz az idei gazdasági növekedés a jelenleg hatályban lévő 2,5 százalékkal szemben. Nem pusztán a gazdaság javuló teljesítménye számít azonban, hanem az is: a jegybanki kamatcsökkentés hatására ez a pálya összehasonlíthatatlanul jobb a korábbi évek költségeivel, és az országkockázati felár is lejjebb ment. Eközben csökkenhet az államadósság, aminek azonban vannak feltételei: gazdasági dinamika és jó árfolyam.
– A németországihoz hasonlóan előre hozott költségvetésünk lesz. Mivel járhat ez?
– Az előre hozott 2016-os költségvetési koncepció inkább előnyökkel jár, de a második félévben felbukkanhatnak a kockázatok, amelyek ebben a tervben eleve nem szerepelhetnek. Összességében azonban pozitív, hogy a magyar állam hosszabb távon is kiszámítható pénzügyi folyamatokkal rendelkezik.
– Támogatja-e a Magyar Államkincstár fejlesztését: egy kvázi állami önkormányzati bank felállítását?
– Ugyancsak a magánvéleményemet tudom rögzíteni: az elmúlt időszakban kipattant brókerbotrányok megmutatták, hogy fejleszteni kell a Magyar Államkincstárat, valamint nem elegendő az önkormányzatok jogi helyzetét, jogi állását rendezni. Valószínűleg a helyhatóságok finanszírozási helyzetét bizonyos esetekben centralizálni is szükséges. De ha a kormány a teljes önkormányzati számlavezetést a kincstárhoz delegálja, a fejlesztések elvégzéséhez több év is szükséges lehet. Az átalakítás időigényét ugyanis már az ötlet korábbi felmerülésekor is vizsgálta a kormány.
