Erős jelek utalnak arra, hogy van víz a Marson. A felfedezést publikáló dán kutatók a Curiosity rover adatai alapján arra készülnek, hogy megállapítsák a vörös bolygó felszíne alatt folyékony halmazállapotban feltehetően még mindig létező víz mennyiségét. A NASA vezető tudósai bejelentették, hogy legfeljebb harminc éven belül bizonyíték lesz a kezükben a földön kívüli létformák létezéséről.
Nemcsak a Mars sarki jégsapkáiban, hanem a bolygó más területein, a felszínhez közel is lehet folyékony víz – jelentették be a dán Niels Bohr Intézet kutatói, akik tanulmányukat a Nature Geoscience nevű lapban tették közzé. A kutatók a Curiosity nevű marsjáró által vett talajmintákban kálcium-perklorátot mutattak ki. A vegyület egyik tulajdonsága, hogy csökkenti a víz fagyáspontját, amely így nem dermed meg, hanem telített sós oldatként fordul elő a talaj közelében. A kálcium-perklorát adszorbeálja – kivonja – a vizet a légkörből, a tudósok szerint ez lehet a magyarázat a Curiosity számos felvételére, amelyen az látható, hogy a téli napfelkelték idején ködszerű anyag lebegett a marsjáró környezetében a talaj közelében.
A kutatók most arra készülnek, hogy a Curiosity által mért hőmérsékleti adatok és a páratartalom alapján megállapítsák a ködfátyolban lévő víz mennyiségét. A tudósok azt is megállapították, hogy a marsi éjszakákon a köd a talajon vékony jégréteget alkot, felolvadása után azonban beszivárog a laza talajba. A szonda korábban olyan gömbölyű kavicsokat talált, amelyeket minden bizonnyal hosszú ideig meglévő vízfolyás kerekített le. Ezt támasztják alá a Sharp-hegynél felfedezett üledékes kőzetek is, amiből a dán tudósok azt a következtetést vonták le, hogy a Gale-kráter területén egykor hatalmas tó lehetett.
Morten Bo Madsen, a kutatócsoport vezetője szerint négy és fél milliárd éve a Marson legalább hatszor több víz volt, és lényegesen vastagabb volt a légköre is. A dán szakemberek ugyanakkor nem reménykednek, hogy egyhamar életet találhatunk bolygószomszédunkon, mert az nagyon hideg és száraz, vékony atmoszféráján pedig könnyedén áthatol az űrből érkező veszélyes sugárzás.
Ellen Stofan, a NASA vezető kutatója és munkatársai néhány nappal korábban meghökkentő bejelentést tettek washingtoni előadásukon. Állításuk szerint egy évtizeden belül határozott jeleket találunk a Földön kívüli életre, húsz-harminc éven belül pedig erről bizonyíték is lesz a NASA kezében. Meglepően gyakran fordulnak elő ugyanis hatalmas óceánok az eddig felfedezett égitesteken, az ideális körülményekhez pedig még a korábban elengedhetetlennek vélt, úgynevezett lakható zónára sincs szükség. Saját naprendszerünkben a lehetséges jelöltek között szerepel a Jupiter holdjai közül a Európa és a Ganimédesz vagy a Szaturnusz kísérője, az Enceladus. Ezeken kívül egyes törpebolygók és egyéb holdak is rendelkezhetnek folyékony vízzel, nem beszélve az exobolygókról, amelyek saját csillaguk mellett egy-egy nagyobb társukra is támaszkodhatnak az ideális feltételek kialakításában. Stofan elmondta, a NASA azt tervezi, hogy 2022 előtt feltérképezi a az Európát, a kétmilliárd dolláros küldetés fő célja pedig az lesz, hogy megkeresse azon az élet nyomait. Mindemellett hangsúlyozta, hogy földön kívüli élet alatt nem annyira intelligens életformákat, mint inkább az élet apró, mikroszkopikus méretű jeleit értik.
Érdekesség, hogy Bill Clinton volt amerikai elnök is arról beszélt egy tévécsatornának, hogy biztosan nem vagyunk egyedül az univerzumban.
Késik a szállítmány
Két perccel a tervezett indítás előtt lefújták tegnap a SpaceX nevű amerikai magáncég teherűrhajójának indítását a kedvezőtlen időjárás miatt. A Dragont ma várhatóan ismét megpróbálják fellőni, az űrhajó feladata, hogy csaknem két tonna utánpótlást szállítson a Nemzetközi Űrállomásra. Az újabb startot is bizonytalanná teheti azonban, hogy a floridai Cape Canaveral környékén a meteorológusok újabb vihar kialakulásának lehetőségét jelezték. A Dragon elhalasztott útja már a hatodik küldetés, amelyet a SpaceX és a NASA megállapodása értelmében hajt végre a magáncég, egyúttal a második, amelyben a hordozórakéta első fokozatát megkísérlik épségben visszajuttatni a Földre, hogy később újra felhasználhassák. Az első kísérletben a rakétát ugyan sikerült befogni, de darabokra tört a landoláskor.
Oroszok a Holdon?
Hold-expedíciót tervez Oroszország, amely 2029-2030-ra szeretné eljuttatni a kozmonautáit kísérőnkre - jelentette be tegnap Moszkvában Igor Komarov, az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz vezetője. A program tervei szerint először az emberekkel végrehajtandó küldetések előtt automata berendezésekkel készítenék elő a landolást. Komarov elmondta azt is, hogy a hivatal hamarosan kiválasztja az új, szupernehéz hordozórakéta gyártóját is. A Roszkozmosz vezetője hangsúlyozta, hogy Oroszországnak vezető szerepet kell vállalnia az űr hasznosításában, beleértve a Holdra, a Marsra és a Naprendszer más égitesteire irányuló küldetések megvalósítását. Az elképzelések szerint az oroszok először egy állandó űrállomást alakítanak ki a Hold körül, a leszállóegységek arról ereszkednének le a felszínre.
