Bár a Pécsi Direkt Kft., az Alexandra könyvbirodalom anyacége ellen csak a múlt héten kezdődött a felszámolási eljárás, a cég ellen az elmúlt években sorozatban indultak végrehajtások.
Jó volna, ha a boltok nem azonnal akarnának eladni egy könyvből minden példányt, egy-másfél évet adni kellene (Fotó: MH)
A legnagyobb magyarországi könyvesbolthálózatot és kiadót is üzemeltető Alexandra mint terjesztő tartozásait egy ideje a Könyvbazár Kft., egy Matyi Dezső érdekkörébe tartozó másik cég vállalta át a Direkttől, a kiadók tájékoztatása szerint azóta el is kezdtek fizetni. Így a Direkt bedőlésének közvetlen hatása nincs a többi kiadóra. Annál fontosabb, hogy milyen módon rendezi át a könyvkereskedelmet, ha az Alexandra bolthálózat meggyengül. Mészáros Sándort, a Kalligram Kiadó főszerkesztőjét és Kovács Attila Zoltánt, a Helikon irodalmi vezetőjét kérdeztük.
Arról, hogy milyen hatással lesz a könyves szakma többi szereplőjére, így a kiadókra a Pécsi Direkt Kft. bedőlése, Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó főszerkesztője úgy vélekedik, hogy az Alexandra piacvezető pozíciója gyengülésével átrendeződik a kereskedelmi tér, és reményei szerint javul a fizetési fegyelem. Az Alexandra nekik is tartozott, még 2013 óta, a Könyvbazár Kft. – amely szintén Matyi Dezső érdekeltségi körébe tartozik – azonban átvállalta a hivatalosan most bedőlt, ám régóta köztudottan gyengélkedő Direkt tartozásait. És azóta el is kezdett fizetni, ezért úgy tűnik, a pénzükhöz hozzájuthatnak azon kiadók, amelyek könyveit árulták az Alexandra-boltok.
De vajon csak az Alexandrával, vagy a másik két terjesztői hálózattal is vannak fizetési gondok? Visszaél-e a terjesztő azzal, hogy a könyv úgyis csak rajta keresztül jut el az olvasóhoz?
„A Librivel és a Bookline-nal teljesen korrekt a kapcsolatunk, de nem csak az Alexandrával volt gond” – mondja Mészáros Sándor, és azt is hozzáteszi, hogy az Alexandra-birodalom válságával egyértelműen a tőkeerős Libri nyert pozíciót a piacon. Ezt mutatja az is, hogy szóba került: tizenkét Alexandra-üzlet üzemeltetését átvehetik. (Eddig az Alexandra több mint hetven áruházat működtetett országszerte, míg a Librinek kevesebb, mint negyven boltja van.)
Többször felmerülő panasz a kiadók részéről az is, hogy a terjesztők nagy árréssel dolgoznak, bizonyos kiadók könyveinek árából akár hatvan százalék is illetheti őket.
A Kalligram esetében a Libri a kötetek árának 53, az Alexandra 50 százalékát teszi zsebre. Az eladott példányok után legkésőbb hat hónappal fizetniük kell, ha pedig nem adják el a bizományban átvett könyveket, akkor visszajuttatják azokat a kiadónak.
„A terjesztő ezzel nem vállal semmilyen kockázatot. Minél kisebb egy kiadó, annál nagyobb árréssel veszi át a könyvet a terjesztő, és csak abban az esetben fizet, ha eladta a kötetet. Ilyen módon nem annyira érdekelt az eladásban, mintha állna benne a pénze” – mondja a szakember.
De vajon miként van ez Európa egyéb országaiban? Néhol a kereskedő az átvett könyvek egy részét fixre megvásárolja, a többit veszi át bizományban, vagy az utánrendeléskor fizet. Így a kockázat egy részét átvállalja a kiadótól – ez egyébként 2009-ig Magyarországon is így volt.
Kis halak és nagy halak
Arról, hogy reális-e egyáltalán egy ötvenszázalékos árrés, Mészáros úgy vélekedik, hogy mivel a könyvkereskedelem nagy része mára a plázákban lévő boltokba tevődött át, érthető, hogy ki kell gazdálkodniuk az üzlethelyiségek bérleti díját is.
A főszerkesztő a legnagyobb gondnak jelenleg nem is az árrést tartja, hanem azt, hogy míg a sikerkönyveket átveszik a nagy terjesztők, amelyek természetesen a saját kiadói csoportjukhoz tartozó köteteket is a polcokon tartják, a többi kiadó egyéb kiadványait hamar kiveszik a kínálatból,
holott esetleg lenne rá kereslet, ha nem is rögtön.
„Legalább azt kellene elérni, hogy a kereskedők ne azonnal akarjanak eladni egy-egy könyvből minden példányt, hanem adjanak egy-egy kötetnek legalább egy-másfél évet” – mondja.
A független kiadókhoz képest legalábbis más a pozíciójuk a piacon azoknak, amelyek valamely nagy kiadói csoporthoz – Alexandra, Libri, Líra – tartoznak.
Ezt megerősíti Kovács Attila Zoltán, a Libri-Shopline csoporthoz tartozó Helikon Kiadó irodalmi vezetője is.
Szakmai egyeztetés kellene
A Librinek egyébként, ahogy fogalmaz, változatlan a viszonya az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerével, az Alexandrával, nincsenek nézeteltéréseik.
Azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint néhány, plázákban található Alexandra-üzletet átvesz a cégcsoport, a napokban több sajtóorgánumban is közölték, hogy a plázák üzemeltetője kereste meg a könyvescéget, nem pedig fordítva.
Kovács Attila Zoltán szerint a magyar piac sajátosságát az adja, hogy a könyvkereskedők kiadókat birtokolhatnak, amely modell korábban is jellemző volt a könyvpiacra, hiszen rajtuk kívül a másik két nagy könyvkereskedő, az Alexandra és a Líra is komoly kiadói érdekeltséggel rendelkezik. A Libri 2011-ben kezdte el saját kiadói csoportjának felépítését.
A koncentrálódás ellenére az jellemző a magyar piacra, hogy a versenyhelyzet rostál, egy-egy könyv sikere pedig az olvasók számán múlik.
Mint hangsúlyozza, ez a helyzet – ami a szakmát nem érhette váratlanul – talán alkalmat kínál, hogy
a piac szereplői egy asztalhoz üljenek és, közösen keressenek választ a kihívásokra. Az ügyről egyébként a Libri Könyvkereskedelmi Kft. ügyvezetője, Kovács Péter a Pénzcentrum.hu-nak azt mondta: az Alexandra esetleges válsága okozhat gondot a könyvpiacon.
Előnyben a saját kötet?
Felvetettük azt is, hogy egy nagyobb kiadó- és kereskedőcég nyilván a saját köteteit futtatja a boltjaiban, így a függetleneknek nehezebb eljutniuk az olvasókhoz. Kovács Attila Zoltán szerint természetes, hogy a saját kiadóknál megjelent könyveket „nem titkolja” egy nagy cégcsoport, de cáfolja, hogy a bolthálózatban bármilyen elvtelen előnyt élveznének a többi kiadó könyveivel szemben. Ahogy mondja, az elmúlt években nagyon sok bestseller éppen független kiadók gondozásában jelent meg, így nehéz érvekkel alátámasztani, hogy ezen a piacon valakinek ne lenne lehetősége sikerkönyvet kiadni. Tájékoztatása szerint a kiadói csoport tagjaira is ugyanaz az árrés vonatkozik, ugyanakkor közlése szerint tény az is, hogy a Libri mindig idejében fizetett és fizet.
De miképp versenyezhet az igényes irodalom a zs-kategóriás lektűrdömpinggel?
Kovács Attila Zoltán szerint az évente megjelenő mintegy tízezer cím ennél finomabb megkülönböztetést is lehetővé tesz – mint mondja, a cégcsoport számára minden olvasó fontos.
Lapunk kereste az Alexandra-csoportot is, de többszöri megkeresésünk ellenére sem értünk el illetékest.
Elérhetetlen az Ulpius tulajdonosa
A március közepi csődvédelmi bejelentés óta elérhetetlen az Ulpius Kiadó tulajdonosa, Kepets András – írta tegnapi számában a Blikk. A lap szerint az ügyvezetői feladatokat Viczián András vette át, s megbízatása a cég konszolidációjára szól.
