Miközben a jegybank monetáris tanácsa 2,1 százalékról 1,95 százalékra mérsékelte tegnap az alapkamatot, addig a jegybankárok megemelték gazdasági növekedési várakozásukat a decemberi 2,3 százalékról 3,2 százalékra, valamint közölték azt is: idén a fogyasztói árak stagnálására számítanak, nullaszázalékos lesz az éves pénzromlási ütem.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnap 15 bázispontos mérsékléssel újabb kamatcsökkentési ciklust indított el, amelyet addig lehet folytatni, amíg a középtávú, háromszázalékos inflációs célt – egy új, rugalmasabb keretben – el nem érik. Mától tehát 1,95 százalékos a jegybanki alapkamat a korábbi 2,1 százalékos szint helyett. Matolcsy György, az MNB elnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az irányadó ráta mérséklése erősíti a gazdasági növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, és a jegybankot a középtávú inflációs cél elérésében. Közölte: van még tér a további kamatcsökkentésre. Lapunk kérdésére, hogy a pénzügyi szolgáltatók bedőlése okoz-e zavart a rendszerben, azt mondta: a magyar pénzügyi rendszer stabil, ám egy tisztulási folyamat indult, amely már látható átrendeződéseket indított el a magyar pénzügyi rendszerben. A múlt pénteki S & P-felminősítéssel kapcsolatos kérdésünkre Matolcsy úgy fogalmazott: „hajrá, csak így tovább”. Hozzáfűzte: azzal továbbra sem ért egyet a jegybank, hogy mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő még mindig a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriába sorolja a magyar államadósságot. Kiemelte, a korábbi kétéves kamatvágási sorozat minden makrogazdasági mutatóban javulást hozott, és a tegnapi vágást a gyorsabb gazdasági növekedés mellett tudták meghozni. Végül leszögezte: az MNB menedzsmentje támogatja a kormány által nemrég bejelentett, előre hozott költségvetés koncepcióját, miután az elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot. Balog Ádám jegybanki alelnök azt részletezte, hogy az említett rugalmas rendszer azt jelenti: a jegybank a háromszázalékos inflációs cél körül már előretekintve is kap egy plusz-mínusz egyszázalékos toleranciasávot, azaz a kamatdöntéseinél a lehetséges mozgástér lényegesen kibővült. Nyomatékosította: a rugalmasabb inflációs célkövető rendszer kérdésköre kapcsán azt nézték meg, hogy melyik inflációs szint felel meg az árstabilitás törvényben rögzített céljának, ez után a monetáris tanács úgy döntött, továbbra is a háromszázalékos inflációs cél az, amely megfelel a mandátumuknak. Idetartozik, hogy az MNB jelentősen, a decemberi 2,3 százalékról 3,2 százalékra emelte az idei gazdasági növekedés várható ütemét tegnap publikált, márciusi inflációs jelentésében. Ugyanakkor az MNB a fogyasztói árak stagnálására számít, míg decemberben még 0,9 százalékos inflációt valószínűsített 2015 egészére. A kamatcsökkentés hírére a forint erősödni kezdett, és 303 forint körüli árfolyamról 299,66 euróárfolyamig jutott estére. Tavaly januárban, 14 hónapja volt legutóbb ilyen erős a forint euróval szembeni árfolyama.
További mérséklésre lehet számítani
Az alacsony infláció és a kedvező külső monetáris feltételek adottak voltak a kamatcsökkentéshez. Mivel a feltételek kedvezőek maradhatnak, júniusig 1,50 százalékra csökkenhet az alapkamat – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hozzátette, 2016 őszéig nem lehet arra számítani, hogy az inflációs cél megközelítse a 3 százalékot. Az Erste Bank elemzői szerint az jelzi legjobban a kedvező piaci hangulatot, hogy a kamatvágás ellenére a forint erősödni kezdett az euróval szemben. (PGI)
