Januárban 546 millió euróra (166 milliárd forint) emelkedett a folyó fizetési mérleg egyenlege, ez 176 millió euróval magasabb, mint decemberben – adta hírül tegnap a Magyar Nemzeti Bank.
Ugyanakkor az ország külfölddel szembeni finanszírozási képessége, amely a fenti mutató és a tőkemérleg egyenlege, 352 millió euróval csökkent. Az átmeneti hatás az európai uniós támogatások beáramlása időszakos esésének következménye. Az EU-transzfer januárban 241 millió euró volt, 528 millióval kevesebb a decemberi 769 milliónál. Boros Imre közgazdász lapunknak elmondta, hogy az EU-pénzek utalása hullámzó, hiszen az aktuálisan kiírt pályázatoktól és a pénzek lehívásától függ, tehát a továbbiakban is ilyen mozgásokra lehet számítani. A szakértő hozzátette, hogy a most folyó ciklus elején tartunk, és számos pályázat indítása áll még előttünk.
Az áruexport többlete 816 millió euróra emelkedett 239 millió euróval, az exportbevételek 104 millióval haladták meg a decemberit. Az import eközben 136 millióval csökkent. A szolgáltatások exporttöbblete húszmillió euróval több volt januárban, mint az év végén, annak ellenére, hogy a szezonális okok miatt csökkent az idegenforgalmi aktívum 47 millióval.
A külföldiek befektetései után hazautalt jövedelmek 114 millió euróval elmaradtak a decemberitől, elsősorban azért, mert a működőtőke-befektetések után hazautalt profit 101 millió euróval mérséklődött. Boros Imre kiemelte, a külföldön dolgozók jövedelme egy részének hazautalása is egyre számottevőbb tényező a fizetési mérlegben.
A legfontosabb változások a finanszírozásban
- Nőtt a folyó fizetési mérlegünk egyenlege
- Az export többlete kitartóan bővül
- Fontos tétel a külföldön dolgozók hazautalása
