Tévesek azok a találgatások, amelyek a Paksi Atomerőmű bővítési beruházását kérdőjelezik meg, hiszen az Euratom a múlt héten csupán az üzemanyag-ellátással kapcsolatban emelt kifogást. Moszkva arra számít, hogy az atomipar területén Magyarországgal kialakított jó kapcsolatok nem látják kárát a Budapest és az Európai Unió közötti feszültségeknek.
Talán nincs is abban a helyzetben az Európai Unió, hogy az egész paksi bővítési projektet megkérdőjelezhesse, persze kifogásai lehetnek és voltak is - mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak. A szakember szerint az események tanulsága, hogy kívánatos volna elkerülni azt, hogy másodkézből, a médiából értesüljünk, amely - a közelmúlt példájából kiindulva - néha egészen másfajta értelmezést ad bizonyos tényeknek. Most sem a teljes beruházás elkaszálásáról volt szó, hanem az üzemanyag-ellátásról, ami ugyancsak kényes kérdés, tekintettel az unió és Oroszország között fennálló konfliktusra – mondta a szakember.
Sajnálatosan kissé hisztérikus és túldimenzionált médiatérbe és politikai közbeszédbe került ez az ügy – reagált Drucker György energiapiaci szakértő a Financial Times üzleti napilap által a múlt héten közölt írás visszhangjára. „Nyilvánvalóan téves minden olyan találgatás, hogy ez most az egész ügylet létét vagy nem létét érinti” – mondta a szakember. Szerinte itt ugyanis nem arról van szó, hogy Brüsszel egyszerűen beleszól a dolgainkba: az Euratom Ellátási Ügynökséggel kötött szerződésünk értelmében bizonyos kötelezettségeket vállaltunk, például, hogy megkülönböztetésmentesen kezeljük a beszállítói forrásokat.
Moszkva állandó európai uniós képviselője közben jelezte: Oroszország arra számít, hogy Magyarországgal az atomipar területén folytatott együttműködése nem szenved kárt a Budapest és az Euratom közötti vita miatt. Vlagyimir Csizsov a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta: „Ez az egész történet annak a következménye, hogy a tömegtájékoztatási eszközök munkatársai nem végezték lelkiismeretesen a munkájukat.”
A diplomata kijelentette, találkozni kíván a Financial Times főszerkesztőjével, mert provokációnak tartja a múlt héten megjelent cikket.
Lemondható a gázszolgáltatás
Lehetőséget teremtene a gáztörvény módosítási javaslata az egyetemes fogyasztóknak arra, hogy lemondjanak a gázszolgáltatásról, de nem kötelezné őket – közölte a tervezetet benyújtó Balla György a parlament gazdasági bizottságának ülésén tegnap. A fideszes képviselő elmondta, hogy a gáztörvény eddig is kötelezővé tette ezeknek a szabályoknak a megalkotását, de ez mindeddig elmaradt – tudósít az MTI. A módosítás az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatót is segíti a szolgáltatás lemondása feltételeinek rögzítésével. Az új szolgáltatót a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelöli ki. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csütörtökig véleményezhető javaslata pedig tizenkét százalékról kettőre csökkentené a nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének bányajáradékát azért, hogy kompenzálja annak magas beruházási költségeit.
Megakadályozták a talajrepesztést
Nem indulhat palagáz-kitermelés a Temesvárral szomszédos Szakálházán, miután népszavazáson utasították el – közölte tegnap az Agerpres. A vasárnapi voksoláson a jogosultak 31 százaléka vett részt, 97 százalékuk nemmel szavazott a kérdésre: „Egyetért-e azzal, hogy hidraulikus repesztés módszerét alkalmazzák a természeti erőforrások kitermelésében, amely árthat az emberek, az állatok egészségének és a környezetnek?” A térségben működő ADX Energy Pannonia Kft. pereli a helybelieket, mert a tulajdonában lévő földeken nem engedélyezték a kutatásokat.
Hathatósan segítjük Ukrajnát
Elérte a napi 7,4 millió köbmétert a Magyarországon át Ukrajnába szállított földgáz mennyisége – közölte az Ukrtranszgaz gázforgalmazó vállalat tegnap. Ez több mint tízszerese a március 7. és 12. közötti időszakban küldöttnek. Március első felében ötvenkétmillió köbméter gázt importált szomszédunk ezen az útvonalon. Februárban Magyarországon keresztül mintegy százmillió köbméter, míg januárban és februárban az európai országokból 2,3 milliárd köbméter érkezett Ukrajnába. Ez az összes gázimport 56 százaléka, a fennmaradó bevitel pedig Oroszországból érkezett.
