Március, tavasz, napsütés. A Margitszigetet ellepik a futók, na nem az elvetemültek, mert azok januárban is kint vannak, hanem a korlátozottan lelkesek. Az állatbarátok gyakran négylábú kedvenceiket is magukkal viszik, ha kocogásra adják a fejüket. Dicséretes, hiszen négylábú barátainknak is jár a mozgás. Vannak ugyanakkor meglepő, megdöbbentő, mókás elképzelések is arról, mi az az állati sport, ami számunkra is szórakoztató, egyszersmind házi kedvencünknek sem megy el a kedve az élettől.
Az állatok kínzásával járó úgynevezett sportok persze minden esetben elítélendők, akadnak azonban vicces próbálkozások is. A világ legkülönfélébb részein általunk talán elképzelhetetlen, vagy legalábbis igen egyedi módon bírja mozgásra megszelídített házi kedvenceit a Homo sapiens.
Ha lassan jársz, azzal nem mész sokra
A csigák gyorsasági versenye persze adja magát, annyira abszurd. Főként az Egyesült Királyságban minden évben megrendezett verseny örvend nagy népszerűségnek A kiötlött állati sport metódusa meglehetősen egyszerű és magától értetődő. Veszünk néhány csigát, egy még általuk is teljesíthető távot (ez általában egy koncentrikus körök alkotta pályában manifesztálódik), és megnézzük, melyikük ér elsőként célba. Akinek ez sikerül, az lesz a győztes. Csak legyen bíró, aki hajlandó kivárni a végét…
Irgalmazz a menyétnek!
Ahogy azt fent említettük, minden hasonló sport addig legitim, amíg az állatokat nem éri károsodás. Nos, ami a menyéteket illeti, valószínűleg a maguk részéről nem annyira repesnek az ötletért, mindenesetre tény, hogy – feltételezhetően a menyétjogi aktivisták lustaságának számlájára írandó – ezeket a kis testű ragadozókat is bekebelezte a sportbiznisz és az emberi galádság. A meglehetősen diszkriminatív, menyétek részvételét kívánó sportág csak a férfiak kiváltsága. Azok a bátor fiatalemberek, akik versenyzésre adják a fejüket, egy-egy menyétet helyeznek el a nadrágjukban. Aki a legtovább képes benn tartani az állatot – jóllehet emberi, ám cseppet sem humánus – börtönében, az a győztes. Bár jelen sport esetében lehet, hogy csak vesztesekről beszélhetünk. Pláne, ha menyétszemszögből vizsgáljuk a helyzetet.
Ha nincs ló, jó az elefánt is
A szólás nem hamis, nem is torzított, inkább csak helyi viszonyokra alkalmaztuk. Persze nem európaiakra. Az elefántpólónak ugyanis nagy hagyománya van több ázsiai országban is. Előszeretettel űzik például Nepálban, Srí Lankán és Thaiföldön is. De a teremtés koronájának hála, az elefántoknak nem ez az egyetlen szórakozási lehetőségük. Létezik bizony elefánt-kosárlabda is a világon. Ezen persze nem lepődünk meg, mivel tudjuk, hogy az öreg ormányosok rendkívül sokoldalúan tehetségesek. Van, amelyik képeket fest az ormányával, van, amelyik repülni tud a fülével, és akad, amelyik Michael Jordan-módra szórja a hárompontosokat. Így megy ez.
Csavard be, mint Ráró!
Puskás Öcsi hazájában élő lovas nemzetként szinte szégyenletes számunkra, hogy nem magyar találmány ez a játék. Pedig adná magát az ötlet: foci – lovaknak. A játékot egyébként azért „találták fel”, hogy a patás állatokban felgyülemlett feszültséget nem túl agresszív, egyszersmind szórakoztató módon vezessék le. A pacik állítólag rendkívül élvezik a játékot, lovassal vagy anélkül a hátukon, ez már részletkérdés.
Malacolimpia
A név sokat sejtető, mondhatnánk, árulkodó. A malacoknak rendezett olimpiát eddig három ízben sikerült levezényelni: a 2005-ös, első megmérettetésnek a kínaiak adtak otthont, a második menet Oroszországban zajlott, a harmadik és egyben (eddig) utolsó malacolimpián pedig az Egyesült Államokban szoríthattak a rajongók a kedvenceikért. A sokrétű, ügyességet és koncentrációt kívánó feladatok között szerepelt a versenyfutás, az úszás (ami tulajdonképpen versenyfutás sekély vízben) és a malacfoci is. Az bizonyos, hogy a részt vevő malacgazdik és szurkolók rendkívül élvezték a megmérettetéseket.
A magunk részéről mosolyogva hátradőlhetünk a székben, és azt gondolhatjuk, persze, jópofa dolog ez az állatsport, biztosan ők is élvezik. Lehet, hogy tényleg így van, érdekes volna azonban, ha egyszer egy orwelli napra ébredve emberbarát állat barátaink revánsot vehetnének mindezekért...
