Egyre jobb teljesítményt nyújtanak a magyar bíróságok, az európai mérési adatok visszaigazolják, hogy a 2012-es bírósági reform eredményei kezdenek beérni – jelentette ki sajtótájékoztatóján Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Handó idézte az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláját, amely szerint a magyar bíróságok több szegmensben is előkelő helyet foglalnak el. Az OBH elnöke az eredmények mellett arra figyelmeztetett, hogy egy-egy jogszabályváltozás vagy gazdasági esemény kihívások elé állíthatja a bíróságokat. Példaként említette a devizahiteles-perek kezelését, valamint a civilszervezetek nyilvántartásával összefüggő ügyek nagy számát. A hatékonyságról szólva a bírák hozzáállását, a kormányzati, parlamenti támogatást emelte ki a munkavégzést segítő jogszabályok megalkotásával, illetve az anyagi források biztosításával. Megjegyezte: a bíróságok költségvetése az elmúlt három évben 20-25 százalékkal nőtt, a többletet elsősorban infrastruktúra-fejlesztésekre fordították.
Az elnök ugyanakkor kitért arra, hogy bár az eredményeket tekintve a magyar igazságszolgáltatás az uniós eredménytábla első harmadában szerepel, bírói illetményben az utolsók között van. Látjuk, hogy más szervezeteknél, így a közszférában és a fegyveres testületeknél is készültek életpályamodellek, ehhez a sorhoz szeretne a bírósági szervezet is csatlakozni – mondta az OBH-elnök, s reményét fejezte ki, hogy ehhez megkapják a kormányzati támogatást. Szerinte az alapilletmények esetében komolyabb emelés indokolt, mert tíz éve nem történt lényegi előrelépés, így a szervezetben negyven százalékkal csökkentek a reálbérek. Ugyanakkor úgy véli, a bírósági szervezet is tud az eljárások ésszerűsítésével vagy akár elektronizálással hosszú távon olyan forrást termelni, amely visszaforgatható erre a célra.
Az elnök ugyanakkor kitért arra, hogy bár az eredményeket tekintve a magyar igazságszolgáltatás az uniós eredménytábla első harmadában szerepel, bírói illetményben az utolsók között van. Látjuk, hogy más szervezeteknél, így a közszférában és a fegyveres testületeknél is készültek életpályamodellek, ehhez a sorhoz szeretne a bírósági szervezet is csatlakozni – mondta az OBH-elnök, s reményét fejezte ki, hogy ehhez megkapják a kormányzati támogatást. Szerinte az alapilletmények esetében komolyabb emelés indokolt, mert tíz éve nem történt lényegi előrelépés, így a szervezetben negyven százalékkal csökkentek a reálbérek. Ugyanakkor úgy véli, a bírósági szervezet is tud az eljárások ésszerűsítésével vagy akár elektronizálással hosszú távon olyan forrást termelni, amely visszaforgatható erre a célra.
