A magyar gazdaság olyan pályára kezd állni, amelyen eladósodás nélkül kezdi elérni a növekedés magasabb szintjét, a 3,5 százalékos teljesítményünkkel már így is az Európai Unió élmezőnyében vagyunk – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévének adott hétvégi interjújában. Szerinte az ideális állapot az lenne, ha uniós források nélkül is növekedne a gazdaság.
Magyarországon a gazdasági a növekedés úgy valósul meg, hogy nincs külső eladósodás. Megállt, majd elkezdett lassan csökkenni az adósság növekedése, és az éves hiányt is három százalék alatt tudjuk tartani – mondta Varga Mihály a köztévében. A nemzetgazdasági miniszter rögzítette azt is, hogy az ideális állapot az lenne, ha uniós források nélkül is erősödne a gazdaság. Felidézte, tavaly 5200 milliárd forint állami és más beruházás valósult meg, miközben a fogyasztás is – a rezsicsökkentésnek köszönhetően – húzza már a növekedést. Az export is jól alakul, több mint százmilliárd euró lesz a tavalyi év exportteljesítménye, miközben az európai piacok még mindig panganak. Tehát van néhány olyan eleme a növekedésnek, amelyek biztatóak, de ott van mellettük az uniós források több mint kétezermilliárd forintja éves szinten, emelte ki. Szerinte azt az állapotot kell elérni a struktúraváltással a következő években, hogy ha kivonjuk a növekedésből az uniós támogatásokat, akkor is erős növekedési pályán maradjon a gazdaság. Kifejtette, sikerült elérni, hogy európai összevetésben Magyarország már nem a hátul kullogók, hanem az elöl menetelők közé tartozik, amit mutat az is, hogy tavaly két negyedévben is az első volt a növekedést nézve. Elmondta, a termelő szektorok támogatása, a mezőgazdaság megerősítése továbbra is fontos, lényeges, hogy a gazdasági struktúra stabil legyen, mert hosszú távon külső segítségre nem számíthatunk, sem hitelre, sem uniós forrásra. A szektorális adókról elmondta, ezek már rendszerszintű adók, a közös közteherviselés elemei. Azoknak az ágazatoknak, amelyek nyereségesek voltak a válság éveiben is, többet kell vállalniuk a közterhekből. Ha a bankrendszer képes még magasabb hitelezésre, megéri a magyar államnak a bankadón igazítani a nagyobb növekedési hatás elérése érdekében.
