Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunk megkeresésére hangsúlyozta: az érvényben levő büntetőeljárási törvény alapján az ügyész és a védő egyenrangú félként vesznek részt az eljárásban, véleménye szerint nem jogállamban bevett gyakorlat az ilyen viták rendezése sajtó előtt.
Sajnálattal vette tudomásul a Budapest Környéki Törvényszék, hogy a Pest Megyei Főügyészség sajtótájékoztatón vitatta az elsőfokú bíróság ítéletét a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügyben – áll a bíróság lapunknak is eljuttatott közleményében.
Szabó Ferenc Pest megyei főügyész akkor elmondta, a bíróság állításával szemben a vádhatóság minden bizonyítékot megszerzett a szigetszentmiklósi gyermekmolesztálási ügyben, amely első fokon a szülők szabadlábra helyezésével végződött. A főügyész hangsúlyozta, a keddi ítélet indoklásával szemben – amelyben a bíró éles kritikával illette az ügyészség munkáját – a gyerekeket biztosan érte szexuális abúzus a szülők részéről, és nem csak elhanyagolták őket. Az ügyészség szerint nem a nyomozók, hanem a törvényszék követett el szakmai hibákat, kizárta a bizonyítékok közül a szexuális erőszak nyomait megállapító poligráfos és orvosszakértői vizsgálat eredményét.
A sajtótájékoztatóra válaszul kiadott tegnapi közleményében a bíróság egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróságnak a szóbeli ítélethirdetéskor minden bizonyítékot értékelnie kell. Utalnak arra is, hogy egyes bizonyítékokat a bírónak ki kellett zárnia, mivel a vád „a jogszabályok megsértésével” szerezte be azokat. A közlemény azzal zárul, hogy a fellebbezésben fel kell sorolni minden releváns tényt és érvet, amelyek alapján a fellebbező szerint másfajta ítélet lenne indokolt, mint ami első fokon született. Vagyis azt, hogy a fellebbezés érvei helyesek vagy helytelenek, majd a jogerős ítélet fogja eldönteni.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunk megkeresésére hangsúlyozta: az érvényben levő büntetőeljárási törvény alapján az ügyész és a védő egyenrangú félként vesznek részt az eljárásban, véleménye szerint nem jogállamban bevett gyakorlat az ilyen viták rendezése sajtó előtt. Ennek megvannak a megfelelő jogi keretei, amelybe semmiképpen sem fér bele, hogy a független magyar bíróságot ilyen formában támadják. Koszta János, a Budapest Környéki Törvényszék sajtószóvivője lapunk megkeresésére hasonlóan vélekedett, s mint mondta, a megfelelő jogi út a fellebbezés, amelyre a Pest Megyei Főügyészségnek lehetősége van. Hangsúlyozta, a bíróság vállalja döntésének következményeit, vállalja a kritikát is, de csak az erre megfelelő fórumon.
Csics Péter, a házaspár kirendelt védője lapunknak azt mondta, szerinte a bíróság alaposan megindokolta az első fokú döntését, amelyet ő tiszteletben tart. Nem jogosult bírálni a Törvényszék és a Főügyészség munkáját.
Megírtuk, a Budapest Környéki Törvényszék kedden háromrendbeli, kiskorú veszélyeztetése bűntettében bűnösnek kimondva egyenként két-két év börtönbüntetésre ítélte a szigetszentmiklósi házaspárt, a szemérem elleni erőszak és erőszakos közösülés bűntette alól azonban felmentették őket, s mivel a bíróság az előzetes letartóztatásban töltött időt beszámította a büntetésbe, elrendelte azonnali szabadlábra helyezésüket.
