Az egyik legtekintélyesebb orosz hetilap, a Lityeraturnaja Gazeta közölte legfrissebb számában a magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor írását a magyar-orosz kapcsolatokról.
A magyar-orosz kapcsolatok az utóbbi időben elsősorban annak köszönhetően javultak érzékelhetően, hogy a szovjet rendszer rossz emlékei lassan elhalványodnak a köztudatban is – hangsúlyozta a Lityeraturnaja Gazeta orosz hetilap legújabb számában megjelent terjedelmes írásában Lezsák Sándor, a parlament alelnöke. Az Európai Unió, illetve Magyarország uniós tagsága nem lehet akadály a kapcsolatok fejlődésében – írta a politikus, aki az Interparlamentáris Unió Magyar–Orosz Baráti Tagozatának vezetője. Lezsák szerint a nyugat- európai társadalmaknak, illetve politikusaiknak is meg kell érteniük, hogy Oroszország nélkül – és főleg vele szemben – Európa csak veszteségeket szenvedhet el. „Magyarország a kapcsolatok építésében úttörő szerepre vállalkozott” – tette hozzá. „Oroszország akkor is Európa része, ha léteznek olyan érdekek a nyugati politika egy részében, amelyek igyekeznek ezt a tényt kiiktatni az európai tudatból” – emlékeztetett a parlament alelnöke.
Mint írta, a magyar miniszterelnök „nem hintapolitikát folytat a nyugati szövetségi rendszer tagjaként, hanem a reálpolitika elveit követi, anélkül hogy figyelmen kívül hagyná a NATO vagy az EU értékeit és érdekeit”.
Lezsák Sándor szerint a hosszú távú gázszerződés lejárta, a magyar és a regionális energiabiztonság, valamint a gazdasági kapcsolatok erősítése a feszült világpolitikai helyzet ellenére sem engedte a magyar kormányzatnak, hogy halogassa az orosz államfővel való találkozót.
A magyar külpolitika ezzel együtt sem tekinthető „különutasnak” – állapította meg, hozzátéve –, „a kormányfő nyugati szövetségi rendszer melletti elkötelezettségét mutatja a többi között az, hogy a szomszédságunkban élő kárpátaljai magyar közösség és az egyoldalú orosz energiafüggőség miatt meglévő különleges magyar érdekek figyelembevételén túl egyértelműen kiállt az ukrán helyzet stabilizálását szolgáló minszki megállapodás és a tűzszünet mellett”.
Lezsák Sándor kitért arra is, hogy a Szovjetunió a második világháborút hetven évvel ezelőtt szövetségeseivel együtt győztesként zárta, míg hazánk vesztesként. A parlament alelnöke ezzel kapcsolatban arra intett: „Nem tekinthetünk pontosan ugyanúgy a világháborús eseményekre és mindarra, ami utána következett, ám abban egyek lehetünk, hogy tisztelettel viseltetünk egymás halottai iránt.”
Mint írta, a magyar miniszterelnök „nem hintapolitikát folytat a nyugati szövetségi rendszer tagjaként, hanem a reálpolitika elveit követi, anélkül hogy figyelmen kívül hagyná a NATO vagy az EU értékeit és érdekeit”.
Lezsák Sándor szerint a hosszú távú gázszerződés lejárta, a magyar és a regionális energiabiztonság, valamint a gazdasági kapcsolatok erősítése a feszült világpolitikai helyzet ellenére sem engedte a magyar kormányzatnak, hogy halogassa az orosz államfővel való találkozót.
A magyar külpolitika ezzel együtt sem tekinthető „különutasnak” – állapította meg, hozzátéve –, „a kormányfő nyugati szövetségi rendszer melletti elkötelezettségét mutatja a többi között az, hogy a szomszédságunkban élő kárpátaljai magyar közösség és az egyoldalú orosz energiafüggőség miatt meglévő különleges magyar érdekek figyelembevételén túl egyértelműen kiállt az ukrán helyzet stabilizálását szolgáló minszki megállapodás és a tűzszünet mellett”.
Lezsák Sándor kitért arra is, hogy a Szovjetunió a második világháborút hetven évvel ezelőtt szövetségeseivel együtt győztesként zárta, míg hazánk vesztesként. A parlament alelnöke ezzel kapcsolatban arra intett: „Nem tekinthetünk pontosan ugyanúgy a világháborús eseményekre és mindarra, ami utána következett, ám abban egyek lehetünk, hogy tisztelettel viseltetünk egymás halottai iránt.”
